15. BETHLENSZENTMIKLÓS
15. BETHLENSZENTMIKLÓS
Neve az oklevelekben 1309-ben villa Sancti Nicolai, 1332-ben Nycolai, 1399-ben Zenthmyklos, 1491-ben Zaz Zenthmyklos, 1589-ben Zentt Miklos formában fordul elő. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 561.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Szász alapítás.
1309-ben plébániatemploma van, Simon plébánosa mint küküllői dékán szerepel az oklevelekben. (Györffy: i.h.)
Maga a település neve Szent Miklós templomának tanúja.
1322-ben plébánosát név nélkül említik. (Beke: Az erd. egyházmegye. 10.) 1332-ben Jakab plébános a pápai tizedjegyzék szerint 40–40 dénárt fizet. (Beke: i.m. 146.; Documente. XIV. C., III. 131.,145.) 1350-ben Konrád plébánost elődje ki akarja túrni. Az előd János volt. (Beke: i.m. 32–33.)
1376-ban Bálzi Péter szentmiklósi papot XI. Gergely pápa felhatalmazza, hogy magának benefíciumot keressen. (Beke: i.m. 145., jegyz.)
Ma is álló középkori temploma formájában a XIV. századra utal, de az előző században épülhetett, mert 1309-ben a település a templom után már Szent Miklós nevét viseli, vagy fel kell tételezni egy előtte épült régebbi templomot. (Négyszáz Év. 1968. 14.) A XVII. században újítják.
Stukkós boltozatát a XVIII. században működő Türk Antal munkájának vélik. (B. Nagy M.: Stílusok. 48.)
Lőréses nyugati homlokzati tornyában a Bethlen Gábor nevét viselő, 1622-ben öntött harang függött. 1916-ban „besorolták” ágyúinak, de a csepeli gyárból kimentették s a Nemzeti Múzeumban helyezték el. (Kelemen: Művészett. I. 238., 45. jegyz.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 160.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok, majd unitáriusok lesznek, és az unitáriusoké marad a templom is.
A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
A kisebbségben maradt reformátusok is megtartják egyházközségüket s külön templomot építenek maguknak. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 163.)
Unitárius templom
