Kövesd.
694Kövesd.
Kövesd, mint már tudjuk, Magyar-Kövesdre s Oláh-Kövesdre oszlott.* A néphagyomány szerint a Fűpad-oldal határrészen a Fűpad-pataka mellett Szilágy-Kövesdtől délnyugotra feküdt Tót-Kövesd, Oláh-Kövesd a Váka nevű erdőbeli völgygyel szemben Koronddal határos Varastyina kövesdi határrészen Sz.-Kövesdtől északnyugotra.
* V. ö. e mű II. k. A kövesdi vár.
A szó gyökeres köves, helynévképző -dvel Kövesd, mint a Pannóniai Énekben Érd az elérés helye, az ér szógyökérből származik.*
* V. ö. F. M. O. Minerva. 1828. II. f. 1585–1586. l. – Széchi K.: A Pannóniai Ének 63. l.
A kövesdi vár történetében bemutattam Kövesd helység birtoklásainak a történetét is,* azért e helyt csak a következőket említem:
* II. k.
1475 körül Kebesdről a Sarmasági Elek (Alexj) jobbágyait 12 frt 7 dr. adóval rótták meg.*
* E mű I. k. 180. l.
A középszolnoki Oláhkevesd egyike volt néhai Sarmasági László azon javainak, a melyeket legutóbb mint gyámok Báthori István özvegye, Katalin és fiai: András, Kristóf mg István kezeltek, kiket 1547-ben számadásra intet Sarmasági András.*
* Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 3 nr. 21.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Kövesd községből a következőket. Főbirtokosok: gr. Kemény Farkas, br. Kemény Simon, br. Kemény Miklósné és br. Kemény Farkas; fizetést élvező urasági tisztek: Nemes Hévizi János prefectus, Nemes Vas Mihály és Nemes Simonfi György tiszttartók; papok: Popa Vaszi görög kath. és Popa Ursz gör. kath.; kántor: Krisán Lup gör. kath., zsidó: Lőrincz Simon, hutamester.*
* Szv. lt.
1805-ben (Kövesden) homagialis esküt tett a Bessenyei- és Mezei-családok 1–1 tagja meg a Szentiványi-család 2 tagja,* 695
* U. o.
KÖVESD.*
* Kövesd. Eredeti fényképfölvétel után.
696lovasnak vették föl a Besenyei- és Szentiványi családok 1–1 tagját.*
* Szv. lt.
Evang. reform. egyházáról kevés nyom maradt. Mindössze papjai közül ismerjük a következőket: az 1773–1832. évekből Gaál Andrást, kit az 1773 aug. 14-dikén küldöttek Szilágy-Kövesdre,* 1785–1816. évekből Veég Józsefet, meghalt Magyar-Keczelben 1816-ban; az 1794–1796. évekből Mészáros Pált.
* Tt. ev. ref. II. 157. lap.
Kövesdi református hívek: Antal István s neje Erős Ilona a szilágyi egyházmegyének 1666-diki Sarmaságon tartott partialis synodusa előtt szerepelnek.*
* P. S. E. II. r. 3. l.
A gör. katholikusok kőtemploma 1796-ban épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*
* Egyházi lt.
Van két elemi népiskolája: állami és gör. kath., mind a kettő egytantermű. Az államit 1892-ben, a gör. katholikust 1854-ben szervezték.
Szilágy-Kövesd fegyverfogható lakosságát Rákóczi lengyelországi hadjáratakor Kemény János személyesen vezette mint jobbágyait. E jobbágyok mind elestek, maga Kemény is csak később szabadulhatott ki fogságából. Azután a Maros és Meszes vidékéről telepített újakat; ezekből lettek a Marosánok és Meszesánok. Csak később származtak át a Bábczánok, Gyiránok és Bucsumánok. A magyarok nagyobb része a tótokkal együtt beolvadt az oláhságba.
A XVII. századból Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fenmaradt lelettár szerint Kövesden 22 jobbágycsalád és 10 puszta van.*
* Wl.
Szilágy-Kövesden 1715-ben 2 jobbágy és 6 zsellér, összesen 8 háztartás fizetett adót, ebből 5 magyar és 3 oláh; 1720-ban 17 jobbágy és 5 zsellér, összesen 22 háztartás és pedig 15 magyar és 7 oláh.* A népesség száma 1715-ben 72 lélek, magyar 45, oláh 27; 1720-ban 198 lélek, 135 magyar és 63 697oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
1720-ban három telek volt már negyvenöt éve puszta.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 341. l.
1733-ban Szilágy-Kövesden (Koosd)* 45 oláh család volt; görög keleti és kétnejű papját Máténak hívták.* 1750-ben 338 a gör. kath. lelkek száma.*
* Chiesdu.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 285. l.
1847-ben a lakosok száma 398; róm. kath. 3, gör. kath. 395.* 1890-ben 1140 lakosa van; nyelvre nézve magyar 202, német 2, oláh 935, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve r. kath. 7, gör. kath. 937, ágost. hitv. evang. 8, evang. reform. 158, unit. 1, izr. 29. Házak száma 224.
* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l.
Szántóföldje 1715-ben 48, 1720-ban 330 köblös; rétje 1715-ben 28, 1720-ban 124 kaszás.* 1895-ben gazdaságainak száma 318. Területe 6152 katasztrális hold, a melyből szántóföld 2138, erdő 1512, legelő 1489, rét 666, szőlő, parlag, 77, beültetve 2, kert 17, terméketlen 251 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 5668 K. 20 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5954 K. 8 f.
Utczái: Nagy-utcza (Uliţa cea Mare = Uliczá csá Márë), Sándordombi utcza és Kákovai utcza (U. Cacovii = U. Kákovij).
Határrészei: Fűpad, Fűpad-oldal (Coastea Firpodului = Kasztjá Firpoduluj), Szigeti patak (Valea Szigetului = Valjá Szigëtuluj), Coastea Cornilor = Kasztjá Kornyilor (somfás halom), Via fodorii = Viá Fodorij (Fodora nevű szőlője), Stiubelei = Styubëlëj (tengerszemek?), Fântâniţa = Funtinicza (kútacska), Nyilë, Cornişori = Kornyisorj (somfácskák), la Ponoare = lá Ponarë (odúk környéke), Părăul Lobonţului = Pereul Lobonczuluj (Loboncz csermelye), Vălceaua Negrului Mihăiesii = Valcsáuá Nyëgruluj Mihejeszij (Mihályné Negrujának – Feketének gúnyolt fiáról elnevezett – völgye), Vălceaua Popii = Valcsáuá Popij = (pap-völgy), Holmuri = Holmurj (halmok; ugyanezen 698szó átvéve), Poduţ = Poducz (hidacska), Ajagă = Ázsága (agyagos; ugyanezenszó átvéve), pe coaste – pë Kasztë (bordás domboldal), Kis-rét, Trestie = Trësztijë (nádas), Rîturile preste Arac = Riturilë prësztë Árák (árkon túli rétek), Alsó-rét, Măzěrisce = Mazeristyë (paszulyföldek), Văraştină = Verástyina (mészkemencze), Coronděl = Koronzel (Kis-Korond), Vacă = Váka (tehén), Romocsa, Coasta Perilor = Kasztá Përilor (körtefás oldal), Mázsa, Stingere = Sztinzsërë (veresgyűrűfa), Sándor-domb, Poeana Holdelor = Pojáná Holgyëlor (holdak közti tisztás), Koltó (Coltauě = Koltáue). Erdők: Nagyerdő (ritkán Bálványos), ennek részei: Romocsa, Vacă = Váka (tehénbükk), Ogredi = Ogrëz (belső kertek, belsőség), Capul Sinii = Kapul Szinyij (Szinafő), Viţeaua = Gyiczáuá (üszőborjú), Dealul Viilor = Gyálul Gyijilor (szőlők hegye), Porcăreţ = Purkerecz (disznós), Dinţisor = Dinczisor (fogacska); Văraştină = Verástyina (mészkemencze), Cser. Szőlőhegyek: Purkerecz, Nagy-hegy (Hegyul cel Mare = Hegyul csël Márë), Dealul Viilor = Gyálul Gyijilor (szőlők hegye), Capul Sinii = Kápul Szinyij (Szinafő), Cacova = Kákova, Poeana Popii = Pojáná Popij (papi erdei rét), Stingerei = Sztinzsërëj, Plop-hegy (nyárfa-hegy), la Prins = lá Prinsz (rabhegy). legelők: Vălceaua Lupului = Valcsáuá Lupuluj (a farkas völgye), Vălceaua Cacova = Valcsáuá Kákova (Kákova-völgy), Stingerei = Sztizsërëj.
A Holmuri határrészben levő dombra, mint a nép beszéli, a Rákóczi korában ágyúkat állítottak fel.
Patakjai: Fűpadi patak (Valea Firpodului = Váljá Firpoduluj), Szigeti patak (V. Szigetului = V. Szigëtuluj), Vălceaua Lupului = Valcsáuá Lupuluj (a hasonnevű határrészben), V. Cacovii = V. Kákovij (a hasonnevű határrészben), V. Negrului Mihăiesii = V. Nyëgruluj Mihejeszij (a hasonnevű határrészben), V. Popii = V. Popij (a pap patakocskája), V. Via Fodori = V. Via Fodorij (a hasonnevű határrészben), ugyanezen határrészben: V. Samţinului = V. Sámczinuluj (Sámsoni patak), Ajagă határrészben: V. Gegea = V. Zsezsá (Zsezsa patak).
699Tava a Tăul Sălcilor = Teul Szelcsilor (fűzfás tó); jelenleg kiszáradt.
Kútjai: Kákova-kút, Bides-kút (az udvarban), la Topile = lá Toptyilë (kenderáztatókhoz), Fântâna Corondělului = Funtiná Koronzëluluj (a hasonnevű határrészben), F. lui Ghiran = F. luj Gyirán (Gerazimus kútja), F. Jugastrului = F. Zsugásztruluj (jávorfa-kút), Fântâniţă = Funtinyicza (kútacska), Mlaştină = Mlástyina (mocsár-kút), az erdőben: la Pumnuţi = lá Pumnucz (földiepres kút), F. lui Boca Flore = F. luj Boká Florë (Boka Flóris kótja), F. lui Toader = F. luj Tagyër (Tivadar kútja), F. cea de Peatră = F. csá gyë Ptyátra (a kő-kút). A Nagy-erdőben van a Domnuţ = Domnucz (uracska) nevű forrás.
Középső-Csaholy. Lásd Csaholy.
Közép-Várcza. Lásd Várcza.
Kőrös. Lásd Ér-Kőrös.
