1325-ben Egrusthw néven jegyzik az oklevelek. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 552.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)1344-ben Egrestew, 1407-ben Egresteu, 1587-ben Egresteo, 1607-ben Kis Egrestő formában jelentkezik.
Középkori templomáról hallgatnak az oklevelek. Beszél viszont maga a templom. Legkésőbb a gótikus korban épült.
Szentélyét negyedgömb boltozatától félkörű dongaboltozattal toldották meg.
Később, a gótikus korban utólagosan külső támpilléreket építettek hozzá. Ezért nem lehetetlen, hogy már a román korból való az elődje (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 203– 204.), mert szász lakói építik, akik Fületelkére költöznek és magukkal viszik a középkori harangot is. 1670-ben a református prédikátor panaszolja, hogy a tizedet a felméri lutheránus szász pap veszi fel.(Fabini) 1721-ből kazettás mennyezete van.
Középkori katolikus magyar lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században Balavásár filiája, majd református anyaegyház, és e század elején is. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.; Helységnévtár. 1913.)
A XVIII. században újraéled a katolikus egyház is. 1764-ben az előbb Abosfalvához tartozó hívek önálló plébániát kapnak. 1785-ben templomot építenek, majd 1839-ben épül mai templomuk. (Schematismus. 1882. 129.)
Katolikus templom
Református templom
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.