71. SZENTERZSÉBET
71. SZENTERZSÉBET
1309-ben Humberti néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben V. Humperdi, 1414-ben Hammersdorf, 1441-ben V. Humperti, 1506-ban Hommersdorf (uo.) formában fordul elő.
1309-ben plébániatemploma van, plébánosa János. (Documente. XIV. C., I. 96.) 1332-ben plébánosa Mihály, aki a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 44 banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 206.; Documente. XIV. C., III. 221.) Ugyanez a János szerepel 1349-ben is. (Documente. XIV. C., IV. 483.) 1414-ben György a plébános. (Urkundenbuch III. 607.) 1441-ben és 1448-ban Megerlini János a plébános, doctor medicinae (Urkundenbuch. V. 83, 231.) Páduában doktorált, Kolozsváron és Nagydemeteren is plébánoskodott. (Tonk: Erdélyiek. 839.) 1430-ban Christianus plébános, aki bécsi diák a jogi karon, 1446-tól Nagydemeteren plébános. (Tonk: i.m. 357.) 1461-ben Péter a plébános. (Urkundenbuch. VI. 107.)
Román kori Szt. András templomának építését a XIII. századra teszik, sőt nem lehetetlen, hogy már a XII. században elkezdik építeni, mivel Szenterzsébet a Szeben környéki első telepítések közé tartozott. Ha az Árpád-házi Szent Erzsébet a védőszentje, akkor temploma a XIII. század elejére készül el. (Nägler: Die Ansiedlung. Tafel XVII/XV.; Göllner: Geschichte der D. in R. 28.)
Az eredetileg torony nélkül épült háromhajós templomból csak a középhajó árkádjai maradtak meg. Befalazott félköríves kapuja a kisdisznódival rokon. Külső falán festmények nyomai is megőrződtek.
A XV. századi gótikus átépítés során a félköríves alapú szentély helyén többszöggel záródó szentélyt építenek, támpillérekkel megerősítve. Az oldalhajó félköríves apszisával azonban román kori.
Az 1658-as és 1661-es tatár betörések nagyon megrongálták az épületet. 1662-ben újjáépítik.
Tornyát 1742-ben építik, a nyugati fronthoz kapcsolódik. Szentségfülkéje 1500-ból származik. (Roth) A templomot egyszerű fal veszi körül, melyben egy kis gótikus kápolna is helyet kapott. (Komm mit. 1979. 144–145.)
Középkori kelyhe valószínűleg szebeni műhely alkotása. (V. Drăguţ: Arta gotică. 305, 313, 322/6.)
Középkori lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, és a templomot lutheránusok kapják meg.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár 1913.)
Lutheránus templom
