Liptómegyei törzsökös családok 1526. évig.
1Liptómegyei törzsökös családok 1526. évig.
Három század múlt el a honfoglalás immár ezer évre szóló munkája után, s a magyar felföld északi határrészein a megszállás, a letelepedés, a benépesítés még befejezve nem volt. A rengeteg erdőséggel borított területi viszonyok is akadályozták a gyors benépesítés haladását. S míg Szepesmegye gyarmatosítása csak a XII. század második felében vette kezdetét, a mai Liptómegye területe még a XII. század végén, sőt a XIII. század legelején is csaknem lakatlan erdőség vala, s mint királyi praedium Liptóvár fegyvereseinek, a királyi vadászok és halászok telepeinek gyér nyomai azok, amelyek a telepítés első korszakát jelezik. S ha ide sorozzuk még a templomosok kolostorát, melynek építési ideje legkorábban az 1198. évre tehető, midőn is t. i. már positive bebizonyítható a templomosoknak hazánkban való létezése Imre királynak leveléből,* akkor kimerítettük mind azt, mit Liptómegyének a XIII. század elejéig való benépesítését illeti. A ma történetileg számba nem vehető állításokra nézve, melyek Liptómegyét, s abban Liptóvárt már szent István alatt 1018-ban szerepeltetik, a jelen dolgozat czéljánál fogva még csak czáfolólag sem terjeszkedhetünk ki, s csak a történelem és a levéltárak okiratos adataira támaszkodva helyezkedünk azon álláspontra, a melyről a megye benépesítésének érdemleges munkáját tekintenünk kell. S ez azon időpont, a midőn Liptó mint egységes királyi birtok, az egymást követő adományozás által, kisebb-nagyobb birtoktestekre daraboltatik, s magok után vonva a községek, faluk, ülések, telepek keletkezését, a culturális élet szükségképeni fejlesztését eredményezi.
Czinár-Fuxhoffer Monasteriologia Regni Hungariae II. köt. 161. lap.
Korántsem zárkózunk el mi annak tudatától, hogy egy-egy bizonyos, még a természet védő övével elhatárolt területen is, a mívelődés kezdetének csírája megvolt, meg kellett lennie az okiratokkal bizonyítható telepítéseket megelőzőleg sok évtizedekkel, mert hiszen a terület, a hegyek, a folyók, patakok, erdők, birtokrészek stb. nevei bizonyára nem akkor keletkeztek, mikor azok szétadományoztattak, de már meg kellett lenniök, s elnevezésük csakis olyanoktól származhatott, a kik a helyszinét ismerték, ott laktak, s életviszonyaik között a lét fentartása kényszeríti őket a megélhetés egyik vagy másik módját elsajátítani, a mely mindenképen a mivelődés bizonyos fokát feltételezi.
E hasábokon azonban csak az okiratos adatok szövétneke mellett óhajtván haladni, elhagyjuk mindazt, a mit a honalkotás első három századából Liptómegyét illetőleg mondhatnánk, s kezdjük ott, ahol állításunk minden tételét hitelesen támogatott oklevelekkel indokolni tudjuk; s Liptómegye kulturális életének első korszakával a birtok-kormányzások kezdetével beszámolnunk lehet.
Ez irányban azokon a területeken, a hol sem püspökségek, sem szabad királyi városok, sem köztörténeti nagyobb események színhelye nem volt, ott a történet, mint Liptómegyében, csak négy csapáson haladt: ez a monumentális építkezés, 2a várak és templomok keletkezése, a községi élet mozzanatai, a helynevek időnkénti változása és az adományos birtokos családok története.
Mellőzve itt mindazt, a mi a régen elmúlt századok feldolgozható anyagául szolgálna, szorítkozom csupán csak a családok történetére, a melyek különben is Liptómegye mívelődési epocháinak első s főtényezői valának, s a melyek a megye kevéssé ismert vagy részben ismeretlen birtokviszonyait, benépesítését megvilágítják, s midőn a jelen dolgozat hivatva van kitűzött czéljánál fogva, a legtöbb családból kihalt tudatát a közös törzsből való eredetnek felébreszteni, iparkodni fogunk a leszármazás történetének hézagait forrástanúlmányi adatokkal kitölteni oly rendszer keretében, a mint azt az adománylevelek évrendi sora és az egy közös törzsből eredett családok csoportja követeli.
I. Sepere törzs. (A Rásztokay és Szalay családok.)
7II. Bogomér nemzetsége. (Szmrecsányi, Szentiványi és Baán családok.)
