Karika.

Full text search

594Karika.
Kerikapatak, Kerykapatak 1385, Karika 1475, Kar˙ka 1543, Kadika (?), románul Kreka 1733, Creaca = Krjáká.
Középszolnokvármegyei helység. 1545, 1564, 1575-ben Hadad várához, 1549-ben Kővárhoz tartozott.
A törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztították.*
* Szv. lt.
Karika egy századdal ezelőtt költözött a mai helyére, de régebben is itt feküdt, csak nyolczvan évig huzódott meg a Valea petri határrészén, a mely a községtől északkeletre fekszik. A katonaság zaklatásai miatt költözött el egyidőre id. Wesselényi Miklós báró engedélyével. A katonai átjáró okozta bajait.*
* V. ö. e mű I. k. 225. l.
Határán a hadi sánczok nyomai Rákóczi idejéből még látszanak.
A Jakcsiak birtoka volt 1423-ban, a mikor a váradi káptalan Zsigmond királynak beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek ebbe az oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatta György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
1475 körül egyik Drágfi van fölvéve 2 frt adóval s mellette István, hihetőleg Jakcsi, szintén 2 frttal.*
* E mű I. k. 180. l.
1543-ban a középszolnoki Kar˙kán 2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait, de fölmentettek 1 birót, 4 szabadost és 4 szegényt.*
* Dical.
1549-ben (a Kővárhoz tartozó, középszolnoki Kar˙kán) 2 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, kiken kívül találtak e helységben még 4 szegényt és 4 új házat.* 1564-ben (a hadadi várhoz tartozó Karikán) szintén 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de a behajtást 595nem engedte meg Sulyok György. A 2 kapun kívül volt itt még 3 zsellér, 6 új és 2 puszta ház.* 1570-ben (a középszolnoki Kar˙kán) már csak 1 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.*
* U. o.
* Dical.
* U. o.
Története egyébiránt az 1545., 1548., 1570., 1582. évekből követi a Jakcsiak többi birtokainak az útját. A Mihály leányai,* Mihály, a kit beiktatnak,* Kovászói Matuznai Pálné,* Jakcsi Boldizsár és Mihály, a kik Miksától új adományul kapják,* Jakabfi Ambrus és Móricz meg Jakcsi Boldizsár özvegye jutnak előtérbe,* szóval egy, kétségkívül XVI. századbeli jegyzék szerint is a Jakcsi-javakhoz tartozik.*
* Lelesz, Act. an. 1545. nr. 58.
* U. o. Stat. B. 434.
* U. o. Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 73.
* Wl.
* Orsz. lt. Gyf. kápt. fol. 123.
* Wl.
Wesselényi Pál 1690 febr. 24-dikén elzálogosította két esztendeig kiválthatatlanul nemzetes Szűcs Bálint és felesége nemes Varga Erzsébet zilahi lakosoknak.*
* U. o.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben kiírták Karika községből br. Wesselényi Miklóst, Popa Zaharia papot, Pap Danila, kántort és Morár Ursz, molnárt.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusok fatemploma 2781-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.* Egy tantermű elemi iskolájokat 1850-ben szervezték.
* Sch. 1886. 165. l.
1715-ben 5 jobbágy háztartás fizetett adót, ebből 3 magyar és 2 oláh; 1720-ban 9 jobbágy, 7 zsellér és 1 taksás, összesen 17 háztartás és pedig 9 magyar és 8 oláh. A népesség száma 1715-ben 45 lélek, magyar 27, oláh 18; 1720-ban 153 lélek, 81 magyar és 72 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
1733-ban 3 oláh családot találtak; gör.-keleti papja István.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 164.* 1847-ben a lakosok száma 506; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 606 lakosa van; nyelvre nézve magyar 31, oláh 559, egyéb nyelvű 16; vallásra 596nézve r. kath. 7, gör. kath. 556, ágost. hitv. evang. 17, evang. reform. 21, izr. 5. Házak száma 108.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 284. l.
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
Szántóföldje 1715-ben 26, 1720-ban 227 1/2 köblös; rétje 1715-ben 24, 1720-ban 56 kaszás.* 1895-ben gazdaságainak száma 118. Terülte 2099 katasztrális hold, a melyből erdő 1204, szántóföld 485, rét 153, legelő 141, kert 25, szőlő (parlag) 2, terméketlen 89 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 3549 K. 78 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1895 K. 38 f.
Határrészei ezek: Branisçe = Brányistyë (berek), Ungur (magyar), Şesul dinsus = Sëszul gyin szusz (felső róna), Fęnaţe = Funáczë (kaszálók), Dîmburele = Dimburelë (dombocskák), Jezer (hegyi tó), Dumbrava (liget), Sěcături = Szekaturj szakadékok), Mestecini = Mësztecsiny (nyirfás), Dos = Dosz (hát), Lá sáncz (a sáncznál), Dumbraviczá (ligetecke), Pśna Munteanului = Projáná Muntyánuluj (Muntean = Muntyán [=havasi] erdei rétje), Valea Indreichi = Váljá Indrëjki (Endrécske völgye), Satul Bětrân = Szatul Botrin (régi falu), Ceretesci = Csërëtyësty (cserfás), Dîmbul Morii = Dimbul Morij (malomdomb), Şesul din jos = Sëszul gyin zsosz (alsó róna), Cănepişte = Kinyëptyistyë (kenderföld), Valea Fulgilor = Váljá Fulzsilor (pihés völgy).
Erdejében van egy Peatra Lată = Ptyátrá láta (széles kő) nevű, nagy kőszikla.
Vizei: az Egregy és Bréd patak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi