Rákos.

Full text search

Rákos.
Uj-Rákos 1573, Kis-Rákos 1603, 1612, 1724, Kis- és Nagy- Rákos 1837. Rákos falut Doboka vármegyéből csatolták Szilágy 276vármegyéhez. Ott a pánczélcsehi járáshoz tartozott. 1837-ben még megkülönböztették Nagy- és Kis-Rákost, az Almás és Rákos jobb- és bal-partján.* Hodor azt mondja, hogy Rákos falu 1573-ban még Uj-Rákos nevet viselt.*
* Hodor K.: Doboka, 548. l.
* U. o.
A vármegye rendei 1715-ben elrendelték, hogy Rákos falu, melynek lakosai az 1702–1709. években Rákóczi csoportjai elől rejtekbe vonúltak, régi helyére visszaköltözzék.*
* U. o. 549. l.
Mint egy 1722-diki összeírás mondja: a dobokavármegyei Rákos az Almás keleti partján fekszik, a lakosok egy része azonban egy, északra nyúló völgyben helyezkedett el. E falu mellett királyi út (via regia) vezet el. Távolsága Zilahtól másfél mérföld.*
* Cons. Dob.
1724 jan. 10-dikén az erdélyi kormányszék kirendeli Kmita János, kolozsmonostori requisitort Kis-Rákos Kendermező felőli részének határjárására.*
* Tört. Tár 1898. évf. 546. l.
Birtoklásának története nagyjában Kendermezőét követi. 1492 május 26-dikán Zsombori Péter a dobokavármegyei Rákos falut Sólyomkói (Solyomkewi) Sziráki (Syraki) Mátyásnak vetette zálogba,* még ez évi augusztus 20-dikán pedig Drági Márk zálogosította el az ezen falubeli birtokát a fenti Zsombori Péternek,* a ki 1507 nov. 8-dikán fiainak: Péternek, Benedeknek és Mihálynak kötötte le.* 1602 előtt még Zsombori Farkasnak is volt birtoka Rákoson, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántuli kapitány ezt a részt is Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 65. nr. 2.
* U. o. p. 79. nr. 1.
* Dl. 36,405. Michael P. 267. nr. 1.
* Orsz. lt. Gyf. kápt. E. 86.
1613 előtt az 1603, 1610, 1612 években Csáki István és Bogáti Menyhért meg Gyulafi László, továbbá Csáki Istvánné, Wesselényi Anna meg özv. Rátóti Gyulafi Lászlóné Széchi Kata, ekkor Prépostvári Zsigmondné s végül Gyulafi Sámuel, 277Zsuzsánna és Borbála szerepelnek, ép úgy, mint Kendermezőnél.*
* Ez évek adatait (1603: Kis-Rákos, 1610, 1612: Rákos és Kis-Rákos) lásd Kendermezőnél.
1722-ben (?) Zsombori Farkas rákosi jószágába beiktatják Horváth Simont, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*
* Gencsi-lt. nr. 240.
1764-ben a dobokavármegyei Rákos is ama birtokok között volt, melyekért Zsombori Zsigmond pert folytatott mostoha anyja és nővére ellen.*
* Szgy.
1837-ben Rákos főbb birtokosai: Teleki gróf, Onagten Radák bárók, Zsombori, Kakucsi, Czikó, Papp, nemesek.*
* Hodor K.: Doboka, 548. lap.
Rákos «lakosai jól gazdálkodó ép tehetségű oláhok,» gör. nemegyesült hitüek. Papjuk van és fatemplomuk (1837).* Iskolájok 1874-ben épűlt.
* U. o.
1733-ban 33 volt, az oláh családok száma; egyesűlt és kétnejű papját Andrásnak hívták.*
* Tr.
1750-ben a gör. kath. száma 317, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés-egyházfi, s a papot egy belső telek, négy köblös szántóföld meg egy szekérnyi széna illette. Zsombori Farkas a telket erőszakosan eltulajdonította.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 287. l.
Lélekszáma – 1890-ben – 843; nyelvre nézve magyar 22, német 2, oláh 806, egyéb nyelvű 13; vallásra nézve róm. kath. 6, gör. kath. 20, gör. kel. 778, evang. reform. 16, izr. 23. Házak száma 164.
Határa – 1722-ben – két részre oszlik; a nagyobb rész keletre, a kisebbik pedig északra terűl el. Talaja a völgyben félfekete, a domboldalon veres, általában sovány. Kétszer szántanak hat ökörrel. Inkább őszi kétszerest termesztenek, tavaszi búzát csak kisebb mértékben. Szénája közepes jóságú. A falut átszelő Almás-folyó kiöntése nagy kárt okoz a lapályon. Malom van helyben. Erdejük tüzi használatra elegendő.*
* Cons. Dob.
278Ekkor az összeírt 7 jobbágy, 11 zsellér és 3 bujdosó kezén volt 18 egész és fél telek, 36 ökör, 22 tehén, 22 borjú és üsző, 3 ló, 97 juh és kecske, 2 méhkas, 48 sertés, 138 köblös szántóföld, 8 köblös míveletlen föld, 39 köböl őszi vetés, 7 köböl és 3 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 268 kalangya búza, 55 kalangya zab, árpa és alakor, 23 kalangya kender és len, 1 metreta borsó és lencse, 80 szekér széna. A falu szenvedő tartozása 10 frt, évi malomjövedelme pedig 12 magyar frt.* 1721-ben adója 246 frt volt. 1722-ben e falu közös tartozása 240 magyar frt.*
* Cons. Dob.
* U. o.
1895-ben gazdaságainak száma 153. Területe 2571 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1120, erdő 477, rét 413, legelő 244, kert 63, szőlő (parlag) 10, nádas 1, terméketlen 243 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 5638 K 34 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2510 K 45 f.
Utczái: Nagy-, Zsárnó- és Szentpéteri-utcza.
Határrészei: Şes = Sësz (síkság), Petyen, Stânoae = Sztinajë (nagy pásztorkarám), Duşa Rákosului = Dusá Rákosuluj (rákosi zuhany), Şesul Morii = Sëszul Morij (a malom mellett fekvő róna), Dosul Rákosului = Doszul Rákosuluj (rákosi hát), Faţa Rákosului = Fáczá Rákosuluj (rákosi oldal), Zsárnó, Cornul Zsárnoului (Zsárnósarka), Dealul Mogii = Gyálul Mozsij (Moga [előnév] dombja), Poeana Teiului = Pojáná Tyëjuluj (hárstas erdei rét).
Vizei: az Almás- és Rákos-patak.
«Rákóczi kútjá»-nak nevezik a falu határának déli részén levő kellemes bővizű forrást (1837).*
* Hodor K.: Doboka, 548. l.
I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem ezeket írja 1682. okt. 6-dikáról: «Lónától mentem hálni Pánczélcsehhez». 7-dikéről: «Onnét Rákoshoz». 8-dikáról «Rákosról mentem Karikához». 9-dikéről «Vasárnap ott mulattam». 10-dikéről «Karikától 279szállottam Czigányihoz»). 11-dikéről «Czigányitól mentem Hídvéghez»). 12-dikéről: «Innen Dédához» stb.*
* Tóth ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója, 1634–1694. 35. l.
Rákpataka. L. Rágpataka.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi