Deáki.
Deáki.
Nevének változata: 1292-ben* Dyaky.
Árp. Uj Okmt. X. 85.
Hasonnevű alapitójától vette nevét.
Kodor, Oláh-Péntek és Deésaknával volt határos, jelenleg Kodor határában, mint határrész emlittetik.
Első birtokosául 1375-ben* Deáky Domokos van megnevezve, ezután részbirtokosai a Kecsetszilvásiak, kik azt a Kecsetieknek zálogosították el, de 1381-ben* Szilvási Dénes fia Tamás azt tőlük részben visszaváltotta s azután Deáki többi birtokosainak, t. i. Miklós fia Domokosnak és Poch fia Lukács fiának Balázsnak vetette zálogba.
Dl. 26758.
Dl. 27835.
1415-ben* a Kideiekkel egy nemzetségből való Sándorházi László fia György itteni részének (leány negyed?) felét nővérének Erzsébetnek felső-baksai Vörös Péter nejének és gyermekeiknek Márton, László, Mihály. Gergely, János, Illés és Istvánnak adományozta.
Km. Doboka S. 47.
1419-ben* Deáky János, mint homo regius Kolozsmonostorban vizsgál.
Dl. 28173.
1425-ben* Tamás és Antal.
Dl. 28963.
1439-ben* Deáky Balázs kir. ember emlittetik.
Deés város ltára 32.
1441-ben* Deákii Poch András fiai Jakab és András emlittetnek.
Km. prot. ab. 83.
1452-ben* Diaky Balázs, mint Belső-Szolnok birája emlittetik.
Gr. Bánffy ltár fasc. 68. nr. 14, 15.
1454-ben* Diaky Gál (Gallus = Kakas) egyik birtokosa.
Bethlen ltár.
1534-ben* Deáki, mint puszta emlittetik Deésakna és Péntek mellett.
Km. prot. 1534: 10.
5281658-ban* elpusztult falunak írják.
Adóösszeírás.
1732-ben* Veér László és Farkas ezen Deáki nevű földrész iránt, melyet ők Kodorhoz tartozónak állitottak, a fiscust perbe fogták, ki azt a deésaknai határba valónak mondotta; a királyi tábla azt a Veér családnak ítélte oda.
E. F. L. XII 1/2. 31. V.
Érdekes, hogy a tanúk azt vallják, hogy a kurucz háború idejében ezen a földön a rablók két deákot (dous studiosos) megöltek, ez alighanem egy neme a nép-etimológiának, melylyel e helynek Deáki nevét igazolni akarták, mitsem tudván arról, hogy az már az Árpádkorban is meg volt.
