Szúd.
Szúd.
Neve 1521-ben* Zwd.
Km. Limbus.
Szúd puszta, mint Olnokhoz tartozó, először 1521-ben* fordul elő, midőn azt Olnokkal együtt Herczeg János fia László nővére Magdolna Kisbodoni Pósa Istvánné fiainak. Pósa György, Mihály és Ambrusnak ajándékozza.
Km. Doboka H. 5. és Limbus.
5131538-ban* Herczeg László özvegye Anna, a király előtt esküt tett arra, hogy néhai férje Szúd pusztát Olnokkal együtt a Bánffyaknak csakugyan eladta.
Km. prot. Extraxit 135.
1538-ban* néhai Bodoni Pósa Istvánnak Olnoki Herczeg János leányától Magdolnától származó fiai: György, kir. személynöki protonotárius és Ambrus magukat egész Olnok birtokába beigtatják, mint a melyet azon Herczeg János fia László nekik ajándékozott s arra királyi beleegyezést is nyertek, de az igtatásnak Bánffy Miklós ellentmondott. Perre kerülvén a dolog, Szúdot János király* a Pósáknak itélte oda, de az igtatásnál Tötöri Pál fiai Miklós és István, valamint Tötöri Pál és Balázs ellentmondtak.
Km. Doboka P. 21.
Km. Doboka P. 42, 44. és Szolnok int. P. 21.
1540-ben* Pósa György Szúd puszta iránt perbe fogta a Tötörieket, a perben azonban úgy egyeztek ki, hogy a Tötöriek Pósának a tötöri határban levő Gyürükút és Szilberekajja nevü földjüket az Éczek (Eezek) nevü réttel odaadták, viszont Pósa Sződ pusztát engedte át a Tötörieknek.
Km. Metal. K. 52. O. 10, 11, 13. és Doboka P. 22.
