76. KÜKÜLLŐKŐRÖS
76. KÜKÜLLŐKŐRÖS
1322-ben Péter a plébános (Urkundenbuch I. 368.)
1365-ben is plébánosáról van adat (Urkundenbuch II. 229.)
1322-ben Keureus, 1331-ben Keureusteluk, 1507-ben Kewwrews, 1587-ben Nagykeoreoss formában fordul elő az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Temploma a XIV. század első feléből származik, a gótikus kor alkotása. (Komm mit. 1975. 150.) Háromhajós csarnokrendszerben épült templom. A mellékhajók egyenlő magasságúak a főhajóval, melyet lapos mennyezet fed, bár egykor boltozatos volt. A szentély megőrizte kőbordás kereszthálós boltozatát. A bordák szépen faragott zárókövekre futnak. A főhajót a szűk oldalhajóktól nem pillérek, hanem csúcsíves árkádok választják el. A szentély két ablakát harmadrészig gótikus kőrácsok töltik ki.
A nyugati kapu, csúcsíves formái ellenére, öt pár oszlopával román kori elrendezést követ. Fejezetei majmok, emberi maszk, szőlőfürtök, disznófej, kutya bibliai jelképekkel (például 79. zsolt., 14.). A szentély belső és külső falain falfestmények maradványai láthatók. (Fabini)
A szentély déli oldalán is két maszk látható. A szentélyboltozat szép faragású záróköve (Jézus fej és rozetta, szőlőlevelek között) eléggé épen megmaradtak. Két kőfaragó készítette 1425–1530 között. A nyugati kapu valamivel későbbi, a XV. század közepére tehető. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 33–35.) Szép faragásos díszművel ékes; az oltár két méter magas kőből faragott másolata. (Komm mit. 1975. 151.)
A déli kapu is díszes, de kisebb méretű.
A négyzetes alapon álló vastag falú torony teljesen behatol a főhajóba úgy, hogy a mellékhajók a torony oldalán nyúlnak elő. Boltozatos földszinti csarnokából mindhárom hajóba van bejárat.
Az egyszerű ovális alakú kőkerítés nem maradt meg eredeti magasságában, de keleti oldalán még áll a boltíves bejáratot védő kaputorony. Ennek közelében kápolna van a várfalhoz kapcsolva. Temetőkápolna lehetett, s szintén a gótikus kor alkotása. Mennyezete hiányzik. Oldalfalai falfestmények nyomait sejtetik. A templom körül temetőhely volt, melyből a csontokat egy osszariumba gyűjtötték össze. (Komm mit. 1975.150.; Kemény– Gyimesy: Ev. templomok. 126.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 200.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. IX. 211.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom bejárata
