2. Szilágy vármegye megalakulása.
2. Szilágy vármegye megalakulása.
Szilágy vármegye törvényhatóságának megalakulása 1876 szept. 4-dikén ment végbe, a mikor a vármegye közönsége ünnepélyesen is kinyilatkoztatja a megalakulást. Az 1876. évi XXXIII. t.-cz. 1. §-a intézkedik a kikerekítésről.
Szilágy vármegyébe a régi Közép-Szolnok vármegyéből ezeket a községeket kebelezték:
Alsó-Berekszó, Alsó-Szivágy, Alsó-Szopor, Alsó-Várcza, Ardó, Ákos, Balázsháza, Bábcza, Benedekfalva, Bikácza, Bogdánd, Böősháza, Bréd, Czigányi (Nagy- és Kis-Ály pusztával), Czikó, Csány, Csiglen, Csög, Dabjon, Dabjon-Ujfalu, Debren, Deésháza, Diósad, Domoszló, Egerbegy, Egrespatak (Víg-György csárdával), Erked, Égerhát, Ér-Girolt (Illéd pusztával), Ér-Hatvan, Ér-Kávás, Ér-Kisfalu, Ér-Kőrös (Szuna pusztával), Ér-Mindszent, Ér-Szentkirály (Sajté pusztával), Ér-Szodoró (Tövised pusztával), Felső-Berekszó, Felső-Szivágy, Felső-Szopor, Felső-Várcza, Fürményes, Gardánfalva, Girókuta, Görcsön (Messzelátó csárda és Csompasz pusztával), Gurzófalva, Hadad (Apácza pusztával), Hadad-Györtelek, Hadad-Nádasd, Haraklány (Kis-Haraklány pusztával), Husszia, Ilyésfalva, Inó, Karika, Kecskésfalva, Kegye, Kelencze, Kirva, Kis-Bajom, Kis-Debreczen, Kis-Derzsida, Kis-Doba, Kis-Goroszló (Hanisa pusztával), Kis-Nyires, Korond (Farkasóra pusztával), Köőd, Kövesd, Közép-Várcza, Kraszna-Czégény, Kraszna-Mihályfalva, Kucsó, Kusaly, Lele (Szilágy-Darolcz pusztával), Magyar-Baksa, Magyar-Csaholy (Zölcze pusztával), Menyő (Bodótelke és Sándorháza pusztákkal), Mocsolya, 93Mojád, Mojgrád, Monó (Szaklód és Mozsár pusztákkal), Mosóbánya, Mutos, Nagy-Bajom, Nagy-Derzsida, Nagy-Doba, Nagymon, Nagymon-Ujfalu, Nagy-Paczal, Nagyszeg, Náprád, Nemes-Keszi, Nyirmon, Nyirsid, Oláh-Csaholy, Oláh-Horvát, Oláh-Keszi, Oláh-Nádasd, Ököritó, Örményes, Paczalusa-Csekenye, egyesített község, Panit, Paptelek, Peér (Ete pusztával), Pele, Pele-Szarvad, Prodánfalva (Bréd-Brusztor pusztával), Róna, Sarmaság, Solymos (Solymos pusztával), Somfalu, Sülelmed, Szakácsi, Szamos-Nagygoroszló, Szamos-Udvarhely, Szamos-Ujlak, Szeér, Szeődemeter, Szécs, Szélszeg, Széplak, Szilágy-Cseh, Szilágyfő-Keresztur, Szilágy-Sámson, Szilágy-Szeg (Böőnye pusztával), Szilágy-Szentkirály, Szilágy-Sziget, Szilvás, Tasnád-város, Tasnád-Malomszeg, Tasnád-Szarvad (Kékecz és Szt.-Miklós pusztákkal), Tasnád-Szántó (Hidvég és Ujfalú pusztákkal), Tóhát, Tótfalu, Turbucza, Ujnémet, Usztató, Vadafalva, Vártelek (Királykuta pusztával), Vérvölgy, Vicsa, Völcsök, Zálnok, Zilah város, Zsákfalva, Zsibó.
A régi Kraszna megyéből ide kebelezett községek:
Almás, Alsó-Bán, Alsó-Kaznacs, Badacson, Bagolyfalu, Bagos, Baksa, Balla, Ballaháza, Bádon, Bogdánháza, Bolyán, Boronamező, Borzás, Bürgezd, Cserese, Csizér, Detrehem, Doh, Elyüs, Felső-Bán, Felső-Kaznacs, Felső-Szék, Füzes, Györtelek, Gyümölcsénes, Halmosd, Hármaspatak, Hidvég, Horváthi, Hosszúaszó, Hosszúmező, Ilosva, Ipp, Jaáz, Kárásztelek, Kerestelek, Kémer, Kis-Paczal, Kraszna, Lecsmér, Lompért, Magyar-Goroszló, Magyar-Keczel, Magyarpatak, Magyar-Valkó, Maladé, Márkaszék, Máron, Nagyfalu, Oláh-Keczel, Oláh-Valkó, Paliczka, Paptelek, Pecsely, Perecsen, Perje, Petenye, Porcz, Ráton, Récse, Sereden, Somlyó-Csehi, Somlyó-Ujlak, Sommály, Szilágy-Somlyó város, Tótfalu, Tusza, Ujvágás, Vaja, Varsolcz, Váralja, Zovány.
Kolozsból átjöttek:
Kásapatak («Huta» praediummal együtt) és Nagy-Rajtolcz.
Dobokából:
94Alsó-Kékesnyárló, Balázsháza, Bodja, Borzova, Csömörlő, Farkasmező, Felegregy, Felső-Kékesnyárló, Galgó, Galponya, Kendermező, Kettősmező, Magyar-Egregy, Ördögkut, Őrmező, Poósa, Puszta-Rajtolcz, Rákos, Romlott, Somró-Ujfalu, Szent-György, Szent-Péterfalva, Tihó, Vaskapu, Vármező.
