3. Nagymon-Újfalu.
3. Nagymon-Újfalu.
Román neve Cioara = Csará (csóka).*
* V. ö. I. k. 157. l.
1804 jun. 4-dikén tartott tanúvallatás szerint Csora más néven Nagymon-Ujfalu a nagymoni határon feküdt. Csora a faluhelylyel együtt egészen erdő volt, valamint a Bálvány szép szőlőhegy is. A mióta Csorát a lakosok megűlték, a mi ezelőtt mintegy száz évvel, tehát 1700 körül történt, Sánta Péter, továbbá Dobai Dániel csorai jobbágyának, a kilenczven éves Szabó Vonucz tanunak az apja kezdtek itt házat építeni. Az a hely, a mely Csora megülepedése előtt erdő volt s a melyet most a lakosok használnak, szőlőhegyeivel együtt Dobai István, Antal és Dániel kormányzása alatt lévén, a dézsmáját is ők veszik. A faluban Csomós Mihály úr is bír.
A csorai határ köröskörül jó makktermő, «törgyes», cseres, bükkös és vesszős szövevényes erdő vala; a Bálványt nem rég a Dobaiak irtatták s rakatták be szőlővel. Egyik tanú azt vallja: «Moni, Jaxival különös meták által elszakasztották a határt kétfelé; Moninak jutott az alsó rész, Jaxinak a felső, mely már ma Nagymon-Ujfalunak neveztetik.» Aztán még feljebb, az erdő köziben építettek házat a már említett Sánta Péter és Szabó Vonucz. 1804-ben Guthi Krisztinának a csorai határon levő földjét Moni, kaszálójának nevezik. A tizennyolczadik század közepén «Csora csak egy néhány házból állott».*
* Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. D. nr. 47., 26. fiók.
702A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben Popa Dávid gör. kath. papot s Pap Zaharia gör. kath. kántort írták ki.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusok fatemploma 1720-ban épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 177. l.
1750-ben (Szilágyicsórán) a gör. kath. lelkek száma 122, a kik részén egy templom volt; de papról, kántorról, sekrestyés-egyházfiról, papi illetményről nincs szó itt.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 284. lap.
A gör. katholikusok tartanak fenn elemi iskolát is (egy tanteremmel), melyet 1899-ben építettek.
1847-ben a lakosok száma 272; (tévesen van írva róluk, hogy evang. reform. vallásnak valamennyien).* 1890-ben 268 lakosa van; nyelvre nézve magyar 24, oláh 243, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve r. kat. 1, gör. kat. 243, evang. reform. 10, izr. 14. Házak száma 60.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. lap. Nagy-Monújlak (Neudorf) néven fordúl elő.
1895-ben gazdaságainak száma 156. Területe 770 katasztrális hold, a melyből szántóföld 424, rét 118, legelő 79, szőlő, parlag 56, beültetve 1, kert 31, erdő 2, terméketlen 59 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 1420 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1270 K 62 f.
Utczái: Uliţa Mare = Uliczá márë (Nagy-utcza), Templom-utcza, Kántor-utcza és Tyituj (?) utcza.
Határrészei: Pusztë (puszták), Poeană = Pojána (erdei rét), Ţîgle = Cziglë (cserepek), Dumbrává (liget), Fęnaţ = Funácz (kaszáló). Szőlőhegye a Bálvány. Erdeje: Făgeţěl = Fazsëczel (kis bükkös).
Kútjai: La Peatră = Lá Ptyátra (a kőnél), Bărne = Birnyë (gerendák) és La Fogadó = A Fogadónál.
