139. SZÁSZNAGYVESSZŐS
139. SZÁSZNAGYVESSZŐS
1332-ben Vezeus és villa Michaelis néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 563.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1393-ban Wezzews, 1587-ben Veszeos formában szerepel. (C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Dániel a pápai tizedjegyzék szerint 6 régi banálist fizet, majd újra 6 régi banálist. (Györffy: i.m. III. 563.; Beke: Az erd. egyházmegye. 149.; Documente. XIV. C., III. 131, 145.)
1332-ből feljegyzett neve, villa Michaelis talán megengedi a feltételezést, hogy temploma Szent Mihály tiszteletére volt szentelve. Gótikus szentélye 1504-ből való. Nagyon szép a kőből faragott szentségháza és a sekrestye ajtókerete. A szentély hálóboltozatos, a hajót sík mennyezet fedi. Tornyát, mely külön áll 1825-ben építik.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során lutheránus lesz, a középkori templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Mivel református hívek is vannak, feltételezhető, hogy a reformáció után a lutheránus változat után a magyarok reformátusok lesznek, s kevés számuk miatt csak filiát alkothattak. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
