Még egyszer Philippus de Sancto Geroldo.
Még egyszer Philippus de Sancto Geroldo.
Szent-Gellértről szóló művemben részletesen kimutattam, mint változott át a germán eredetű Gerhard név az idők folyamán a magyarok ajkán Geráld, Gerolt, Girót és Gyirótra.* Ebbeli kutatásaimban kiinduló pontom épen az volt, hogy a pápai tizedjegyzék 1333-ban egy zalamegyei helyet «Sanctus Gerardus»-nak nevez,* ámde ugyanezen helyet egy 1248-ik oklevél «de Sancto Geroldo»-nak írja.*
* Szent-Gellért élete és művei. 1887. 311–12 ll.
* Theiner: Monumenta Hung. s. illustr. I. k. 890, l.
* Hazai okmánytár. VII. k. 81. l.
Midőn tehát a Pór Antal úr által fölvetett kérdést: vajjon Philippus de Sancto Geroldo nem egy-e Drugeth Fülöppel, a ki anyja örökségéről de Gesualdo írhatta magát? olvastam,* első pillanatra láttam, hogy arra alkalmasint tagadólag kell felelnünk; mert hiszen «Sancto Geroldo» helynév hazánkban is létezett és annak felfedezéséért nem kell külföldre fáradnunk.
* Turul 1888. 40. l.
És csakugyan az újabban kiadott zalavármegyei oklevéltárban számos oklevél van közölve, mely azt bizonyítja, hogy a zalamegyei Gurle vagy Jurle nemzetség tagjai «de Sancto Gerardo», vagy a mi mindegy «de Sancto Geroldo,» azaz a mai Szentgrótról vették vezetéknevüket. Igy pl. «Dionisius banus de Sancto Gerardo» 1247-ben 4 telket «in predicta possessione Scentgerohlt» adott a türjei monostornak.*
* Zalavármegye története. Oklevéltár. I. k. 18. l.
Ezen Jurle nemzetség tagjai közt megtaláljuk a Csák Máté követekép szerepelt «Philippus de Sancto Geroldo»-t is. Midőn 1306-ban a Jurle nemzetség Peregrin comes nevű tagja a türjei monostornak Barlabáshidán és Vitenyéden birtokokat adományoz, ebbe beleegyezik az ő rokona és atyafia Fülöp mester is.* 1335-ben pedig «Philippus de Sancto Gerardo» és három fia Miklós, Dezső és László Bessenyő nevű birtokukat adják oda a türjei monostornak.*
* Zalavármegye története. Okltr. I. k. 126. l.
* U. o. 291. l.
1342-ben Szentgróti Fülöp mester, úgy látszik, már nem élt, vagy legalább javait már átadta fiainak, mert Szentgrót határigazításainál az oklevelek nem őt, hanem fiait emlegetik.*
* Zalavármegye története. 433. köv. ll.
Az idézett oklevelek mutatják, hogy Szentgróti Fülöp épen a XIV. század elején élt és hogy tekintélyes, főúri családnak tagja volt. Nem kételkedhetünk ennélfogva, hogy ő az, magyar és nem olasz, a kit az 1309 junius 16-iki koronázásról szóló oklevél «Philippus de Sancto Geroldo» név alatt, Csák Mátyus követeképen említ.
Dr. KARÁCSONYI JÁNOS.
