6. A zoványi apátság.
6. A zoványi apátság.
1205–1235 között, II. Endre uralkodása alatt, Telegény felesége és fia Gumbert rablással vádolták János jobbágyát, Albeust és a Heuiuz-i apátúr jobbágyát Scemeteu-t, kik közűl Albeus érezvén, hogy a vas megégette a kezét, az egyházba menekűlt; Scemeteu bűnösnek bizonyúlt.* Kandra Kabos Heuiuz-re megjegyzi a következőket: «Pázmány Pétertől Bunyitay Vincze akadémikusunkig mindenki Hévviznek olvasta s utóbbi tudósunk szerint bizonyos, hogy a pestmegyei vagy erdélyi Hévvizen kellett állnia (III. 415). Nem egyéb ez az oklevél szellemében, mint a zoványi (de Zoan, Zowan, Zouan) apátság az egykori Kraszna vármegyében, illetőleg a mai Szilágy vármegye szilágysomlyói járásában. Mert a) a 11. és 300. oklevélben* szereplő személyeink közűl négynek illetőségével beszámolván, azokat nem csupán krasznaiaknak vallja, hanem (mint szilágycsehieket és szilágybagosiakat) egyszersmind az apátságos Zovány közeli vagy távolabbi szomszédainak is; b) hogy itt a pestmegyei vagy mondjuk az erdélyi (Nagy-Küküllőmegye kőhalmi járás) Hévizéről vagy akármely Hévvízről van szó, csak úgy engedhetnők meg, ha másutt is volna nyoma. Hogy a műrégész alap mellett egy kis töredék nyomán az egész mű-alkotmányt kiépítheti, az megengedhető; de neki is kevés magában egy semmitmondó részlet. És a történetírásnál ily kevés a száraz név, főleg regestrumunkból véve; c) a dolgot oklevél-tanulmányi oldalról tekintve, bizonyos, hogy a Regestrumban igen gyakran áll H (
) a Z (
) helyett: Houmik Zounuk (30. okl.) és Hogoua Zogova (Zagyva) helyett. Lásd a 133. sz. oklevelet. Így itt is.
) a Z () helyett: Houmik Zounuk (30. okl.) és Hogoua Zogova (Zagyva) helyett. Lásd a 133. sz. oklevelet. Így itt is.
Kandra: V. R. 440. l.
Váradi Regestrum.
617Ha Pauler Gyula tudorral e helyet a borsodvármegyei Tapolczára értelmezzük, elesik a föltevés, hogy ügyesetünk a 11. számú oklevéllel azonos vidékű.»* Szerinte Telegény és fia Mocsin birtokosok, ezt a helyet pedig K.-Szolnok vármegyében keresi.*
U. o. 440., 441. l. 4. sz. j.
U. o. 182., 440. l. 1. sz. j.
A XIII. században csakugyan van említés Zoványon egy szerzetes klastromról. Ennek a klastromnak ma már semmi nyoma.*
Bunyitay V.: Schematismus. 352. l.
A váradi káptalan 1300-ban kelt levelében bizonyítja, a krasznavármegyei zoványi villa birtokosai a tasnádi főesperes útján tiltakoztak az ellen, hogy a néhai Kusalyi Jakab adományából csaknem egy századdal előbb épűlt zárda szerzetesei annak a helységnek birtokára igényt emeltek. A barátok Zovány községből minden más papot kitiltani akartak, azt állítván, hogy kizárólag nekik van joguk ahhoz a községhez. Így többek között Gergely fivért, a váradi egyház presbiterét, ki ott prédikálni akart, a püspöki edictumok ellenére és a szentegyház nem csekély botrányára szintén kizárták.*
Magyar történelmi emlékek. X. köt. 257. l.
