Tehénpataka.
Tehénpataka.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. l.
6. Lib. Reg. 178.
Petőrétnek „Valcseny” dülőjében feküdt s abba olvadt be.
Kővár várának tartozéka volt, de mint ilyen csakis az 1566–1583 közti időben keletkezett, mert Kővár 1566. évi urbáriumában* nem fordul elő, csak 1583-ban* midőn azt Báthory Zsigmond ezüstbányászat czéljából, előbb 2, majd 1585-ben* 12 évre báró Herberstein Feliciánnak adta haszonbérbe.
Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45.
Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101.
U. o. 332.
Az 1603-ik évi* urbárium is új telepnek mondja, de ebbeli szabadalma már lejárván, adó alá vettetett. Minthogy az ilyen új falvaknak adott szabadalom rendszerint 14 évre terjed, tehát Tehénpataka 1583-nál alig egy pár évvel keletkezett előbb. Ugyanekkor a drágavilmai járáshoz tartozónak emlittetik.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
1604-ben* Básta e falu jövedelmét kisbuni Vajda Jánosnak adja.
Proclam.
1609-ben* Báthory Gábor e birtokot Pesti Nagy Albert özvegyének Schypej Ilonának adományozza.
6. Lib. Reg. 178.
5501638-ban* a kisbúni járáshoz tartozónak mondatik.
Km. Lymbus.
1650-ben* Kővárhoz tartozó fiskális birtok.
Erd. Országgyül. Eml. XI. 105–112. l.
1651-ben* a Román család lakja.
Km. Lymbus.
1667-ben* Apaffy Mihály e birtokot Tömösvári Rácz Jánosnak adományozta.
Erdélyi főkormsz. ltár.
1702-ben* birtokosai Rácz András és Zsigmond.
U. o.
1718-ban* állapitják meg e falu határát.
Proclam.
1731-ben* lemhenyi Rácz Bogdán elismeri, hogy Tehénpatakára a bátyja Rácz János részével együtt Rácz Andrástól pénzt vett fel.
U. o.
1752-ben* kozárvári lakos Rácz Ádám e Kővárhoz tartozó praedium, vagy puszta felét elzálogositja Vizi Dávidnak.
U. o.
1757-ben* Bogdán János, Vizi Andrástól a falu felét megváltotta.
U. o.
1808-ban* Rácz Éva Rednik Lászlóné, Istvánffy Pétert, Komáromi Borbálát, Pál Lászlónét megkinálja, hogy az itteni részt bocsássa ki, úgyszintén Szőcs Ferenczet, Váradi Istvánt, Nagy Györgyöt, Csomos Samut és Tótfalusi Klárát.
U. o.
Ugyanez évben* e falu birtokához való igényét kisbuni Vajda Gábor és István, Soósmezei Vajda László bejelenti 1604-beli alapon.
U. o.
1826-ban* Rácz Kata Felszegi Istvánné tart jogot e birtokhoz, úgyszintén Kádár Klára Szolga Jánosné, ki leánya Rácz Annának Kádár Józsefnének, ki leánya Kozárvári Rácz Györgynek.
U. o.
Jobbágyszolgálmányok: Az 1603-ik évi* urbarium szerint: Adó: szentmihálynapi: 1 frt. szentgyörgynapi: u. a. Ajándékok: 1 drb. sajt ŕ 12 denár; 1 budai justa vaj 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral; a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: ökreik nem lévén, földet nem művelnek. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabodosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Lakossága: az 1603-ik évi* összeirás szerint 1 jobbágy lakosa van s az egész községben 1 lakó- és 3 puszta ház.
U. o.
1651-ben* fiaikkal együtt csak 5 jobbágy lakósa van s 3 lakóháza.
Km. Lymbus.
