Vesselényi
Vesselényi. A Wesselényi-családdal, mint a mely a tizennegyedik Wesselényit nyujtotta főispánul vármegyénknek s a mely attól az időtől, hogy I. Wesselényi Ferencz Báthori Istvántól Hadad várát és tartozékait kapta, oly kiválóan fényes vonalat húzott keresztül e vármegye földjén, már az első kötetben körülményesen foglalkoztam. Azóta, 1902 szept. 18-dikán, lepleztük le a nagy Wesselényi szobrát, a melyről egy rajzot is bemutattam. Az ország, a magyar nemzet szíve dobbant meg akkor Zilahon Fadrusz Jánosnak remek alkotása előtt, a ki érczbe öntötte, a mint Wesselényi magához emeli az elnyomott népet, a fajszeretetnek és emberi jogérzetnek, a szabadságszeretetnek és törvénytiszteletnek, egy szóval a magyar ideálnak új oltára előtt, a mint Beőthy Zsolt ünnepi beszédében elnevezte azt, hogy hirdessen a nemzeti kegyelet emelte képe – mint mondá – önbizalmat, rendületlenséget, hazaszeretetet, királyhűséget, törvénytiszteletet és emberszeretetet. – Az Erdélyi Irodalmi Társaság Kolozsvárt 1902 okt. 26-dikán díszűléssel ünnepelte meg ebből az alkalomból a Nagynak emlékét.*
Gróf Kuun Géza elnöki megnyitójában Wesselényi Miklósnak egy el nem mondott beszédét ismertette, a mely egy 1830-diki főrendi gyűlésre készült, majd pedig egy Pozsonyból 1833 jan. 8-dikán Was György gróf barátjához írt levelét mutatta be. A beszéd a magyar nyelv ügyével foglalkozik, szembe szállván a maradi főrendekkel, ostorozván azokat, a kik ellene vannak, hogy az ország hivatalos nyelve a magyar legyen. (Magyar Polgár, 1902. évi 258. szám).
731WESSELÉNYI SZOBRA.
A leleplező ünnep. Háttérben a Vigadó.
732Az E. I. T. különösen az írót domborította ki s eddig alig ismertetett munkáit méltatta.*
* Báró Wesselényi Miklós és munkái czimü tanulmányomat I. Erdélyi Múzeum, XX. kötet. 1903. 4. s köv. füzetek.
E helyt még a nagy Wesselényinek családját kivánom bemutatni.
A családnak legidősebb tagja Miklós, vármegyénknek tizenöt éven át főispánja, a ki Zsibón 1845 decz. 13-dikán született, 28-dikán kereszteltetett. Keresztapák: Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, Bezerédi István, Beöthi Ödön, ifj. br. Wesselényi Ferencz, Kelemen Benjamin és Újfalvi Sándor; keresztanyák: ifj. br. Wesselényi Ferenczné, br. Wesselényi Mária és Nagy Lázárné Benedek Rozália. Testvére Béla 1847 május 11-dikén született, 26-dikán kereszteltetett. A keresztapák közt br. Jósika Miklós, br. Kemény Zsigmond, Vörösmarti Mihály s Bajza József neveivel is találkozunk.* Úgy Miklós, mint testvére Béla a kolozsvári evang. református főiskolából jogi és közgazdasági tanulmányaik folytatására Berlinbe mentek, s azután Franczia-, Angol- és Németországban voltak hosszabb tanulmányúton. Hazatérve Miklós Bánfi Ágnest, báró Bánfi Albert leányát vette nőül. Testvérével megosztozván az ősi birtokon, Miklósnak Obrázsa, Kékes és Galacz, a melyhez később a görcsöni uradalmat vette meg, Bélának pedig Zsibó jutott. Miklóst 1888 október 1-sején nevezték ki Szilágy vármegye főispánjává, október 29-dikén iktatták be. A király két ízben tüntette ki. 1898-ban a Lipót-rend lovagkeresztjével és 1902-ben a vaskorona-rend II-dik osztályával. A főispán nemcsak pártfogója a művészetnek és irodalomnak, hanem maga is hivatásos festő és szobrász s ragyogó tehetségű szónok. Szilágy vármegye millennáris közgyűlésen mondott megnyitó beszédével, azután legutóbb ép a nagy Wesselényi szobra leleplezése alkalmával mondott beszédeivel méltán keltett feltünést.
* A zsibói ev. ref. egyház anyakönyve.
733WESSELÉNYI SZORRA AZ ÜNNEPI KOSZORÚKKAL.
7341903 decz. 5-dikén búcsúzott el főispáni székéből. Emlékezetét a vármegye a közgyűlés termében márványtáblával örökítette meg. Gyermekei: Kornélia, férje Almássy Imre gróf, szenttamási birtokos (négy gyermekök van: Dénes, Ilona, Imre és Mária); Helén, Teleky László Gyula gróf neje, hosszúfalvi lakos (gyermekeik: Ádám, Mária és Éva); ifjú Miklós, nejével Paget Ilonával hadadi birtokán lakik; Ferencz, neje Bölöni Jolán; gyermekök Ágnes; István.
Béla országszerte ismeretes sportsman. 1874-ben vette nőül Aubin Fannyt, a kinek nagyobbára Zsibó környékéről gazdag római érem- és régiség-gyűjteménye van. Meghalt 1904 okt. 20-dikán. Gyermekeik: Ilona, Teleky Arthur gróf neje (gyermekeik Béla és Ilona); és Pálma.
