Endrődi Török család.
Endrődi Török család.
Ezen család el van terjedve Abaúj, Bihar, Szatmár, Közép-Szolnok stb. megyékben.
Nemeslevelét II. Ferdinánd 1628-ban adományozta Török István neje Cseh Magdolna s testvérei Dávid és János részére. – Kihirdették 16…-ban Szathmáron, Szathmármegyében. – Czímere következő: kékben, zöld alapon, magyar ruhás lovas, ki jobbjában görbe kardot tart, melynek hegyére bajuszos törökfő van szúrva, baljával a kantárszárat tartja.
Ezen család ivadéka volt József, ki a hatvanas években mint altábornagy nyugalomba vonulása alkalmával I. Ferencz József királytól a Sz. István-rendet kapta s később bárói rangra emeltetett. Nőűl vett egy Tapperger leányt Brünnből, de úgy látszik, vele kihalt az endrődi báró Török család. Hogy a rangemelés alkalmával minő czímert kapott? arról nincs tudomásom.
Nagy Iván e családot nem említi, Wurzbach (Biogr. Lex. 45. r. 267. l.) terjedelmesen leírja ezen Török József báró életét és hadi tetteit, ki már elébb mint huszártiszt vitézségeért a vaskoronarenddel diszíttetett fel.
Végűl futólag megemlítem, hogy már ennek előtte is volt egy másik báró Török család, a mely azonban – a mint látszik – a bárói rang szerzőjével kihalt. E család nem használt előnevet; egy tagja Török János András (szül. 1723, † 1793) altábornagy, a Mária Terézia-rend lovagja 1761-ben emeltetett osztrák bárói rangra. Nagy Iván ezen János Andrást csak futólag, pár sorban említi (XI. 360. l.). Wurzbach (45.250. l.) hosszasabban leírja életpályáját.
Ennyit a nevezetesebb Török családok leszármazásáról és heraldikájáról.* Azon reményben végzem, hogy e közleménynyel sikerült nehány érezhetőbb hézagot kitöltenem.
Mindezen itt leirt czímerek a Siebmacher Magyarországra vonatkozó részének XXVI. és XXVII. füzetében fognak közöltetni.
CSERGHEŐ GÉZA.
