Szeg.
Szeg.
Szeg nevű helység három van most Szilágy vármegyében: Nagy-Szeg, Szélszeg és Szilágy-Szeg, valamennyi Közép-Szolnok vármegyéből való; a szilágycsehi járásban fekszik mind a három.
Hajdan úgy Kraszna, mint Közép-Szolnok vármegyében Alszeg nevű helységek is valának. Ezeket már láttuk.*
* E mű III. k. 8. l.
Egy 1549-diki adóösszeírás Felső-Szegről is tud Közép-Szolnokban. Felseo Zeg˙-n 1 kapú után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait.*
* Dical.
Nevök változatai:
Nagyzegh 1387, 1423, Naghzeg 1433, Naghzegh 1462, Nagzwgh 1475, Naghzeegh 1505, Nagyczeegh 1512, Nagyzeg 1516, Nagyzék 1526, Nagyszeg, (Kis)zegh, másként Ujfalú 1547, Nagzek 1553, Nag˙zegh 1564, Nag˙zeg 1569, Nag˙szegh, 1570, Nagizwgh 1572, Nagy Zeg 1582, Nagizeg 1595, Nagy Zegh 1596, Nag˙czegh 1604, Nagjsegh 1640, az oláhoknál elferdítve: Noczigul 1733.
427Zelzegh 1387, 1451, Zelzeg 1464, Zelzek 1549, Szélszeg 1555, Zeliek 1564, Zeelzegh 1604, Zelszegh 1640, oláhul elferdítve: Szelszig 1733.
Scyladzeg 1377, Zylagzeg 1437, Zylaghzegh 1444, Zylagzegh 1453, Zilaghzegh 1472, Zylagh Zeg 1492, Zylagh Zegh 1543, Z˙lag Zegy, Z˙lagzegh 1549, Szilágyszeg 1577, Szilágyszegh 1631, Szilagiszeg 1637.
Valószínűleg valamennyi a szeg(let) fogalmával függ össze. «Szög» ugyan a régi magyar nyelvben azt jelenti: barna s valamely barna erdő is elég alapúl szolgálhatott az elnevezésre; de itt a helységek fekvése fölöslegessé tesz egyéb magyarázatot. Nagy-Szeg a Szamos felől jövő két hegy összejövetele által képezett szögben fekszik. Szélszegnél a Szamosba ömlő Szilágy alkot szöget. Szilágy-Szegnél a község alatt a Szilágy patakának két ága találkozik össze.
