Detrehem.
Detrehem.
Detreháza, Detreh, Dethrehhaza 1341, Detrehe 1497, Dethreh 1518, Detres* 1546, Detthre 1546, Detrech 1548, Dettreh 1559, Detre 1575, Petreh* 1646, Detrehen 1760, Detrád* 1795. Román neve Dridiul 1733, Drighiu. Detre nevű alapította.
* Kétségkívűl tollhiba az oklevélben.
* Kétségkívűl tollhiba az oklevélben.
* Kétségkívűl tollhiba az oklevélben.
Krasznavármegyei helység, Valkó tartozéka. Eredetileg mint látszik, Detreháza volt a neve, a mely név először a Váradi Regestrumban fordúl elő: pristald de Detreh.* Torma Józsefnek az a véleménye, hogy ebben a kifejezésben Debren neve rejlik.*
* V. R. 236. §.
* Torma József: A zonuki grófságról. (Tört. Tár. 1885–88. évf.)
A mikor 1341-ben a Dethrehhaza nevű lakóhelyet, mint állítólag a Valkó várához tartozó birtokot, Dancs mesternek és fiainak átadni akarták, előáll Lőrincz a Dethrichius fiának, Istvánnak a fia, tiltakozik a magáénak nevezve e helyet. Ekkor egyébiránt Detreházát a lakosok elhagyták s jövedelmét a Valkóhoz tartozó oláhok élvezték.*
* Orsz. lt. Dl. 3422.
1481-ben Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost elzálogosítja e krasznavármegyei birtokát Losonczi Bánfi Mihálynak.*
* Dl. 27.721.
Ettől az időtől 1590-ig a birtoklás története megegyezik 292Valkó többi tartozékainak a történetével. A Bánfiak, Báthoriak, majd a Borzásiak, Bornemissza Boldizsár, Károlyi László neveivel találkozunk ebben az időszakban.*
* Az erről szóló okleveleket lásd pl. Bogdánházánál.
1600-ban augusztus hó 5-dikén Somlyai Báthori István az ő somlyai várában kelt adománylevelével Detreh részbirtokot Keztszegi (így!) Péternek adományozta.*
* Nemz. Múz. Törzsanyag.
Azután, 1638-tól ismét a Bánfiak, Rákóczi György, Báthori Zsófia s a rokonság szereplése kerűl előtérbe 1777-ig, a mikor a birtok – Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint – Krasznához tartozik s a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
* Bl. fasc. YY. nr. 2. Az 1638–1775. évekről való okleveleket lásd pl. Bogdánházánál.
1808-ban Detrehemről összeírták a Kuk, Nyága, Pap, Topai, Simoka, Mál, gr. Bánfi, br. Bánfi, Illés, Izsák, Bagosi (Istvánné Kállai Ágnes), Kovács, Kállai, Nagy (Pálné, Szegedi Mária), Fodor és Nagy (Sándorné Johai Mária) nemes családok tagjait, összesen 42-t. Ezek kezén volt összesen 1/2 curia, 30 6/16 antiqua és 16 nova jobbágytelek. Legtöbb jobbágytelke volt gr. Bánfi Györgynek (6 antiqua, 4 nova).*
* Szv. lt.
Gör. kath fatemploma 1754-ben épűlt. Az egyházközség anyakönyve 1826-ban kezdődik.* Egytantermű gör. kath. elemi népiskolája csak pár év előtt szerveztetett.
* Sch. 1886. 150. l.
Adót 1715-ben 5 zsellér háztartás fizet, magyar mind az 5. 1720-ban 5 jobbágy, 2 zsellér, összesen 7 háztartás, magyar 3, oláh 4. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 45 lélek, magyar mind; 1720-ban 63 lélek, 27 magyar és 36 oláh.* 1733-ban az oláh családok száma 26, (egyesült és kétnejű papja neve Flóris),* 1750-ben a gör. kath. lelkeké 347.* 1847-ben 504 a népesség száma, még pedig görög kath. 501, izr. 3.* 1890-ben 488; nyelvre nézve oláh 482, egyéb nyelvű 6; vallásra nézve gör. kath., 480, izr. 8. Házak száma 106.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 288. l.
* Nagyv. Nvk. 1847. 99. l.
293A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 28, 1720-ban 15 köblöst; rétet 1715-ben 19, 1720-ban 23 kaszást.* 1895-ben gazdaságainak száma 153. Területe 1306 katasztrális hold, a melyből szántóföld 538, erdők 363, rét 244, legelő 90, kert 31, szőlő (parlag) 7, terméketlen 33 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. lap.
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 5369 K. 62 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1727 K.
