Papfalva.
208Papfalva.
Papfalwa 1549, Papfalwa 1570.
Középszolnokvármegyei helység, mely 1604-ben a Gyulafi jószághoz tartozóként van említve.
Az oklevelekben Tóhát és Köőd között (1549), Somos után Borzlyuk és Cseh között (1570), Alsó-Berekszóval és Gardánfalva előtt (1595), Örményes után (1646), Alsó- és Felső-Szivágygyal (XVII. század) fordúl elő.
Közép-Szolnok vármegyének egy 1682-diki jegyzőkönyve szerint 1682 előtt, Várad eleste után pusztúlt el.* 1676-ban puszta.* Hont vármegye küldöttei 1715-ben Felső-Berekszóhoz számítják, mint pusztát, tizenhat köböl, müvelés alatt álló területtel.*
* Szv. lt.
* GKG. A. fasc. VII.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.
1549-ben 1 szegénye van Papfalwan Drágfi özvegyének.* Már 1570-ben (Papffalwá-n) 1 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.* 1604-ben a közép szolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Papfalvá-n és Örményesen együttesen 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizettek.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy e birtokával is szabadon rendelkezzék.*
* GKG. C. fasc. XIX.
Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariurna czímmel fentmaradt jegyzék szerint Papfalván kilencz jobbágy van.*
* U. o. A. fasc. XV., XVI.
Papfalva puszta faluhelyen is osztozkodnak 1676 május 13-dikán Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála,* a kinek egy papfalvi szökött jobbágynak a puszta telke jutott.*
* U. o. A. fasc. VII.
* U. o.
Egy 1676 máj. 22-diki kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírásban Papfalva részbirtokban két puzta jobbágytelek szerepel.*
* U. o. XV., XVI.
