Sajté. (Sőte.)
Sajté.
(Sőte.)
(Sőte.)
Sehthe (1450), Sewte (1475), Sajte (1545), Sajtény (1847) a mai Sajté puszta Ér-Szentkirály mellett.
1450 körül abban a jegyzőkönyvben van nyoma, melyet fölvettek Szakácsi István deák, Majádi László, Szakácsi Nagy (magnus) Bálint és Benedek zakachi-i várnagy (castellanus), Lelei Kaplyon (Lelewi Caplian) Miklós, Dénes közt. A birtok, melynek felosztásáról szól, nincs megnevezve. A határjárás egy cserjésnél kezdődik, egy útig halad, mely Csög (Checz?)-ről 306Mihályfalváig visz, a hol Szakácsi birtokot határoló határjel van, egy másik Szentkirályi (Zenthkiral) birtoknál, az erdélyi püspök Sehtherecz (Sőterész) birtokáig, ismét a Szakácsi és Szentkirály közti útig és egy Thasnád meg Aruch (Ákos?) közti útig. Előfordúlnak még ebben a jegyzőkönyvben Szekeres-patak (Zekerespathaka patak), Lapospathaka patak.*
* Dl. 28,836.
Legrégibb birtokosa tehát az erdélyi püspök.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adóösszeírásában Sewteről a vajda (Dengelengi Pongrácz János) jobbágyai vannak fölvéve 1 frt adóval.*
* E mű I. köt. 177. lap.
1483-ban meghagyják Csicseri Orosz Jánosnak, hogy a Sehthe, Jurka, Kis-Nagyfalu és Cylgen (Czégény) birtokok tárgyában Csáki Ferencz ellen szóló okleveleket adja ki.*
* Lelesz, O. 30. f. anni 1483. nr. 8.
1545-ben a Sajte nevű pusztán, mely Mihályfalvához tartozik, osztozkodnak néhai Bőnyei Gergelynek Köbölkúti Annától, Köbölkúti János leányától való gyermekei, ú. m. Bőnyei Ferencz és Borbála, Sámsoni Hodosi Miklós neje, továbbá Papp Jánosnak ugyancsak Köbölkúti Annától való gyermekei, ú. m. Papp István és Apollónia, Horváth Vid neje; ez iránt királyi helytartói leirat érkezett Szolnok vármegye tisztikarához.* Az itt szereplőkkel már előzőleg Kraszna-Mihályfalvánál s másutt is találkoztunk.
* Nagyv. Múz. Blt.
1847-ben hat lakost (evang. reform.) találtak Sajtény pusztán.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 104. l.
