SZENT MIHÁLY-TEMPLOM

Full text search

SZENT MIHÁLY-TEMPLOM
A mellette álló diadalmas Mátyás (Mathias Rex) szoborcsoport miatt egyesek Mátyás-templomnak ismerik tévesen. Építésének ideje sokáig bizonytalan volt. Sokan Zsigmond uralkodásának kezdetére, vagy a XIV. század végére teszik.
1348-ban eccl. parochialis Michaelis. (Györffy: i.m. III. 357.)
Karácsonyi János a kolozsvári plébánia levéltárában őrzött pápai búcsút engedélyező levél alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy az 1349-es év már nem a templom építésére, hanem felszerelésére, berendezésének idejére enged következtetni; búcsút engedélyez azoknak, akik nemcsak a templom építéséhez, hanem kivilágításához, felszereléséhez adakoznak a szokott lelki feltételekkel: gyónás, áldozás, bűnbánat, ima és a Szent Mihály-templom meglátogatása az oklevélben felsorolt 15 ünnep valamelyikén. A templom ekkor tehát már látogatható volt, használták. (Az Oltár. II. 240–241; Documente. XIV. C. 415.)
Elfogadható Kelemen Lajos adata, mely szerint a templom építésének kezdete 1316-ra tehető. Sőt
előbbre, amire a domonkosok óvári volt plébániatemplomba való beköltözésének időpontja ad alapot, amely az új plébániatemplom építésének kezdetét 1300 előttre teszi.
1400-ban IX. Bonifác pápa részéről újabb búcsúengedély segíti a templomot. (Beke: i.m. 130.)
1401-ben sor kerül a templom külső díszítésére is, ekkor állítják fel a külső oldalán az Olajfák hegyén szenvedő Krisztus kőszobrát. (Az Oltár. II. 241.)
Zsigmond idején már bővítik: a hajót nyugati irányban meghosszabbítják, aminek jele Zsigmond és László király címere.
Két tornyot terveznek, de csak egyik épül fel 1540-ben, Slewnig G. plébános idejében. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 197.)
Ez a torony 1697-ben leég. Külföldi unitáriusok segítségével javítják meg. 1763-ban villámcsapás és földrengés annyira megrongálja, hogy le kell bontani. A következő század közepéig faharanglábról szólnak a harangok. 1837–1858 között építik a mai neogótikus tornyot a templom északi oldalán. A régi az észak-nyugati sarkán állott, 1617-ben még kereszttel a sisakján. Ezt az 1655. évi tűzvész utáni javításkor kakassal váltják fel. (Az Oltár. II. 206.)
Az 1697. évi tűzvész a szentélyt annyira megrongálja, hogy a második boltozatot újra kellett boltozni. 1752-ben készül el. Az eredetit 1956–1957-ben állítják vissza, amikor az 1752-ben épített barokk boltozat fölött 2 méterrel magasabban előtűnnek a régi szép pillérfők; ezért az egykori záróköveket felújítják, Szent Mihály, Szent László és Szent István domborművével. Ekkor kerül felszínre a középkori szentségfülke is.
A szentély déli falához csatlakozó kápolnában freskókat tártak fel. Az első kép Tiarás pápa, Szent Sebestyén képével, egy még régebbi falfestmény rétege felett. A második kép koronás dicsfényes fej, kelyhet tartó kéz, nagyon megrongálva. A harmadik kép: két püspöksüveges szent, három női alak, talán Szent Dorottya virággal, Szent Borbála és Szent Donát.
A negyedik kép a déli falon csak töredékesen maradt meg, mert a XVIII. században befestették. A déli fal ötödik képe Szűz Mária Jézussal és a hét vértanú szűz: Szent Katalin, Szent Ágnes, Szent Dorottya, Szent Orsolya, Szent Borbála, Antiochiai Szent Margit. A hatodik kép a Kálvária.
Az északi mellékhajónál is két egymásra festett kép nyomai kerültek felszínre. A felső dekoratív jellegű volt, s ezért csak az alsót hagyták meg: térdeplő páncélos alak, talán Szűz Mária előtt. (Kelemen Emlékkönyv. 207, 218., Darkó László beszámolója.)
A kép keletkezési idejéül a XV–XVI. század fordulóját jelölik meg.

Szent Mihály-templom

A Szent Mihály-templom bejárata

A Szent Mihály-templom belseje

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi