A Siebmacher-féle magyar czímeres-könyv
A Siebmacher-féle magyar czímeres-könyv
befejező részéből, a pótlék-kötetből, ismét két füzet fekszik előttünk. A nemrég megjelent 2-ik és 3-ik füzet a Buzlay-Kossovich családokat foglalja magában, részint kiegészítéseket közölvén a nagy mű főrészéhez, részint merőben új heraldikai és genealogiai anyagot. Gazdag tartalmuknak jellemzésére elég kiemelni, hogy pl. a most megjelent két füzetben nem kevesebb, mint 26 régi, 1526 év előtti időből származó czímereslevélről találunk említést, melyeknek sorát – eddigi szokásunk szerint – most is megismertetjük olvasóinkkal. A legrégibb czímeres-levél Károly királyé, melyet 1326-ban ád az erenyei Herczegh családbelieknek. Zsigmond királytól valók a következők: 1415-ből a Komjáthy, a Dobay és a Buzlay; 1418-ból az Enghi, a hassághi Farkas, a Gyalókay, 1431-ből a Kistárkányi és a Györögi, 1432-ből a Herencsényi, 1434-ből a bachyai Dempse, és Zsigmond idejéből való még (de évszám nélkül) a Kismaróthy családok armálisa. V. László királytól: 1456-ból a betlenfalvi Fodor és a Disznósy (a Cseriekkel együtt); 1458-ból a czoborszentmihályi Czobor családoké. Mátyás királytól: 1462-ből a Chasari (a Petneházyakkal együtt), 1466-ból a mariasóczi Eördögh, 1467-ból a Gosztonyi, 1489-ból a sánkfalvi Heős családé. II. Ulászlótól: 1494-ből a Castelliono, 1496-ból a Hangácsy és a butkai Kezeg, 1505-ből a Csicsery és 1510-ből a farnasi Keczeli családoké. II. Lajostól: 1522-ből a Gellyei családé és 1526-ból Campanellis de Bursel Jánosé. Ez utóbbi nevezetes emlék mert benne – a mi a legnagyobb ritkaság – a czímer festője is megneveztetik. E ritka érdekű oklevél eredetije a bécsi udv. kamarai levéltárban van (a Siebmacher tévesen ír állami levéltárt). A János királytól származó ritka czímeres-levelek száma is szaporodik egygyel, a Dévay család 1538. évi armálisával. – E füzetekben találjuk leírva a Guthkeled, Győr, Héder, Hermány, Hunt-Pázmán, Ják, Kacsics, Káta, Keled nemzetségek czímereit, azon családok pontos feltüntetésével, melyek e nemzetségekből vették eredetöket. Terünk nem engedi, hogy részletezzük e füzetek heraldikai és genealogiai érdekességét és becsét. A szakember teljes elismeréssel adózik azért a lelkiismeretes fáradságért és tudományos kritikáért, rnelylyel a füzeteket az érdemes szerkesztők, Csergheő Géza és Csoma József urak összeállíták.
