Poósa.
Poósa.
Pousa (1291), Posa (1558), Possa (1642) falut Doboka vármegyéből csatolták vármegyénkhez. Mint Hodor írja, 1291–1345-ig a Pousa nemzetség bírta Pousát; innen ered a neve.*
* Hodor: Doboka, 524. l.
Mint dobokavármegyei helység (Pousa vagy Posa) a magyaregregyi járáshoz tartozott. Népes falu az Egregy vize mellett egy verőfényes oldal aljában.* Kis részben határos Kolozs vármegyével.* Egy 1722-diki összeírás megemlíti, hogy az Egregypatak mellett keletnek fekszik út mellett (marsui? expositus) s távolsága Kolozsvártól négy mértföld a Somlyóra sót szállító qućstura szerint.*
* U. o. 523. l.
* U. o. 521. l.
* Consc. Dob.
Mint Bodja s Csömörlő: Pósa is Dobokai Miklósé volt, a kinek hűtlenségbe esésével Mátyás királytól a Mindszentiek,* majd pedig Izabellától s János Zsigmondtól Bánfi Pál, Nyújtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály meg Szalánchi Dorottya és János mindkét nembeli utódaik nyerik.*
* Hodor: Doboka, Függelék, 11. t.
* Bl. fasc. O. nr. 15.
1639 előtt Nagydobai Spáczai János birtoka, ki elzálogosította 258Szabó Györgyöt és Pétert Nagy-Dobai Décsei Bálintnak.* Nagymihályi Pongrácz László Nagy-Dobai Spáczai Mihály, János és Miklósnak adta el.* Nagymihályi Pál és Lászlótól Spáczai Gáspárné és gyermeke vették zálogba.*
* A k.-monostori konvent 1789-diki átiratában. Az évszám (1647) hibás. Bl. fasc. LL.
* Gencsi-lt. nr. 381.
* Tört. Tár, 1897. évfolyam, 738. l.
Rákóczi György fejedelem Medgyesen 1639 okt. 25-dikén kelt levelében Görcsöni Serédi Istvánnak adományozta.*
* Szgy.
1642-ben Szikszai Zsigmond többek között a dobokavármegyei Meszesalja kerületbeli Possa birtokát is átirja nejére, Tamási Sárára é leányára 2000 frt erejéig.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 2.
Pósa birtokba 1672 szept. 26-dikán Szepsi-Szent-Iványi Szentiványi Sámuelt iktatják. Azelőtt az özv. Borsai Majtini Andrásné Szigeti Zsófia kezén volt.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. lev. cent. D. 14.
1736-ban legnagyobb részt Göncz-Ruszkai Kornis Ferencz gr. és Kemény János báró bírták Pousát.*
* Hodor: Doboka, 524. l.
A törv. kir. tábla «1804 jan. 10-dikén költ itiletében» «megitilte, hogy itt Drugatyevit Horvát jog van.»*
* U. o.
1837-ben birtokosai: Teleki Lajos gróf ivadékai, Csáki gróf, Katona Imréné, Varsányi, Orbók, Szarvadi, Décsei, Simon, Tordai, Szőllősi, Kis, Simándi, Miksa, Incze, Babós, Miklós, Kandó ivadékok; Miske, Décsei, Guthi, Pelei, Tisza és Szügyéni nemesek.*
* U. o. 523. l.
A görög keletiek egyháza 1730-ban, iskolája 1877-ben épült. 1733-ban Poósán (Pausa) az oláh családok száma 60; két egyesűlt papja volt, ezek: Gábor és Gergely.*
* Tr.
1750-ben a gör. kath. lelkek száma (Poja?) 412, a kik részén volt egy templom, két működő pap, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, tizenkét köblös szántóföld, nyolcz szekérnyi széna. Egyik pap taksát adott Bánfi Dénesnek.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 286. lap.
2591837-ben a közlakosok Pousán zsidók és görög nem egyesűlt oláhok. Nemes kilencz lakott. Összesen 619 lélek s 78 ház volt benne.*
* Hodor: Doboka, 523–524. lap.
1890-ben 550 lakosa van; nyelvre nézve magyar 12, német 55, oláh 476, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve róm. kath. 2, gör. kath. 5, gör. kel. 477, evang. reform. 11, izr. 55. Házak száma 115.
Az 1616 julius 25-diki határfelosztás alkalmával két fordulót állapítottak meg és «33 öreg ülést» szabtak benne.*
* U. o. 524. l.
1722-ben (két részre osztott) határa terméketlen, földje a lapályon vizenyős, a kelet felőli oldalon veres. Hat ökörrel kétszer szántanak. Trágyában nagy hiányt szenved; földjén inkább kétszeres terem. Őszi vetését Rajtolcz és Vaskapu prćdiumokból nyeri. Szénája erdei. A patak kiöntése alkalmával nagy kárt szenved e falu. A malom földesúri területen fekszik; fát csak tűzi használatra kapnak.*
* Cons. Dob.
Ekkor az összeírt 10 jobbágy, 3 zsellér, 3 bujdosó (vagus), 2 egy telkes nemes és 1 extraordinarius pap részén volt összesen: 15 egész és féltelek, 7 puszta telek, 24 ökör, 33 tehén, 7 borjú és üsző, 6 ló, 37 juh és kecske, 3 méhkas, 54 sertés, 54 köblös szántóföld, 28 köblös műveletlen föld, 22 köböl őszi vetés, 4 köböl tavaszi vetés; termett a megelőző 1721. évben 145 kalangya buzájuk, 18 kalangya zabjuk, árpájuk és alakorjuk, 15 kalangya kenderük és lenük, 1 metreta és 4 ocka (török font) kukoriczájuk, 2 metreta borsójuk és lencséjök, 50 szekér szénájuk. Szenvedő tartozásuk 39 magyar forint.*
* U. o.
Hodor is azt mondja: Pousa földje terméketlen, agyagos veres, erdői tölgyesek, legelői tágasak.*
* Hodor: Doboka, 523. l.
1895-ben gazdaságainak száma 132. Területe 1888 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1337, rét 201, kert 128, erdő 108, terméketlen 114 hold.*
* Mg. St. 506.
2601721-ben a falu adója 318 rf.*
* Cons. Dob.
A községnek 1900-ban 3845 K 8 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2637 K 76 f.
Határrészei: Rogoaze = Rogazë (sás), Zepucs, Şes = Sěsz (róna), Strîmbături = Sztrimbatúrj (kanyarulatok), Boisce = Bojistyë (ökör-legelő), Szőlőhegyek, Dealurile Cehale = Gyálurilë Csëhálë (csehál-dombok), ennek része a Sărătură = Szeratúra (sós-víz); Dealul Budii = Gyálul Budij (Buda-hegy), Tábera (táborhely), Lunka (völgy) és a Rajtolczivölgy. Erdők: Bogăt = Boget (bőven), Muncei = Muncsëj (dombocskák), Zăpodie = Zepogyíjë (völgy).
Határán átfolyik ugyan az Egregy vize, de – mint Hodor megjegyzé (1837) – még igen kicsiny és malom hajtására alig alkalmatos.*
* Hodor: Doboka, 524. l.
