Galgó.
Galgó.
Az oklevelek is rendszerint így írják. 1560-ban Chalgonak van írva, minden bizonynyal tollhibából. Oláhul: Gilgó (1837.)
Neve a szláv glog (glogov) galagonya szóból való.
Mint dobokavármegyei helység, a pánczélcsehi járáshoz tartozott. Almás várának is tartozéka volt. Az Almás «északi partján» van,* élénk forgalmú út mellett Zilahtól másfél mérföldnyi távolságban. (1722.)*
* Hodor: Doboka, 551. l.
* Conscript. Dob.
1560 jun. 3-dikán Somlyói Báthori Kristófot és nejét iktatják be a hűtlenségbe esett Bebek Ferencztől elvett Chalgo birtokába.*
* Gyf. kápt. lt. A. 65.
1603-ban Csáki István mint Nagy-Almáshoz tartozó birtokot zálogba vetette Rátóti Gyulafi Lászlónak.*
* GKG. C. fasc. XIX.
1607-ben Mindszenti Benedek és neje Bánfi Anna érdekében fejedelmi parancsra az Almás várához tartozó dobokavármegyei Galgó jószágot visszakérték Prépostvári Zsigmondné Széchi Katától. Ez azonban nem adta vissza, a miért nyolczadnapra a fejedelmi táblára idézték.*
* U. o. A. fasc. XVII.
1630-ban e birtokban Katalin fejedelemasszony megerősíti Zakariás Istvánné Básti Annát és ezen férjétől született gyermekeit: Dobokai Kakuczi Imrené Borbálát, Bagosi Károlyi Jánosné Juditot, Zakariás Zsigmondot és Bagosi Najadi Andrásné Zsuzsánnát meg mindkét rendbeli örököseiket. E birtokot a nevezettek ősei is birták.*
* Bl. fasc. JJ. nr. 10. – Orsz. lt. Gyulaf. kápt. XVI. Lib. Reg. fol. 51.
4231837-ben Józsika báró birja.*
* Hodor K.: Doboka, 551. l.
Gör. kath. egyházát gr. Haller Rozália építtette* (1805-ben). Az egyházközség anyakönyve 1855-ben kezdődik. Egy tantermű felekezeti iskolája csak most épűlt.
* U. o.
1733-ban 31 volt az oláh családok száma; egyesült papját Kosztánnak (Kosztin) hívták.*
* Tr.
1837-ben görög egyesült hitű oláh lakosain kívül nehány zsidó is van. A lelkek száma 566; a házaké 95.*
* Hodor K.: Doboka, 551. l.
1890-ben lélekszáma 966; nyelvre nézve magyar 21, oláh 904, egyéb nyelvű 41; vallásra nézve róm. kath. 6, gör. kath. 922, ágost. hitv. evang. 2, izr. 36. Házak száma 211.
1722-ben határa két részre oszlik. Talaja a lapályon félfekete és termékenyebb; az északra fekvő domboldalokon veres, sárga és sovány. Trágyában szűkölködik. Kétszer szántanak 4 és 6 ökörrel. Az őszi kétszeres megterem. Szénája erdei. Erdőben bővelkedik e falu. Malom van helyben. Az Almás kiönt néha;* az összeírt 7 jobbágy, 5 zsellér, 7 bujdosó és 1 udvari szolga kezén volt 13 egész és féltelek 12 puszta telek, 19 ökör, 21 tehén, 3 borjú és üsző, 4 ló, 30 juh és kecske, 41 sertés, 101 köblös szántóföld, 75 köblös míveletlen föld, 14 köböl és 1 metreta (mintegy 39.39 l.) őszi vetés, 10 köböl és 1 metreta tavaszi vetés, termett itt a megelőző 1721. évben 90 kalangya buza, 28 kalangya zab, árpa és alakor, 10 kalangya kender és len, 51 szekér széna. Szőlőt mívelt 4 jobbágy, kiknek 6 veder boruk termett. (1 urna körülbelül 13 l.) A falu szenvedő tartozása 31 magyar frt.* 1895-ben gazdaságainak száma 183. Területe 2844 katasztrális hold, a melyből erdő 1189, szántóföld 768, legelő 339, rét 152, kert 91, szőlő, parlag 23, beültetve 8, terméketlen 274 hold.*
* Conscript. Dob.
* U. o.
* Mg. St. 510.
1721-ben adója 267 rhf. volt.* 1900-ban 3397 K. 18 fillér becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2897 K. 18 fillér.
* Conscript. Dob.
424Határrészei: Lunka (völgy), Mlacă = Mláka (posvány). Ezen utóbbi határrész állítólag onnan kapta nevét, hogy száraz időben vize kiapadhatatlan, míg ha eső áll be, a víz eltünik; sőt helyenként meg is reped a talaj. Teknősbékák tenyésznek benne.
Lunka határrészben van egy Sărătură = Szeretúra (sós víz) nevű kút, a vize egy kissé sós.
