12. BÁZNA

Full text search

12. BÁZNA
1271-ben jelentkezik (Urkundenbuch I. 222.)
1302-ben villa Bozna, 1328-ban Bazna, 1359-ben Bazna, Bozna, 1372-ben Bazna, 1587-ben Bayon néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 548.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1328-ban plébánosa Henrik fia János, aki a hét szász szék megbízottja. (Györffy: i.h.; Documente. XIV.C., II. 253.; Beke: Az erd. egyházmegye. 143., jegyz.) Ekkor tehát temploma is van.
Keletkezése az előző századra tehető, mert 1302-től Bozouch a székeskáptalanra hagyományozza, és arra hivatkozik, hogy őseinek V. István és IV. László király adományozta, tehát a XIII. században. (Györffy: i.h.; Documente. XIV.C., I. 15.)
1359-ben Miklós a plébános, János villicus a gondnok, 1454-ben pedig András a plébános. (Urkundenbuch. V. 439.) 1365-ben választott papját a fehérvári püspök erősíti meg. (Urkundenbuch II. 229, 230.)
A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a régebbi templom a XII–XIII. század fordulóján épült Szt. Miklós tiszteletére, román stílusban és nem messze állott a maitól.
Mai templomát a XIV. században kezdik el építeni és a teljes befejezést a szentségfülkén szereplő 1504-es évszám jelzi. Ez a dátum a régebbi templom XV. századi erődítésének a befejezését is jelentheti. (Oprescu: Bisericile cetăţi. 126.)
Kezdettől egyhajósnak épült. Szentélye a szokástól eltérően egyenes záródású. A hajót késő gótikus hálóboltozat fedi, a szentélyt pedig keresztboltozat. A hajó boltozata négy pár belső falpilléren nyugszik.
A szentély déli oldalának ablakai csúcsívesek, a keletin két köríves ablak nyílik. A diadalív is csúcsíves.
A fali szentségfülke ablakszerű keretben áll, felette töviskoronás Krisztus domborművel, (V. Drăguţ: Arta gotică. 296, 304.) 1504-ből.
Az északi falban kettős, félköríves papi szék áll.
Az 1880. évi földrengés okozta repedések miatt a hajó mennyezetét újraboltozták, 1924-ben téglabordákkal beszőve. A szentély fölé háromemeletes erődítést emeltek, amely toronyszerűen emelkedik az egész templom fölé.
A templom külsejét erős támfalakkal erősítették meg. Homlokzati tornya nem volt.
A templomot még külön sokszögű védőfallal vették körül. Ennek kaputornya ma is áll, harangtorony szerepét töltve be. A várfalakat 1873-ban félmagasságig lebontották.
Nagyobb harangjainak felirata: „In honore sancti Nicolai Benedictus sit hujus campanae in nomine patris filii et spiritus sancti amen. Campanae, quae destruat auram nocivam, sanctae trinitatis virtus est.” A felirat a templom védőszentjét is sejteti.
Középkori középső harangját szőlőindák díszítik. Korát formája árulja el: bronz szenteltvíztartók, keresztelőmedencék mintájára készült. 1404-ből való: „Anno Domini MCCCCIV.
A kisebb harang maiusculum betűi 1400 előtti származást sejtetnek. Felirata: „O rex glorie veni” (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 55.; Oprescu: i.m. 126–127.; Roth: Die d. Kunst in S. 67.; V. Drăguţ: i.m. 126–127, 306–307.; Komm mit. 1975. 173–176., 1988. 79.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt. 1613-ban Báthori Gábor erősíti meg a lutheránus prédikátort: Johanni Boldisar de Szepmez. (Fabini)
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom

A lutheránus templom fali szentségfülkéje

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi