Szoldobágy.

Full text search

615Szoldobágy.
Zoldobagy 1414, Zoldobagh 1441, Zoldobag 1459, Zaldobagh, Zoldobaagh 1475, Zaldobagy 1479, Zoldobath 1500?, Zoldbagh, Zoldhbagh 1526, Zoldobagy 1549, Zoldobach 1550, Szoldob 1631, Száldob 1697, Szoldobágy 1698. A nép Szódobágynak mondja.
Száldob hársfát jelent.*
* A Nyelvtudományi Közleményekben ezeket olvashatjuk róla: A NySz.-ban csak egyetlen idevágó adat található: «A szőlőt, ha elég vastag, tzigolya avagy száldok vesszőkkel is meg lehet kötözni.» Apáczai Csere J. Encycl. 271. Sándor István is átvette ezt: «szádok, száldok tilia.» De megvan a régi TSz-ban mint székely tájszó: szádokfa, zádokfa. (A Czuczor-Fogarassy féle szótárban: «szál-dob egymás mellé vert két karóról lógó deszka, melyen a helységekben elszállásolt lovas katonáknak abrakolásra dobolnak»; hogy ez az adat hiteles-e és az itt említett szál-dob mennyiben függ össze, a fönt említettekkel, el nem dönthető. Ilyen értelme van egy állítólag 1463-diki oklevélben is, l. Székely Oklevéltár I. k., csakhogy ez az oklevél nagyon gyanúsnak látszik, tehát bizonyítékul el nem fogadható). – Az oklevélbeli példák és a mai Száldobágy nevü helységek tanúsága szerint a száldob szó a következő megyékben élt: Bereg, Szatmár, Mármaros, Szilágy, Bihar, Kolozs, Udvarhely, stb. tehát csakis a Tiszától keletre. Nyelvt. Közl. 1895. jun. 1. (XXV. k. 2. füz. 153. lap).
Minthogy Száldobágy nevű helység a szomszédos Biharban s Szatmárban is van – Biharban kettő is, az egyik a margitai, a másik (Hegyköz-Száldobágy) a bihari járásban –, adataink elbírálásánál nagyon is óvatosaknak kell lennünk.
Az a Szoldobágy nevű helység, melyet az oklevelek Közép-Szolnokban mondanak, Derzsida mellett feküdt. Szolduba, Szoldubicza helyek vannak ma is a két Derzsida, a két Szopor meg Girókuta vidékén. Szolduba helyet Hídvég, Lompért és Somlyó-Győrtelek közt is találunk.
Szolduba Nagy-Derzsidától délre, a Tasnád felé vezető állami út mellett, Nagy-Derzsida, Felső-Szopor és Girókuta közt fekszik, Szoldubicza pedig a Kraszna mellett, legközelebb esik Felső-Szoporhoz, távolabb Girókutához, közelében Szoldobicza nevű patak is van.
616Szoldubáról már említettem, hogy Derzsidába olvadt. 1720-ban, mint puszta tartozott Derzsidához.*
* V. ö. E mű III. k. 272. és 273. l.
Az 1812-ben Kraszna vármegyében említett Szoldobágy helység kétségkivűl a bibari.*
* Szv. lt.
Szodobágy azon középszolnokvármegyei helységek közé tartozott, melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.*
* U. o.
Egy 1742-diki tanúvallatás szerint a Nagy-Derzsidával határos Szoldobágy puszta falu lakosai egy birtokosnak sem fizetnek tizedet, mert majdnem az egész határt felfogta az erdő és gaz.*
* Bl.
Az a Zaldobagh, a melyet Közép-Szolnoknak az 1475 körüli adólajstroma, mint Báthorinak s bizonyos Jánosnak a jószágát 3 frt 2 dr. és 2 frt 1 dr. adóval Sziget és Sarmaság közt említ, minden valószinűség szerint ez a falu* s nem ama szatmárvármegyei Száldobágy, mely Erdődtől délkeletre fekszik.* 1543-ban a közép szolnoki Zoldobagh* Dobai János, Szintai János és Kőrösi Ferencz között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak. E 3 kapuszámon kívül találtak itt még 1 bírót, 1 szabadost és 3 szegényt is.* 1549-ben Zoldobag˙on* 1 kapu után adóztatták meg a Dobai János jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek még 1 szegényt és 3 új házat, továbbá Kőrösi Ferencz részéről 1 szegényt meg Patói István részéről 1 szegényt és 1 új házat.* 1570-ben (Zoldobaghon)* 1 kapu után rótták meg a Horvát István jobbágyait.*
* V. ö. e mű I. köt. 180. lap.
* V. ö. Csánki, I. k. 563. lap.
* Előfordúl Derzsida és Sarmaság közt.
* Dical.
* Előfordúl Ököritó és Csalános között Zálnok előtt.
* Dical.
* Előfordúl Alsó-Derzsida és Girókuta között.
* Dical.
1414-ben talán ehhez a Zoldobagy birtokhoz tartozó erdők elfoglalása miatt tiltakoznak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István – a Szántó, Tasnád, 617Szarvad, Szakácsi, Szent-Király, Mindszent, Kávás (Kovács?), Szopor meg más birtokok nemessége és lakosai ellen.*
* Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.
Egyébiránt e falu története nyomon követi Derzsidát. Az 1441–1757 évek némi eltéréssel teljesen összevágnak.* Mint ott, úgy itt is a Dobokai, Miklós s a Majádiak meg az Ilosvai Gerberthek, majd a Sarmaságiak, a Kőrösiek, Bőnyeiek, Guthiak, Dobaiak, Bangák, Rápoltiak, Sándorháziak, Gencsiek viszik a főszerepet. A mohácsi vész idejéből kiemelkedő szép rész az az adat, mely szerint a Majádiak visszakapják II. Lajostól ezt a birtokukat is, melyet a parasztok mozgalma alkalmával vesztettek el.*
* Az 1441., 1459., 1461., 1471., 1475., 1479., 1486., 1492., 1493., 1503., 1507., 1508., 1510., 1519., 1525., 1526., 1540., 1550., 1551., 1559., 1562., 1572., 1575., 1576., 1592., 1632., 1633., 1643., 1656., 1690., 1722., 1726., 1730., 1747., 1757. évekre vonatkozó adatokat l. Derzsidánál.
* Szgy.
A középszolnoki Zoldobath* egyike volt ama birtokoknak, a melyeket 1500? márcz. 22-dikén Görbet Pál és neje eladtak Kőrösi (Keresi) Zsigmondnak.*
* Előfordúl Derzsida és Babuktelke között.
* Dl. 36,405. Michael pag. 20. nr. 1.
1570-ben Dobai János árváinak: Györgynek, Jánosnak és Istvánnak száldobágyi részbirtokát hatalmasul elfoglalta Sarmasági Miklós, majd pedig Majádi Mátyás, kiket ezért ezen árvák gyámjai:* Keresztúri Dobszai István és Lazinczki Horváth István megidéztetnek.*
* Gencsi-lt. nr. 737.
* U. o. nr. 62.
1631-ben Boldogasszony havának 14. napján Hidi István s felesége, Ilosvai Kata a Szilágyban Szoldob alatt két szántóföldet adnak Lompérton lakó Filep (Philep) Jánosnak két forintért kiválthatólag Ilosván lakó Fülpösi (Fhwlpesi) István előtt.*
* Erd. Múz. Ködöböcz Károly ajándéka.
1694-ben Hidi Sándor többek között száldobágyi részjószágát is elzálogosította Guthi Farkasnak.*
* Szgy.
1697 nov. 17-dikén a Száldob alatti kétkerekű malom, atyai curialis telek s egyéb ingóságok felosztása tárgyában 618Dobai Györgyné Szécsi Judit megegyezik fiával, Dobai Miklóssal.* 1698 ápr. 11-dikén Guti Farkas szoldobágyi jobbágya, Muszka Simon oltalomlevelet kap a középszolnoki alispántól.* 1721 május 16-dikán vizsgálatot is tartottak az iránt, hogy Bisztrán, másként Kis Simon száldobágyi kétkövű malmát mivel akarta elcserélni Muszka Simon,* junius 6-dikán pedig azt vizsgálják Bisztrán, másként Kis Simon érdekében, hogy Száldobágyon hány és miféle örökös és zálogos külső telkek maradtak atyjáról, Bisztrán Péterről.*
* Gencsi-lt. nr. 923.
* Szgy.
* Gencsi-lt. nr. 228.
* U. o. nr. 227.
Egy 1742-diki tanúvallatás szerint Szoldobágy puszta faluhelyen két puszta telket bírnak L. Bánfi Farkasné Bagosi Erzsébet és a Vayak. Ezeket mindig Boros Kata bírta. Jobbágyai vannak itt Guthi Ferencznek és br. Huszár Józsefnek.*
* Bl.
Mint Tasnád mezőváros tartozékát, a középszolnoki Szoldobágy részbirtokot 1779-ben hat évre bérbevették Vajai Vay Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és nejeik.*
* Bl.
A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra Szoldobágy prćdiumból* 1797-ben összeírták a következőket, kisebb birtokosok: báró Huszár József, Gencsi Imre, Sándor és József, Szentmarjai György, Bydeskúti Imre, Matolcsi István, gróf Andrási Károly, Vay László, Kövér-utódok, Tyukodianus-utódok, Sajdi István, Borbély János, Halmágyi Klára, Guti Sándor; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Mezei Ursz.*
* Alsó- és Felső-Szoporral, Babuczával stb.-vel fordúl elő.
* Szv. lt.
1805 előtt Szoldobágyon telkeket zálogosított el Kövér Sándor Szűcs Gergely (Gligor) babuczai adózó nemesnek.*
* U. o.
Szolnok-Paczalusa. L. Paczalusa.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi