4. A kusalyi kolostor és egyház.
A kusalyi kolostort a XV. század elején alapították. A kusalyi Jakcsok építették s Kusalyi János, László, Dénes és Mihály (György fiai) meg Mihály és László (István fiai) kérésére engedte meg V. Márton pápa, hogy a Sz.-Ferenczrendi szerzetesek ide bevonúljanak, s Palóczi György, erdélyi püspök – Kusalyi Jakcs János közbenjárására – 1423-ban költözteti be őket a rendházba. A territorialis szempontok különösen alkalmas helyét mutatták annak a működési körnek, a melyre itt a testvéreket elhítták. A pápai bullából következtethetünk arra a nagyszabású berendezésre is, melytyet a Jakcsok a szerzetet ellátták. A templom most is fennáll s a kolostorromoknak is van még némi nyomuk. Az alapítás körülményeit tüzetesen föltárja a pápai bulla, melyet György püspök átiratából ismerünk. 1422 október 12-én, mint mondók, V. Márton pápa a Kusalyi Jakcsok kérésére engedte meg, hogy a «Bosne» helytartósági Sz.-Ferenczrendi szerzetes testvérek elfogadhassák azt a házat, melyet a Kusalyi Jakcs család tagjai a Szentlélek nevében és tiszteletére Kusaly faluban építettek, az ecclesiával, czinteremmel, toronynyal, haranggal, kolostorral, hálószobával és más helyiségekkel együtt, a honnan ama testvérek erkölcsös életének reményében és gyümölcseként az urak sok hitetlen lelket nyerhetnek és téríttethetnek a katholikus hitre.
600Hogy a templomnak mily értékes fölszerelése volt, erre egy 1524-diki okiratból lehet következtetni. A Boldogságos Szűz Máriáról nevezett kusalyi templomot, a mely Kusalyi Jakcsi János véduralma alatt áll, megtámadta Jakcsi Mihály és elvitt innen 20,000 arany forint értékben ereklyéket, aranykereszteket, szentségtartókat, kelyheket, szentelt olajtartókat és más értékes tárgyakat, továbbá elfoglalta ezen egyház Mocsolya részbirtokát, melyet néhai Dénes, váradi püspök hagyományozott az anyaszentegyháznak és szolgáinak.
Ezért a fenti János 1524-ben tiltakozik az említett Mihály ellen.
Egy 1577-diki tanúvallomás szerint a hadadi jószág egy része «kusalj joszagh»; egy másik része «az kusali kalastromhoz walo».
Történeti adatok gyakran említik Szent-Ferencz rendjének e klastromát. Egyik legszebb emléke az az adat, mely Drágffy Bertalanné Héderváry Dorottya nevét hozza kapcsolatba a kusalyi klastrommal. Drágffi György Görcsön, Böősháza s Széplak birtokok felét – a kolosmonostori konventnek 1508 julius 9-dikén kelt ajándékvalló levele szerint – édesanyjának, a ki meg (ugyancsak ennek a konventnek még ebben az évben julius 11-dikén kelt ajándékvalló levele szerint) a kusalyi apáczáknak ajándékozza. Hédervári Imre bán leánya Dorottya, Bélteki Drágffy Bertalan özvegye e nő, a kusalyvárosi (Kwssal oppidum) Ferenczrendű apáczazárda 601harmadrendű apáczája, a kiről már Bunyitay írja, hogy férje halála után ebbe a klastromba vonúlt s ott fejezte be özvegy életét.
A KUSALYI EVANG. REFORM. EGYHÁZ.
Mint hát ebből látszik, a kusalyi klastrom a Szent-Ferencz-rendnek egyszer férfi, majd pedig női szerzeteseit 602fogadta be és pedig oly előkelő családok ivadékait is itt találjuk, mint a Héderváriak fényes családja.
Talán a ferenczrendiek kusalyi kolostorában írta meg Ilosvai Selymes Péter, Ptolemeusát, egy czellában, azaz egy füstös házban. Talán ez a czella, ez a füstös ház – mondja Széchy – a ferenczrendiek kolostora, tűz-emésztette háza volt. Itt élt a Pannóniai Ének szerzője: Csáthy Demeter is.
Kusalyi Jakcs Dénesről tudjuk, hogy 1405-ben váradi kanonok, 1427-ben Zsigmond király a bosznyai püspökségre nevezi ki s még ez évben már, mint választott váradi püspökről van róla emlékezet. A kusalyi Jakch-nemzetség, melynek családjából a legmagasabb méltóságokra jutott, Dénes meg épen egyházi pályán emelkedett fényes polczra, családja fészkén méltó módon kivánt gondoskodni a katholikus hitélet ápolásáról. Ott az erdélyi kerület szomszédságában, az eretnekek határán, mint a pápai bulla említi, a váradi kanonok, később püspök családja templomot, tornyot, kolostort épített, s a bosznyai helytartóságtól ide hozzák a ferenczrendi szerzeteseket, hogy a hitetlen és eltévelyedett lelkeknek világító fáklyákat lobogtassanak.
A mit Bunyitay fölvet Kusalyi Jakch Dénesről (1427–1432) írt életrajzában, vajjon a kusalyi egyházat, mely főrészeiben (torony, kapuzat) ma is áll s Dénes püspök korára vall, valóban Dénes püspök építette-e «s hozta ide Szent-Ferencz fiait talán épen Zoványról?» most már egész tisztán áll előttünk. Ha nem is Dénes egy maga, de mindenesetre testvéreivel építette a kusalyi egyházat s kolostort s ők hozták ide a Szent-Ferenczrendieket abból a püspökségből, a hová Zsigmond király épen Dénest szemelte vala ki püspökké.603Igen valószínű, hogy az építők, az alapítók hamvai ott nyugszanak a kusalyi egyházban. Bunyitay s Kőváry azt mondják, hogy az egyház déli ajtaján belül, a földön fekvő terjedelmes kőlap sírboltot zár. Ez a Jakchiak sírboltja, mely alatt Dénes püspök is nyugszik, míg hamvai fölött őrzik emlékét a templom csúcsíves maradványai.
A ferenczrendiek kusalyi háza 1552 után pusztúlhatott el. Fridrich Orbán ekkor szól róla utóljára.
A mai ev. ref. templom a klastromé volt, a góth styl végső idejéből való, egykor szép vésések diszítették. Nem a homlokzatnál, hanem a Ferenczrendiek építkezési módja szerint a szentély felől állott a két torony, a melyek közül most csak a délre fekvő van meg.