3. ÁGOTAKÖVESD
3. ÁGOTAKÖVESD
1337-ben Kuesd néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1403-ban villa Kwes, 1523-ban Kuybsch, 1549-ben Kewbesch (uo.) formában fordul elő.
Középkori templomáról az oklevelek hallgatnak. Beszél azonban maga a templom emlékeiben. Nyugati kapujának szemöldökkövére ezt a szöveget vésték: „VIRTUTIS FELIX NEM… AS…ANNO DOMINI 1535.” A felirat közötti címerpajzsban a csúcsi Tomori Miklós címere. Őt tartják a templom építtetőjének. 1530-ban János király mellett részt vesz Buda védelmében. Verancsics Antal így jellemzi: „homo singulari studio in patriam, ingenio promptus, lingua tantum mordaci, sed prudens…” (Balogh J.: Az erd. renaissance. 200, 264.)
Ebből a korból származik szentségfülkéje is Tomori Miklós címerével és szép hitvalló feliratával: „M.D. O SACRUM CONVIVIUM IN QUO CRISTUS SUMITUR SALVE CORPUS… DNI…” A Tomori címer két oldalán N.T. (Nicolaus Tomori). Érdekesen szemlélteti a szentháromságot: lunettájának kagylós hátterében az Atya, mennyezetén galamb, mint a szentlélek jelképe és a fülkében az oltáriszentség, vagyis a Fiú. (Szőnyi: Régi magyar templomok. 215.)
A templom késő gótikus alkotás volt, de a két fenti emlék már reneszánsz díszítésű. (Pásztortűz. 1926. 399.) Híveinek megfogyatkozása miatt lebontották. Köveit, a fenti két művészi darab kivételével, melyek az Erdélyi Néprajzi Múzeumba kerültek, beépítették a bürkösi református templomba.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek. Ekkor, Bethlen Gábor 1622-ben kelt oklevele szerint, még tiszta szász falu. Később valószínűleg a Rákóczi György törvényei nyomán református lesz.
1669-ben kötelezi az országgyűlés a lutheránusokat, hogy a templom használatát engedjék meg a reformátusoknak is. 1766-ban megszűnik a lutheránus egyház. Utolsó papját, Gross Jánost 1768-ban temetik. (Fabini)
A XVIII. században a templom hívek nélkül marad, s így kerül sor a lebontására, mivel a reformátusok is megfogyatkoznak és Bürköshöz tartoznak.
