Gardánfalva.

Full text search

Gardánfalva.
Ardánfalva, Ardanfalwa 1424, Kardánfalva, Kardanfalwa 1424, Kordanfalwa 1470, Ghardanffalwa 1543, Gardanfalwa 1549, Gerdanfalwa 1570, románul Gerdány 1733.
Rendszerint középszolnokvármegyei, néha, pl. 1476-ban szatmárvármegyei helység.
A törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztították.*
* Szv. lt.
1543-ban (a középszolnoki Ghardanffalwán) 3 kapu után adóztak a Drágfi Gáspár jobbágyai; 1 szabados meg 4 szegény 428fölmentvék az adózás alól.* 1549-ben (Gardanfalwán) 2 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait.* 1570-ben (Gerdanfalwán) 1 kapu után adóztak a császár jobbágyai.* 1604-ben Sütő György jószágát, a középszolnoki Gardanfalvát 2 rótt hát után 4 frttal adóztatták meg.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1569-ben, mikor Báthori György nótáztatott, idősb Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.*
* GKG. A. fasc. I., III., C. fasc. XII.
1585 áldozó nap utáni pénteken Sándorházi János és Baksai Bálint, Közép-Szolnok vármegye hites szolgabirái Ghardánfalván kelt levelökkel, mely «adassék az erdeli fejedelemnek Báthori Sigmondnak, nekönk kegielmes urunknak» jelentik, hogy Gyulafi István részére Gardánfalván tanuvallomást tartottak az iránt, hogy a «farkasazaiak» pusztítják az ő erdőit; a határ a fekete Sáros-Patak.*
* U. o. XIX.
1591 augusztus 24-dikén S. Báthori Zs. meghagyja, hogy a gardánfalvi és farkasaszói birtokokról fogott birák csináljanak osztályt Gyulafi István és Szatmári Miklós deák között.* Gardánfalvi és középporondi (?) közös földeket illetőleg tanuvallatást is tartanak Rátóti Gyulafi László számára.*
* U. o.
* U. o.
1595 október 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy itteni birtokával is szabadon rendelkezzék.*
* U. o.
1611 jan. 22-dikén Gábor fejedelem Rátóti Gyulafi Lászlónak adja Gardanfalvát. Az adománylevélre Prépostvári Zsigm, krasznavármegyei főispán sajátkezűleg jegyezte fel, hogy e birtokot ő szerezte a Gyulafi-családnak és hogy keresztleányának, Gyulafi Borbálának adta örökbe.* Gábor fejedelemnek egy másik, de ugyancsak 1611-diki oklevele szerint a fejedelem Prćpostvári Zsigmondnak s feleségének Széchi Katalinnak, úgyszintén Gyulafi Sámuelnek, Zsuzsánnak és Borbálának, a László árváinak («orphanis olim Ladislai Giulaf˙») 429adja e birtokot.* 1612 június 2 előtt Prépostvári Zsigmond könyörög a fejedelemhez: «Felgd, Havasallfeöldeben – úgymond – adott uala ennekem Zolnoki varmegiebeli Gardanfalva newő falucskátt», (a melyről van donatiója is, be is iktattatta magát a jószágba) «és migh oda fel voltam az Felséged kegyelmes parancsiolattiabol eluöttek twlem az falutt». Ne vegyék el tőle az ő gyalázatjára. Azt a bányai polgárt egyébbel is contentálhatja.* Úgy látszik, volt is foganatja, mert Báthori Gábor Közép-Szolnok vármegyéhez küldött nyilt levelével Prépostvárinak adatja át a falut, meghagyván, hogy foglalják el Sütő Györgytől. «Az mely Gardánfalva newü falut Zolnok warmegyében levőt, Hawasalföldében létünkben Prćpostwari Sigmond uramnak» adott, «melyet annak utána Swteo Georgy Nagy-Bania˙ impetralt volt teolünk», most ujolag remittálja Prćpostvárinak.*
* U. o. A. fasc. XVII.
* Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. P. nr. 5., 27. fiók.
* GKG. A. fasc. VII.
* U. o.
Ezzel a Nagybányai Sütő Györgygyel később is akadt baj, mert Gardánfalvát neki elzálogosította Gyulafi László, jóllehet azt nem tehette volna. Épen ezért 1614 május 13-dikán ez ellen a kolozsmonostori konvent előtt tiltakozik Gyulafi özvegye Széchi Kata nevében ennek szolgája;* kijelentette, hogy e kötést, mint sérelmest, megsemmisíti.* De Sütő Györgygyel nem lehetett könnyen boldogúlni; 1616 január 5-dikén középszolnokvármegyei táblabirák fejedelmi parancsot kapnak, hogy Széchi Kata, most Prépostvári Zsigmondné birtokára vonatkozólag nagybányai Sütő Györgyöt idézzék meg az elzálogosított birtokért való pénz fölvétele végett.*
* U. o. A. fasc. XV., XVI.
* A kolozsmonostori konventnek 1414 feria tertia proxima post Dominicam Rogationum kelt kiadványa. C. fasc. XIX.
* U. o. XXI–XXIV.
A mikro 1627-ben a Gyulafi-család megosztozkodik a csehi vár jószágain, Gardánfalvát Monó mellé adják (s ha ezekből nem telnék ki a másfélszáz házjobbágy, akkor a többi faluból pótolják.) Az itt lévő öt puszta helyet illetőleg így szerződtek: 430Széchi Kata és Gyulafi Sámuel átengedik azokat a pusztákat udvarház helyéért és ennek építéseért Gyulafi Borbálának, a ki azokkal megelégszik és semmi építést sem kivánhat Széchi Katától és fiától.*
* GKG. C. fasc. XXI–XXIV.
Gyulafi Borbála elvitette a gardánfalvi határon lévő két malmot, jóllehet megegyeztek volt, hogy a jószágot egyik rész se pusztítsa. Ez ellen 1639 márczius 21-dikén tiltakozik özv. Gyulafiné Iktári Bethlen Anna jószágigazgatója.*
* U. o.
1640-ben Kisasszonynap táján özvegy Gyulafi Sámuelné Bethlen asszonynak az itteni szőlőhegyen levő jó szőlőjét, melynek szomszédjai: özv. Listius Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna jobbágyának, Ba˙ Lőrincznek a szőlője és Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála szőlője és a melyen «eoregh chichi 50 veder bor» lett volna, elfoglalta termésestül ezen Barcsainénak egyik szélszegi jobbágya, a mi ellen az özvegy ügyvédjei tiltakoznak.* Hasonló eset 1641-ben Szent Mihálynap táján is történt, a mikor Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála elfoglalta özv. Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna egyik szélszegi jobbágyának a gardánfalvi szőlőjét termésestül, a miért Anna megidézteti Borbálát.*
* U. o.
* U. o. C. fasc. XIX.
1646 május 13-dikán néhai Barcsai Juditnak a határon lévő birtokán megosztozkodnak. Az Alsó-Szőlőnek a falu felőli része Kapi Györgynek, Borzlyuk felől való része Bethlen Farkasné Ostrosith Borbálának jut, ugyanennek a Felső-Szőlő Borzlyuk felőli része, míg a falu felőli rész a Kapié. Az udvarházhely előtti tón túl való részét Kapi, a gardánfalvi hegy felőli részét Bethlenné kapja. A gardánfalvi Akasztófa felőli részt a lukácsfalvi határon említik, melyet szintén felosztanak.*
* U. o. A. fasc. VII.
Tököli Istvánné Gyulafi Mária 1654 szeptember 22-dikén három gardánfalvi jobbágyot adott özv. Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának a köztük levő szerződés értelmében.*
* U. o. XV., XVI.
4311671 szeptember 23-dikán néhai Barcsai Zsigmondné gardánfalvi és lukácsfalvi (a kettő egy czím alatt) javait felosztják Kapi György, Balassagyarmathi gróf Balassa Imréné Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Ostrosits Borbála között.* Ostrosith Borbálának egy gardánfalvi szökött jobbágynak a puszta telke jutott.*
* GKG. A. fasc. VII.
* U. o.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a községből a következőket. Főbb birtokosok: Bethleni gr. Bethlen Gergely, gr. Toldalagi László, gr. Gyulai József és Dárai (de Dára); más telkén lakó, adózó nemesek: Gicz Krecsun és Pap Lup; fizetést élvező, urasági tiszt: Manzul Mihály; pap: Csiriz Petre; kántor (diák): Deák Gligoria; molnár: Rusz Gyorgyie.*
* Szv. lt.
1805-ben «a haza csendességben való tartására» Gardánfalváról lóval, fegyverrel, vagy gyalog kiállhatnak a következők: 1. gr. Bethlen Gergely adómentes nemes; 2. adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakosok: Pap Lup, Gicz Gavrila gyalog és Drágus Tyimofie szintén gyalog.*
* U. o.
A görög katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.* Felekezeti jellegű egytantermű elemi iskolája 1865-ben szerveztetett.
* Sch. 1886. 172. lap.
Egy 1676 május 22-diki kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fenmaradt összeirás szerint Gardánfalva részbirtokban van két jobbágy és négy puszta jobbágytelek.* Gyulai Ferencz szilágycsehi birtokának 1689 junius 5-dikéről fenmaradt lajstroma szerint hat jobbágyot írtak össze.* 1715-ben 6 jobbágy és 4 zsellér, összesen 10 háztartás fizetett adót, ezekből 1 magyar, 1 német és 8 oláh; 1720-ban 7 jobbágy és 9 zsellér, összesen 16 háztartás, valamennyi oláh. A népesség száma 1715-ben 90 lélek, 9 magyar, 9 német és 72 oláh; 1720-ban 144 lélek, 432mindannyi oláh.* 1720-ban öt olyan jobbágy lakott itt, kit földesura visszakövetelt.* Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint két zsellér, ezek: Veresmarti Gergely és Erdélyi Nyikora és egy puszta telek van.*
* U. o. A. fasc. XV., XVI.
* GKG. nr. 17., 18.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* U. o. 340. lap.
* GKG. C. fasc. XVI.
1733-ban 30 az oláh családok száma; papja Vazul nevet viselt.* 1750-ben 336 gör. kath. lélek volt.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 285. lap.
1847-ben a lakosok száma 466; róm. kath. 4, gör. kath. 450, izr. 12.* 1890-ben lélekszáma 750; nyelvre nézve magyar 18, német 43, oláh 682, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve róm. kath. 3, gör. kath. 680, ágost. hitv. evang. 6, evang. reform. 14, izr. 47. Házak száma 170. 1689-ben az inói majorkodó földeket ide számították.* 1895-ben gazdaságainak száma 158. Területe 2865 katasztrális hold, a melyből erdő 1414, szántóföld 665, legelő 443, rét 102, kert 18, szőlő, parlag 16, beültetve 2, terméketlen 205 hold.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l.
* GKG. nr. 17., 18.
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 3923 K. 40 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3155 K. 10 f.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi