98. NAGYBAROMLAK
98. NAGYBAROMLAK
1263-ban possessio Baromlak. (Györffy II. 193.)
1305-ben villa Baromlak (Urkundenbuch I. 230.), 1357-ben Wurmloch, 1399-ben ismét Baromlak, 1415-ben Wurmlach, 1532-ben Wurremloch néven említik az oklevelek. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1357-ben plébániaként jelentkezik oklevélben, tehát ekkor plébániatemploma van. Geghard a plébános. (Urkundenbuch. II. 146.; Beke: Az erd. egyházmegye. 10., jegyz.) 1414-ben Dávid a Szt. Péter templom plébánosa. (Urkundenbuch III. 599.) 1484-ben Servatius a plébános. (Urkundenbuch VII. 353.) A templom építészeti elemei XIV. század közepi keletkezését támasztják alá, sőt mivel a torony román kori, építési idejét a XIII. századra teszik. (V. Drăguţ: Arta gotică. 127.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.) Régiségére utal a templom titulusa is: Szent Péter-templom. A XIII. századi román kori templomból azonban csak a torony maradt meg, a XV. századi erődítések során támpillérekkel megerősítve, s eltűnt a nyugati kapu is. 1359-től hosszú gótikus szentélye van. 1446-ban búcsúengedélyt kap a Szt. Cyriakus kápolna. (Urkundenbuch V. 166.)
A román korból való a kehely formájú kő keresztelőmedence.
Ugyancsak a régi templomhoz tartoznak az 1970. évi ásatások alkalmával feltárt alapfalak is. (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 52.)
A gótikus korban a templomot meghosszabbítják, s a hajót és a szentélyt oldaltámpillérekkel erősítik meg. A szentély fölé, a falak megerősítésével és támpillérekkel alátámasztva, háromemeletes védőbástyát emelnek.
A gótikusan átalakított hajó csúcsíves ablakait leszűkítették. Védőemeletet kapott a hajó is. A hajóban és szentélyben is támpilléreket emeltek.
Mint a gótikus kor emlékei, megmaradtak a szép csillag formájú hálóboltozatok, a keresztelőmedence, a szentségfülke (1504), melyet a fájdalmak férfiának domborműve díszít. (V. Drăguţ: Arta gotică. 127– 128.)
A templomot erős várfallal vették körül, szögletein és töréspontjain szögletes védőtornyokkal. Ezekből két torony áll: a keletin 1501-es dátum. (Kemény– Gyimesy: Ev. templomok. 157.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 226.; Oprescu: Bisericile cetăţi. 136–144.; V. Drăguţ: i.h.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 210.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
