Igricze.
60Igricze.
Nevének változatai: 1290-ben* Igey. 1379-ben* Igrichy. 1415-ben* Vguruchy. 1473-ban* Egrechy. 1511-ben* Igryk. 1536-ban* Igretzy. 1549 tájt* Egriczy. 1577-ben* Igriczy. 1590-ben* Igrichy. 1616-ban* Igricz.
Hodor. Dobokam. Esm. 598. l.
Fejér. Cod. IX. vol. V. 342.
Dl. 27149.
Dl. 27929.
Gr. Bethlen ltár.
Km. Kolos B. 132.
Erd. fisc. ltár miscellaneor. 6. sub. lit. A.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 205. Gyf. Cent. D. 89.
8. L. Reg. 176. és 198.
Neve regőst, énekest jelent, a kik itt laktak, vagy pedig e község jövedelmét forditották a regések tartására egykori birtokosai.
A Bábolnahegy déli aljában, szűk völgyben fekvő község. Keresztül foly rajta a Bábolnahegyből eredő patak, mely Lozsárd s Kis-Jenőn át balról a Kis-Szamosba ömlik.
Deéstől 29·6 kilométernyire a szamosujvári járásban fekszik.
Igriczét 1290-ben* IV. László király Kirey Miklósnak örökösök nélkül elhalt s így reá szállott ezen birtokát Istvánnak és Pálnak, a Mihály fiainak adta. Hodor nem bizonyos benne, hogy Igey alatt tulajdonképen Igricze vagy más község értendő.
Hodor. Dobokam. Esm. 617. l.
1379-ben* királyi birtoknak mondatik,* mint ilyen Bonczhidához tartozott, mint később is. Valószinüleg Lajos király Igriczét a losonczi 61Bánffyaknak adományozta, de Zsigmond király elvette tőlük, tudniillik Dezsőfi Miklós fiaitól István, Ferencz és Dezsőtől, azért, mert nápolyi Lászlóhoz állván, hűtlenségbe estek, de 1405-ben* megkegyelmezvén, Igriczét, Salgót és Tótfalut Dénes bán fiainak Lászlónak és Györgynek visszaadta.
Fejér. Cod. IX. vol. V. 342.
1379-ben Igricze határa Alparét, Salgó, Gyékényes, Szükerék, Köblös és Tótfalu felől így: Igricze királyi föld, határos F.-Töőkkel, hol a patak az Orbó patakába esik, ettől nyugatra egy bérczen át huzódik s itt egy határjel, mely Igriczét F.-Töőktől elválasztja s ezután a fákhoz száll le nyugati irányban s felhúzódik a bérczre, a hol F.-Töők és Köblössel határos, a mely a Bothos János mesteré. Innen északra megint egy határjel van, a hol a király földje az alparéti nemesekével jő össze. Ettől egy dombra hág, melytől keletre egy más határjel van, s ettől megint keletre irányul a Bábolna nakáig (Bábolna nyaka), hol új határjel van Alparét és Igricze közt, innen felhúzódik a Bábolnahegyre, melynek tetején egy föld határjelt emeltek, ettől keletre a bérczen át a köveshez s innen tovább megint csak keletre a Tyuisses-mezeuhöz, innen a nagyút vagy Sohtusuth (Sajtos-út) a határ. Ezután Salgó felé, majd északi irányban a szántókhoz s tovább északra egy bérczre hág, hol Salgó és Alparéttel határos. Innen Salgó felett a bérczen át keletre az úton kivül halad s megy a Szakadath nevű út mellé, ettől nyugatra egy határjel, mely elválasztja az alparéti határt Gyekenyes-villa határától. Innen egy bérczre hág kelet, majd egyenesen délnek irányulva emelkedik s lejtő a völgybe az úthoz s itt tovább húzódva, Zylkerekkel határos, ettől a Kövespatakhoz, melytől nyugatra a patakon át a Köves- és Ménespataka közt megint egy határjel van.
Gr. Bánffy ltár. II. l.
1415-ben* ezek és azon László fia István, Miklós és Tamás Igriczét Nyiresi Domokos fiának Istvánnak s ennek fiainak: Tamás, Lukács és Mihálynak adták cserébe némely Nyiresi részekért. A Nyiresieket abba 1415-ben* be is igtatják, mely alkalommal Igriczi praedium (pusztának) hivatik.
Dl. 27149.
Dl. 27447.
1473-ban* birtokosa Losonczi Bánffy László.
Dl. 27929.
1511-ben* egy összeírás szerint egy itteni rész Bethleni Miklós fiainak: János és Farkasnak kezén volt.
Gr. Bethlen ltár.
1515-ben* Bánffy Péter itteni részét, mely reá néh. Bánffy János után szállott, Kendi Gálnak veti zálogba.
Km. prot. 1550. 53. és Gyf. cista Szathmár fasc. II. 54.
1519-ben* Bánffy László fia Miklós itteni részét atyjának adja cserébe.
Km. prot. Magno 76.
1524-ben* Losonczi Bánffy László s gyermekei Miklós, Bernát, László, Gábor, Magdolna és Anna itteni részüket Kendi Gáltól magukhoz váltani akarják.
Dl. 30349. és Km. prot. R. 110.
1524-ben* Bánffy László s gyermekei itteni részüket Podvinyai Pál s nejének Zsófiának néh. Kecsetszilvási Kristóf leányának eladják, ezt azonban még azon évben* visszavonják.
Km. prot. R. 154.
U. o. 155.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
Km. Doboka K. 21.
1536-ban* Kecskeméti Patócsi Miklós Igricze negyedrészét, mely egykor Bánffy Lászlóé volt, testvérének Patócsi Jánosnak adja cserébe.
Km. prot. D. 4. és Gyf. kápt. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 67.
1536-ban* Bánffy László, Miklós és Mihály itteni részükbe új adomány czimén beigtattatnak.
Km. Kolos B. 132.
1542-ben* Patócsi Miklós itteni részét Patócsi Jánosnak adja ennek magyarországi birtokaiért cserébe.
Km. ltár. prot. Antonii Notarii pag. 21.
621542-ben* Patócsi János itteni részét nejének Kabos Margitnak eladja.
Km. prot. W. W. 21.
1546 körül* Bánffy Gáspárnak itt 2 jtelke van.
Gyf. kápt. Misc. III. fasc. 4. nr. 44.
1549 előtti* néhai Bánffy János fia János Báthori Szaniszlófi Miklós fiát Istvánt, aki anyjának Zsófiának azon néh. Bánffy János leányának részét pörrel kereste rajta, itteni részében testvéreül fogadja.
E. F. L. XIX. Misc. fasc. 6. A.
1554-ben* Bánffy Mihály itteni részét vejének Tinnini Bajnicsics Horváth Györgynek köti le.
Km. prot. Isab. Reg. 86.
1563-ban* Bánffy András és Péter itteni részüket Kendi Gálnak adják zálogba.
Gr. Bánffy ltár.
1568-ban* itteni birtokosok Kendi Ferencz és János, kiknek oláh jobbágyaik vannak.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 4. nr. 44.
1572-ben* Bánffy János, Mihály és István itteni részüket Kendi Jánosnak adják zálogba, mely ellen ezek testvére Losonczi Bánffy István fia István, fia Farkas tiltakozik, ugyanezen évben Bánffy Kristóf és Farkas a Kendy utódait ennek birtokbavételétől tiltják.
Gr. Bánffy cs. ltára.
1577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Kendy Gábor itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Többi birtokosok Bánffy Farkas, Kendy Sándor. Jobbágyai: Tarul és Rád.
2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103.
1578-ban* Rudolf császár Bánffy Farkast, Kristófot, Györgyöt, Boldizsárt, Tamást, Gábort, Gáspárt és Lászlót itteni javaikban megerősiti.
Lib. Reg. III. 69.
1578-ban* Kecskeméti Patócsi Ferencz leányát: Katalint Kendy Sándornét és Erzsébetet mogyoroi Losonczi Bánffy Boldizsárnét és leánytestvérüket Patócsi Annát, a Patócsi Gáspár leányát itteni birtokrészükben új adomány czimen a fejedelem megerősiti.
Gyf. kápt. Divers II. fasc.
1579-ben* mivel Bánffy László s fiai Miklós, Bernát, László és Gábor itteni részüket egykor Podvinyai Pálnak s nejének Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának eladták, Kendy Sándor mint Kendy Mihálynak és azon Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának fia abba beigtattatik.
Gyf. kápt. Cent. D. 67.
1590-ben* Kendy Ferencz itteni, a Kendy-kastélyhoz tartozó részében megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott.
II. Lib. Reg. Sig. Báthory 205. és Gyf. Cent. D. 89.
1594-ben* Báthory Zsigmond néh. Kendy Gábornak itteni részét, t. i. 11 oláh jobbágyot,* annak hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozza oda.
Km. Szolnok int. G. 8. R. 16.
Act. Partic. 536. pag. 1007.
631597-ben* Bánffy Kristóf özvegye Bocskai Anna birja.
Gyf. Cent. Extraord. BB. 21.
1601-ben* Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
Km. prot. B. 45.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek s neje Bánffy Margitnak átengedi.
4. Lib. Reg. 208.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmond s neje Kendy Krisztinának adja.
8. L. Reg. 176. 198.
1618-ban* Ravazdy György fiai András és István tiltakoznak az ellen, hogy e birtokot, melyet atyjok Báthory Zsigmondtól nyert s melyet Mihály vajda elkobzott, most Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenty Benedek árváinak gyámja, elfoglalva tartja.
Km. Doboka R. 25.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti azon részben, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit, Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferencné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsi rész iránt ellentmondtak.
10. L. Reg. 141. Km. Doboka II. 23.
1624-ben* Haller Zsigmond testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
Gyf. Cent. I. 34. Z. 51. 77. és 16. L. Reg. 70.
U. o.
1632-ben* Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával annak itteni részét Kovacsóczy Istvánnak adományozza, de Haller György és neje Nyáry Borbála vele olyan egyezséget kötöttek, hogy halálával az a Hallerekre szálljon vissza, a mi alig ha történt meg, mert azt 1641-ben* a fiskus kezén találjuk.
Km. Doboka T. 49.
20. L. Reg. 43.
1640-ben* Veglay Horváth István a maga és nővére Horváth Klára Becsky Zsigmondné itteni részét öcssére Ferenczre hagyja.
Km. prot. II. 172.
1647-ben* Veglai Horváth György leánya Zsuzsánna Balog Lászlóné, most Décsey Bálintné és Décsey Zsigmond itt néhány telket birnak.
Km. Lymbus.
1648-ban* Bánffy Zsigmond itteni részét nejének Nemes Annának vetette zálogba, de az iktatásnál Bánffy György és Dénes ellentmondtak.
Km. Kolos N. 16.
1655-ben* Ravazdy András fia András biharmegyei csinálosi lakos itteni részét, melyet néh. Eglai Horváth György ellen per útján megnyert, most Haller Péter özvegyének Pécsi Erzsébetnek eladja.
Km. Doboka P. 31.
641677-ben* Veglai Horváth Magdolna itteni részét a Becski Zsigmond utódaitól kiváltván, férjére Lugosi Miklósra hagyja.
Km. Doboka H. 31.
1694-ben* birtokosai Bánffy György és Farkas s a Becsky család.
Gyf. Doboka fasc. I. nr. 23, 24.
1707-ben* Bánffy Györgynek itt egy jobbágy- s egy zsellértelke volt.
Transilv. fasc. 9. nr. 74.
1714-ben* Koncz Borbála itteni 6 telkét Váradi György és neje Diószegi Juditnak eladja.
Proclam.
1733-ban* esküllői Ördög György fia István cserébe veszi deésfalvi Simon Jánosnak itteni telkét.
E. F. L. XII. 14. B.
1759-ben* br. Naláczy Sárát vejének br. Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
Gyf. Cent. CC. 63.
1761-ben* itteni birtokosok Veglai Horváth János és István.
Km. Neor Q. 48.
1770-ben* itteni birtokosok Kénosi Sándor János vétel jogán.
Erd. főkormánysz. ltár.
1801-ben* birtokosai: gr. Bánffy Györgynek van 8, br. Bánffy Györgynek 3, br. Bánffy Pálnak 2, Balog Györgynek 5, Simén Györgynek 5, Orbók Lászlónak 2 telke.
U. o.
1809-ben* birtokosai: gr. Bánffy Györgynek van 3 telke, br. Bánffy Györgynek 1, br. Bánffy Pálnak 1, Simény Györgynének 3, Galambosi Samunak 3, Katona Jánosnénak 1, Décsei Zsigmondnak 6/12 telke.
U. o.
1820-ban* birtokosai: gr. Bánffy József, br. Bánffy Pál, br. Bánffy György, Katona László, Sárdi Simény Elek és Györgyné (1828-ban is), Galambos Sámuel, Vajna István, a ki után Hodor Károly örökölt, a kitől 1842-ben Jakabházy Dániel vette meg, Szarvadi Sándor.
Erd. kanczellária ltára.
1837-ben* birtokosai gróf és báró Bánffy, Simény, Szarvady és Hodor családok.
Hodor. Dobokam. Esm. 698. l.
1863-ban* Jakbházy Dániel, gr. Teleki Miklós, br. Bánffy Albert, Dr. Naymister Szaniszló, id. Daday István Fejérdi és Molnár jogon, Katona Erzsébet részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 73–112. l.
1866-ban* az itt összeirt 38 füstből egy nemesi füst sem volt s adófizető lakosaiból egy sem fizetett 8 frtot.
Erd. főkormsz. ltár. Gyf. kápt. misc. 3. fasc. 4. nr. 44.
Jelenlegi birtokosok (1898) br. Bánffy Albert (Válaszút), gr. Bánffy György (Bonczhida), gr. Teleki Árvéd (Drassó).
Ha e község neve s határhelyeinek elnevezése után következtetnünk szabad, egykori lakosai magyarok voltak. De ezek korán kipusztulván, helyére oláhok nyomultak. Őstermeléssel foglalkoznak ugyan, 65de ebben nem nagy szorgalmat fejtenek ki. A hónapok esős vagy száraz voltát „hagymakalendárium”-ból tudják meg. Ó év estéjén 12 drb fél hagymaréteget töltenek meg sóval, a hónapok szerint sorjába s a melyben újév reggelén több-kevesebb víz gyül, az esős, a mely száraz marad, eső nélkül való hónap lesz.
Ruházatuk házilag készül; épületeik fából s kőből valók, szalmafedelüek.
1535-től 1590-ig* Belső-Szolnokhoz, az előtt és után Dobokavármegyéhez tartozott.
Torma gyüjt.
1786-ban* gör. kath. és gör. keleti egyházközség, van két papja.
Megyei ltár selejt. 73.
Gör. kath. egyháza a felső-töőki filiája. A szent archangyalok tiszteletére épült egykori fatemploma helyett 1897-ben épitettek újat kőből. Papjai voltak, míg önálló egyház volt: Horváth Trif, Gergely és László után Veress János.
Tanitója az anyaegyházéval közös.
Éghajlata mérsékelt, egészséges és széltől mentes.
Határa 1721-ben* két fordulós, terméketlen, vizes és köves, inkább északnak fekszik s rendkivül sovány, tavaszi vetésre alkalmas. Kevés szénája terem, az is jobbára erdei. Hat ökörrel kétszer szoktak szántani. Csak a szükséges tűzre való fája van. Őrölni két mérföldnyire járnak, hadi útvonalon kivül esvén, ennek terheitől nem szenvednek. Deéstől 2, Kolozsvártól 3 mföldnyire fekszik. Sót fuvarozhat.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt van 6 ökör, 7 tehén, 3 bornyu, egy ló, 26 juh, 8 disznó. Összes mivelhető szántója 49 köböl férőű, elvetettek 8 köb. őszi, 1 1/2 köb. tavaszi gabonát s lett 44 kal. Elegyes búzája, 22 kal. Zab és árpa, 9 kal. Kender s 7 szekér széna.
1837-ben* határa 3-ad osztályú, sovány, terméketlen, legelője tágas, erdeje a szükséghez mérten. Erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot tenyésztenek; gyümölcse: közönséges alma, körtve és dió s inkább szilvából áll. Épületnek való köve bőven.
Hodor. Dobokam. Esm. 598. l.
Határhelyek: 1864-ben* Válya Bujdosoluj ku fundu Rituluj; Ptyicsoru Bebgyiuluj; In Lunke; Gyálu Porkoluj.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1700-ban* van 5 jobbágy lakosa s az egész községben 5 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* 4 jobbágy, 7 zsellér lakosa, 11 ház.
U. o.
1750-ben* 5 jobbágy 4 1/2 telken, 5 házban, 13 zsellér 9 telken 11 házban lakik.
U. o.
661837-ben* lelkek száma 135, a házaké 24.
Hodor. Dobokam. Esm. 598. l.
1854-ben* lakosok száma 182.
Hodor. Függ.
1857-ben* házak száma 39, lelkeké 189, ebből 3 róm. kath., 186 gör. kath.
Orsz. ism. Tábla 26. l.
1886-ban 241 lakosból 235 gör. kath. és 6 zsidó.
1891-ben 231 lakosból 7 izraelita, a többi gör. kath. román.
Adója 1721-ben* 131 frt. 1898-ban 454 frt 37 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
