22. BUN
22. BUN
1301-ben jelentkezik először az oklevelekben Bwn néven, 1315-ben Bun, 1343-ban Buun, 1482-ben Bund, 1490-ben Boun, 1496-ban Bwmd formában fordul elő. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 549.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1315-ben Dees fia, Miklós a káptalanra hagyja Bunt. Az erről szóló oklevélből az is kitűnik, hogy Bunban templom és plébánia van, mert az adakozó a templom kegyura lesz. (Györffy: i.m. III. 550.; Documente. XIV. C., I. 230.)
Beke Antal Bunnal azonosítja villa Bumi, Beumi plébániát Konrád pap 22, illetve 34 dénáros és 1335-ben 32 dénáros évi befizetésével (Az erd. egyházmegye. 98.), de ez nem valószínű, sőt bizonyosabb, hogy Bervével azonos.
A gyulafehérvári káptalan birtoka volt. A szász közösséghez tartozott, de 1564-ben elszakadt, mert lakói, mind magyarok, reformátusok lettek.
A középkori templomot 1936-ban lebontják. Újat építenek helyébe.
A reformáció előtti katolikus hívek a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház Nagy- és Kisbun néven (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
