31. KISDISZNÓD

Full text search

31. KISDISZNÓD
1223-ban Mons Sancti Michaelis, 1428-ban villa S. Michaelis, 1488-ban Michelsperg, 1501-ben Michelsberg néven írják az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1223-ban II. Endre jóváhagyja, hogy udvari káplánja, Coecelinus Szent Mihály-hegyét a hozzá tartozó templommal és földdel a kerci apátságnak adományozza „lelke üdvére gondolva és az örök jutalomra, amelyre mindenkinek szüksége van”. (Documente. XIII. C., I. 199–200.) Az oklevélből kitűnik, hogy a Szent Mihály tiszteletére szentelt templom már előbb állt itt és a szebeni egyházhoz tartozott. A király ugyanis előbb a szebeni prépostságtól kapta cserébe Kercnek adományozott birtokért. Eszerint a templom legkésőbb az 1200-as évek elején, vagy még előbb épülhetett, a szebeni prépostság alapítása korában.
1332-ben plébánosa Miklós, aki a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 11 régi banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 206.) 1444-ben plébánosa név nélkül szerepel. (Urkundenbuch. V. 149.) 1519-ben Bortsch János a plébános. (Urkundenbuch. V. 554.)
A templom tömör építésű és a román kori stílus képviselője. A Nagyszeben környéki háromhajós bazilikák mintájára épült. A rövid hajót négyszögletes nehéz pillérek választják el a dongaboltozatos mellékhajóktól. A főhajó sík mennyezetes. A félköríves szentély a szentélynégyszög után csatlakozik a hajóhoz. Az oldalhajók keleten félköríves apszisokban végződnek, míg nyugaton vastag alapzatú torony zárja le őket. Eredetileg két toronyra tervezték, de csak az egyik épült fel a tetőtér fölé. (Komm mit. 1979. 137.)
Rendkívül szép a nyugati kapu, hármas kompozíciójú megoldásával. Szakértők a regensburgi Szent Jakab-templom északi kapujával hozzák kapcsolatba, mások franciaországi minták átvételét látják benne: szinte mása a Szent Gilles-i díszkapunak, amely talán Pécs közvetítésével jutott el ide. (Kemény–Gyimesy; Ev. templomok. 113.; Szeghalmi, in: Az EME évkönyve. 147.; Gerevich: Román kori műeml. I. 30.) A külső, illetve a belső falakon, és a főbejárat feletti íveknél egykori festmények nyomait fedezték fel. (Komm mit. 1979. 138–139.; V. Drăguţ: Arta gotică. 188.; Kővári: Erdély régiségei. 274.) A diadalív belső oldalán szentek feje, a diadalív északi oszlopán két szent alakja vehető ki. (Fabritius: S. Kirchenburgen. 3.)
A templom kincse az a Madonna, amely a XV. század elején készült (1425) és a Bruckenthal Múzeum őriz. (V. Drăguţ: i.m. 288, 292.) Ugyancsak középkori emlékei egy ezüst ereklyetartó (vagy szenteltvíztartó), egy kehely és egy cibórium. (V. Drăguţ: i.m. 305, 311, 322/4, 331.)
A templomot egykor magas kőfal vette körül, amely a meredeken emelkedő hegytetőn álló templomnak komoly védelmet biztosított. Ma nem használják, mert éppen a magas és meredek hegy miatt lenn a faluban 1428-ban, Mulenbecher Miklós plébánossága idején, Szent Mária tiszteletére szentelt gótikus templomot építette. (Urkundenbuch. V. 151.)
A hegyi templomot a második világháború után renoválták és töredékesen megmaradt kőkerítésének falai megvédik a további lemorzsolódástól. (Fabritius: i.h.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lettek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
A templomban az 1916. évi betörés hősi halottainak emléktáblái sorakoznak.

A hegyi lutheránus templom

Lutheránus templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi