Szeő-Demeter.

Full text search

474Szeő-Demeter.
Zouudemeter, Zewdemeter 1330, 1345, Zeüdeme 1424, Zeudemether 1463, Zewdemether 1474, Zeudemeter 1477, Szent-demeter 1479, Zent-demeter 1544, (Wolachi) in Zeodemether, Zwl Demeter 1549, Sződemeter 1555, Zwdemether 1570, Zeodemeter 1588, Zenth Demether 1608, Zeod-Demeter 1614, Sző-Demeter 1655, oláhul Szeuka 1733.
Szeődemeteren a hagyomány szerint Szent-Demeter kolostora állott s erről kapta nevét.
Közép-Szolnokból kebelezték Szilágy vármegyébe. Az oklevelek 1330-ban és 1345-ben Külső-Szolnokban említik.
A népesebb helységek közé tartozott.*
* V. ö. Csánki, I. k. 564. l.
1345 okt. 24-dikén (Zouudemeteren) Külső-Szolnok vármegye alispán és szolgabirái tartanak gyűlést és intézkednek Lelej zonukvármegyei birtokról.*
* Gr. Károlyi levéltár I. k. 164. l.
1389 jan. 28-dikán a szolnokvármegyei Zewdemeter birtokban Szeődemeteri Péter fiai Jakab és István, továbbá Álmosdi (Almusi?) Péter, János és László fiai kérésére minden, csütörtökön vásárt engedélyez Mária királynő.*
* Dl. 30,737.
Kölcsei Ferencz születésének helye.
A törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt ezt is elpusztították.*
* Szv. lt.
Kétségkívül Szeő-Demeter lappang ama Siőd nevű falú alatt, a melyet 1281-ben megrohantak a tasnádiak, hogy lakosait a néptelenné vált püspöki jószágra, Tasnádra hurczolják.*
* Szilágyi S.: Erd. Tört. I. 63. l.
1463-ban vizsgálat folyik Pocsai István részére, Álmosdi Csire Tamás ellen, ki Zeudemether középszolnoki birtokban két jobbágytelket elfoglalt, majd pedig a Vértes és Monostorpály birtoki jobbágyokat, kik Erdélyből sót szállítottak, elfogta az országuton (libera via.)*
* Lelesz, P. 129. f. anni 1463. nr. 23.
475A váradi káptalannak 1474-ben kelt okirata szerint Álmosdi Csire István Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak adta itteni birtokrészét.*
* Dl. 30,046
1475 körül Zewdemeterről Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda (wayuode) jószága 13 frt 3 dr., Csire (Chyre) Tamásé 8 frt, Csire Istváné 10 frt, bizonyos Kristófé 6 frt, Istváné 7 frt 8 dénár adóval volt kimutatva.* 1543-ban (a középszolnoki) Zewdemeteren 3–3 kapu után adóztatták meg a Horvát György és Székely Péter jobbágyait, de a Csűre Ferenczéit csak 1 után. Fölmentvék az adózás alól 3 biró, 2 szabados, 28 szegény és 1 puszta telek.* 1549-ben (a középszolnoki Zwl Demeteren, előfordúl Hatvan és Pele-Szarvad között) a Horvát György jobbágyai 6 1/2, a Horvát Jánoséi 5, az Ödönfi Lászlóéi pedig 3 kapu után adóztak. Eme 14 1/2 kapun kívül volt a helységben még 13 szegény és 16 új ház.* Ekkor egy falúrész Wolach˙, 1550-ben Wolachi in Zeodemether néven is említve s ezen a részén 1 kapu után rótták meg adóval a Horvát György jobbágyait, a kiken kívül volt 1 szegény, 6 servitor és 3 új ház.* 1570-ben (a középszolnoki Zwdemetheren) Horvát György özvegyének a jobbágyai 7 1/2, a Serédi Istvánéi 4, a Dobó Istvánéi 2 és az Ödönfi Ferenczéi 1 kapu után adóztak.*
* E mű I. köt. 177. és 178. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1477 jun. 30-dikán Pocsaii Páli László fiai: Jakab és Miklós elzálogosítják Zeudemeter birtokukat huszonnyolcz arany forinton Pocsaii Istvánnak.*
* Dl. 30,047.
A középszolnoki Szentdemeter* egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyeket Álmosdi Csire Kristóf fia János 1479 jul. 22-dikén elzálogosított Álmosdi Csire Tamásnak.*
* Előfordúl Szent-Miklós után Etel és Csány között Usztató előtt.
* Dl. 30,220.
1503-ban a középszolnoki Szent Demeter birtokba Serédi Istvánt iktatják be.*
* Lelesz, Stat. S. 126.
A nagyváradi káptalannak 1538 Egyed napján kelt levele 476szerint Álmosdi Csire Ferencz eladta örökre a (középszolnoki) Zewdemetheren levő részjószágát Drágfii Andrásnak és Gáspárnak, a mit utóbbi kérelmére János király Szebenben Szent Márton napján átír és megerősít, hasonlóan Ferdinánd király Prágában 1544 január 28-dikán.* Azokat 1544-ben be is iktatták.* De Czyhak Zsófia özv. Csire Ferenczné, továbbá Bethleni Farkas, Valkai Miklós, Erdőhegyi Imréné Margit, Csaholyi Péterné Hedvig, Sarmasági Lászlóné Erzsébet és a váradi püspök ellentmondottak, kiket ezért a konvent megidéz.*
* GKG. C. fasc. XII.
* Lelesz, Stat. D. 219.
* GKG. C. fasc. XII.
1555-ben Sződemeter Chyre Hedvig (Chyre András leánya és Csaholyi Péter özvegye) és leánytestvéreire néz, miért is Chyre Hedvig Báthori András országbiró előtt óvást tesz, hogy azt Dobó István erdélyi vajda s Tahy Ferencz királyi főlovászmester adományul nyerjék.*
* Gr. Károlyi lt. III. 285. l.
1588 máj. 18-dikán Báthori Zs. fejedelem meghagyja, hogy a szolnokvármegyei Zeodemeter birtokba, a mely Peéri Thyw (?) Boldizsár halálával; szállott a kincstárra, iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát.*
* A váradi káptalan 1589-diki átiratában. Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15.
A (középszolnoki) zent demeteri részbirtok elidegenítéseért 1608-ban Zeleméri Kamarás Borbála Somlyói Báthori Gábor ellen tiltakozott.*
* Lelesz, Prot. 51. folio 61. anno 1608.
Ödönfi László zentdemeteri részbirtokát, ennek özvegye, Monaki Borbála és leánya, Komjáti Jánosné Borbála, Nagytárkáni Hagit Ferencz őrizetére bízta; majd az említett Komjátiné átruházta erre a Hagitra, a ki aztán 1609-ben kinyilvánítja, hogy ez átruházás alapján birni kivánja a részbirtokot.*
* U. o. Act. an. 1609. nr. 20.
1614-ben Peéri Horváth Lázár biharvármegyei petroczi részbirtokát cserébe veszi Barthai Sándorné Palaticz Anna a (középszolnoki) zeod demeteri és több krasznavármegyei birtokért.*
* Bl. fasc. JJ.
477A (középszolnoki) zentdemeteri részjószágért 1615-ben vizsgálatot tartottak Lorántfi Mihály leányainak: Zsuzsánnának és Máriának gyámja, Osgyáni Bakos János számára. E részjószág Ruszkai Dobó Ferenczről Prinyi Zsófiára, ennek halálával pedig Székely Jakabra szállott.*
* Lelesz, Act. an. 1615. nr. 26.
1646-ban Lónyai Istvánné Sarmasági Annának is volt itt részbirtoka.*
* Szgy.
Egy 1742-diki tanúvallatás szerint Szeődemeteren Bydeskúti Zsigmondnak Portán Laczkó nevű zsellére van.*
* Bl.
Szeő-Demeter is egyike vala ama birtokoknak, a melyek visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeztek.*
* Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34. et 35: Prot. foliis 36. et 37.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Szeő-Demeter községből a következőket, főbb birtokosok: br. Wesselényi Farkas, Bydeskúti Imre, László és Ferencz, Bölöni Ádám, Kövér Gábor, Bydeskúti Istvánné, Szombatfalvi Mihály és Ladányi Sámuel; kisebb birtokosok: Halmágyi László, Csűri Zsigmond, Szentmihályi Ferencz, Vitéz Andrásné, Szunyogh István, Décsei Ferencz, Kengyel Lajos, Menszáros Dániel utódai, Nagy Imre, Dániel és Sándor, Komáromi György és Ilosvai József; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Borzás András; más telkén lakó, egyházi adómentes nemesek: Pap András, Máté és János; más telkén lakó, adózó nemesek: Deszkás János, Szilágyi Mihály, ifjú Deszkás János, Szabó-Borz László, Vajda Gábor, Szilágyi József, Pasztián Vonucz, Teszka Danyiláné, Buth János és Szabó Miklós árvái; fizetést élvező, urasági tisztek: Miklós István, Kis György, Szamfira János, Buth Tógyer és Szilágyi János kulcsárok, Szabó Urszuj udvargazda; papok: Szalai András ref. és Pap Simon oláh; kántor: Nagy József ref.; árendátorok: Szabó Stefán és Árgyelán Kosztán.*
* Szv. lt.
4781805-ben a Kis-, Teczka-, Szilágyi-, Bora- és Vajda-családok fegyverfogható tagjait írták össze, mint adózó nemeseket, összesen 12-t,* majd pedig lovasnak vették föl a Bideskúti- és Szombatfalvi-családok tagjait, összesen 2-t; gyalogosnak a Pap-, Nagy-, Páska- és Borzás-családok tagjait, összesen 7-et,* október 22-dikén (Szeődemeteren) homagialis esküt tettek a Pap-, Pástyán-, Borzás-, Teczka-, Bora-, Szilágyi-, Vajda-, Bara-, Kis-, Nagy-, Paska-, Veres- és Csomós-családok tagjai; összesen 20-an.*
* Szv. lt.
* U. o.
* U. o.
Egyháza 1424-ben épűlt.* A zeüdemei templom építéséhez való főhordásban –úgy látszik – szopori jobbágyokat akadályoztak meg Majádi Albert fiai: János és György, kik ellen ezért vizsgálatot is tartottak.*
* Bunyitay V.: Schematismus 380. l.
* Lelesz, P. 169. f. 24. nr. 4.
Evang. reform. egyházának régibb történetéről adatok hiánya miatt keveset mondhatunk. A falú a XVII. században duló háborús időkben reform. lakosaiból kipusztíttatván oláhok és oroszokkal telepíttetett be.* Ez egyházba az 1655 máj. 30-dikán Debreczenben tartott közzsinat Gidófalvi Andrást küldte papnak.*
* Névk. ev. ref. 1875. 42. lap.
* Tört. Tár, 1898. évf. 640. lap.
A mostani kis egyházát 1760-ban építtette Bydeskuthy Zsigmondné Péchy Juliánna, a ki meg Bydeskuthy Ferencz 1774-ben saját költségökön harangokat is öntettek.*
* U. o.
Anyakönyve 1760-ban kezdődik.
Egy 1750-diki összeirás a református híveknek egy telkét említi, de azon a birtokosok kocsmát tartanak. Egyébként az van megjegyezve a telekről, hogy «absque Reformatis.»*
* Tr. 1901. IX. sz. 285. l.
Papjai a már említetteken kívül: Makódi Mihály 1760–64, Paksi János 1765, Kardszagi Antal Izsák 1765–75, Dóczi Ferencz 1776–88, Makódi Mihály 1788–93, Tamási Sámuel 4791794–1898, Szalai András 1797–1806, Fekete József 1806–34,* Horváth János 1834-től. Később Bogdándra, majd Varsolczra vitetett. Meghalt 1862-ben. Kacsó Lajos 1836-tól. Kacsó Albert 1872-től. A papi állomásról 1887-ben lemondott.
* Névk. ev. ref. 1875. 42. l.
Jelenleg a pelei körlelkészséghez tartozik.*
* Egyházmegyei lt.
1733-ban (Szeuka) 22 oláh családot jegyeztek fel; görög-keleti és kétnejű papja Mihály nevet viselt.*
* Tr.
1750-ben (Szőr-Demeteren) a gör. kath, lelkek száma 519, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, s illette a papot két mázsa só. A pap itt minden kerti veteményből, baromból, méhrajokból dézmát adott; az egykor háborítatlanúl bírt telekről taksát vettek a birtokosok: Wesselényi (Veselyéni) Ferencz s Bideskúti.*
* Tr. 1901. év, IX. szám, 285. l.
A gör. katholikusok fatemploma 1720-ban épűlt. Az egyházközség 1773-ban egyesűlt. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 187. l.
Van két elemi népiskolája: állami és gör. kath., egy tanterműek. Az államit 1895-ben szervezték. A gör. kath. is ekkor állt lábra.
1715-ben 5 jobbágy, 9 zsellér és 3 taksás, összesen 17 háztartás fizetett adót; magyar 12, oláh 5; 1720-ban 25 jobbágy és 10 zsellér, összesen 35 háztartás, 25 magyar és 10 oláh. A népesség száma ebből következtetve a pragmatica sanctio korában 315 lélek lehetett, magyar 225, oláh 90.* 1720-ban hét telek volt már ötven éve puszta és két olyan jobbágy, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
* U. o. 341. l.
1847-ben – bizonyára tévesen – 687 lelket írtak össze, kik közül róm. kath. 32, gör. kath. 507, evang. reform. 133, izr. 15.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
1890-ben 658 lakosa van; nyelvre nézve magyar 164, német 4801, tót 1, oláh 485, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve r. kat. 40, gör. kat. 489, evang. reform. 96, unit. 1, izr. 32. Mint hát e puszta számadatokból is látszik, magyarsága folyton apadóban van. Házak száma 127.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1751-ben 120, 1720-ban 553 köblöst; rétet 1715-ben 39, 1720-ban 147 kaszást; szőlőt 1715-ben 15 1/2, 1720-ban 73 1/2 kapást.* Egy kapás szőlő egy csebret adott. melynek ára egy forint volt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
* U. o. 341. l.
1895-ben gazdaságainak száma 119. Területe 3375 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1713, erdő 1239, rét 224, legelő 122, kert 31, szőlő, beültetve 5, terméketlen 41 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 11,553 K 38 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4879 K 94 f.
Határán állítólag két pogány sír van.
Utczái: Nagy-, Kis-utcza, Dráveczky-sikátor, Tasnádi-, Templom-, Dohány- és Gödör-utcza.
Határrészei: Nádas, Lá Másina és Mosina (gőzmalom környéke), Nyilas, Horpán, Hidegkút, Lázárkút, Kiss-tere, Szforás, Puszta, Ördöngös, Bogdánrét, Gaiţă = Gájicza (mátyás), Băbet = Bábët (öreg asszonyok tanyája), Szamos, Kölcsei-tanya, Szolduba, Csűrdomb. Erdők: Rókalyuk, Cornet = Kornyët (somfás), Csonkás és Bábët. Szőlők: Nagy-hegy, Kákahegy.
Kútjai: Hiru kútja, Morzsana, Dráveczky-kútja, Pucsánka, Hidegkút, Lázárkút, Fântâna de Răděcină = Funtiná gyě Radecsnia (törzsökös kút), Fântâna sub Deal = Funtiná szub Gyál (dombaljai kút).
Szertelek. L. Szeér.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi