Varsolczi
Varsolczi. 1361-ben Varsuch Tamás fia, Miklós és Jakcs kezén (?) van Varsolcz birtok.*
* Wl.
Varsolczi Ferencz (egr.) egyike azoknak, a kik 1546-ban megintették özv. Borzási Péterné Katalint bizonyos lecsméri közös földek megosztása tárgyában, melyekre az özvegy néhai férje telepített le jobbágyokat.* A fenti Varsolczi, Krasznai Pándi Literatus Ferencz és másik Pandi Ferencz, mint felperesek özv. Borzási Péterné Katalin és leányai: Ágnes, Anna, Klára, Dorottya, mint alperesek ellen 1547-ben* pert folytattak e földek tárgyában, melyek 1549-ben hozott itélet szerint a jobbágyokkal együtt osztandók meg a felek közt.* Ferencz (egr.) 1547-ben meginti,* 1549-ben megidézteti Nagyfalusi 700Losonczi Bánfi Miklóst, ki nem tartja be azt a kötelezvényt, melyet a Lecsmér birtokba való beiktatáskor Varsolczinak adott.* E Bánfit 1548-ban is megidéztetik Ferencz (egr.) és özv. Nagyfalusi L. Bánfi Gáspárné Anna, mert elfoglalt egy földet Nagyfalu határán a fenti özvegy allodiumának szomszédságában.* Ugyanekkor Borzási Nagy Mátyást és nejét Katalint is megidézteti a fenti Ferencz, mert leromboltatták a Ferencz lecsméri jobbágyának a kovácsműhelyét.* 1549-ben meghagyják, hogy Ferencz (Varsolczy) Kusalyi Jakcsi Mihály és más varsolczi nemesek érdekében járják meg Varsolcz határát,* mely meg is történik, de Báthori András, Kristóf és István nevében ellentmond Bere János.* Ferencz* és Horváti Peres Gáspárné Anna ugyanez évben az országbíró elé idéztetik a Borzásiakat, a kiknek atyjok Kémeri Mihálytól bizonyos őket illető okiratokat vett át, a melyeket Varsolczi és társa most vissza akarnak szerezni. Az okiratok néhai Kémeri Miklósnak és utódainak a krasznavármegyei varsolczi birtokba való beiktatására vonatkozó iktató levelek, és a krasznavármegyei lecsméri, a középszolnoki zálnoki, csalánosi birtokokban való jogaikat illető peres iratok, adomány-, osztály-, valló- és kiváltságlevelek voltak.* Ferencz (Varsocz˙) lecsméri jobbágyait 1553-ban egy kapu után adóztatták meg, Varsolczon az ő részén két szegényt és két új házat találtak. Warsolczy Ferenczné Fruzsina az alperesek között fordúl elő, a mikor 1550-ben megjárják a néhai Sámsoni Gergely és Mihály sámsoni birtokrészét és átadják Bőnyei Mátyás felperesnek.*
* Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 2. nr. 47.
U. o. Act. an. 1547. fasc. 4. nr. 1. – U. o. Act. Bercs. fasc. 18. nr. 54. (prot. V. pag. 580). Kelet nélkül.
* U. o. Act. an. 1549. fasc. 6. nr. 49.
* U. o. Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 25.
* Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 3. nr. 12.
* U. o. Act. an. 1548. fasc. 5. nr. 65.
* U. o.
* U. o. Metalium C. Kraszn. nr. 1.
* Gyf. kápt. lev. cent. nr. 25. (Orsz. Lt.)
Leszármazása:
Kémeri Miklós, Anna – Nagy Imre, Katalin – György deák, Warsolczi Ferenc
* Orsz. Lt. Km. conv. lad. 20. V. nr. 1. – Rányomott pecséttel.
* U. o. lad. 26. B. nr. 54.
701Varsoczi Istvánt az 1634 jún. 18-dikán Szatmárt tartott ev. ref. közzsinat Lecsmérre küldte papnak.* Ez évi decz. 6-dikán egy Varsóczi Istvánt ügyvédjéül vallott a fejedelem előtt Szécsi Sasi István.*
* Tört. Tár, 1898. évf. 631. l.
* Nagyv. Múz. Blt.
Varsolczi Márton és Mihály peéri nemesek 1781-ben homagialis esküt tettek. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességökbe Varsoltzi István és Pál, peéri nemeseket, a kik, mint armalisták adómentességben éltek és a kiknek atyját 1782 február 25-dikén ezen vármegye continua táblája armalista nemesnek itélte.
1791-ben az itt említett István (Varsotzi) tett homagialis esküt Közép-Szolnokban.
1797-ben Nagy-Paczalban és Peérban (köztük S. és I. Pál) kisebb birtokosként, vagy saját telkén lakó, egyházi immunis nemesként fordúlnak elő Varsolcziak.
Az 1805-diki összeírásban Varsoltzi József (21 éves; lovas) és István (22 éves, adózó) nemesek említvék Peérból. Homagiális esküt Varsotzi József és Pál, peéri nemesek tettek.
