Véghely Dezső. (1841–1897.)

Full text search

Véghely Dezső.
(1841–1897.)
Egyre fogy azon érdemes férfiaink száma, a kik részt vettek társulatunk megalapításában és igazgató-választmányunkban a megalakuláskor helyet foglalva, azóta három lustrumon keresztül működnek együtt velünk tudományos törekvéseink megvalósításában.
Véghely Dezső, a kiváló történetbúvár, f. évi ápril 22-én meghalt, s a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság legelső igazgató-választmányi tagjai egyikét gyászolja az elköltözöttben.
Mint a hogy a legelsők egyike volt azon lelkes férfiak között, kik 1867-ben a Magyar Történelmi Társulatot létrehozták, épen oly lelkesedéssel és buzgalommal karolta fel 16 évvel később a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság megalakításának eszméjét, és kiváló megtiszteltetésnek tekintette, hogy az ifju, de életerős társaság őt, régi levéltáraink fáradhatatlan buvárát; a szakavatott oklevél-kiadót igazgató-választmánya tagjainak sorába választotta.
Véghely nem volt a szó szoros értelmében író; az ö tudományos működése első sorban a történelem forrásainak, az okleveleknek és kéziratoknak felkutatására és közzétételére szorítkozott; de a munka, melyet ez irányban évtizedeken át lankadatlan buzgalommal végzett, a hazai történelem nem egy kérdésének megoldásában vált termékenyítővé s oklevélkiadásai a lelkiismeretes pontosság tekintetében a legszigorúbb kritikát is kiállva, nélkülözhetetlen forrásaivá váltak a nemzetünk múltja felderítésén fáradozó történetíróinknak.
Életrajzi adatait a következőkben ismertetjük:
Véghely Dezső, fejér- és veszprémmegyei birtokos nemesi család ivadéka; Veszprémben, 1840 november hó 28-ikán született. Atyja Véghely Imre, Veszprémmegye helyettes alispánja, anyja Pázmándy Karolina volt. Középiskolai tanulmányait a pápai ref. kollégiumban, a jogi tanfolyamot a pesti egyetemen elvégezve, az ügyvédi pályára lépett. 1869-ben Veszprém városának főjegyzője lett, 1878 január 3-ikán Veszprém vármegye főjegyzőjévé, 1881 márczius 7-ikén egyhangúlag alispánná választatott, s e díszes állását, melyben 1883-ban a kir. tanácsosi czímmel tüntettetett ki, haláláig viselte.
A közigazgatás terén kifejtett tevékenysége mellett kezdettől fogva talált időt a hazai történelem művelésére. Mint a dunántúli történetkedvelők társaságának buzgó tagja, három éven át kutatva a marczaltői régi levéltár kincseit, szorgalmasan dolgozott a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben. 1865-ben Ráth Károly, Nagy Imre és Paur Iván vele együtt indították meg a Hazai Okmánytár vállalatát, melynek mindig sűrűbben keresett első négy kötete legbecsesebb terméke a hatvanas évek tudományos irodalmának. 1867-től pedig a Magyar Történelmi Társulat kebelében, mint az igazgató-választmány tagja, folytatta tudományos működését. Szorgalmas munkatársa volt a Századoknak és Nagy Imre s Nagy Iván társaságában részt vett a gróf Zichy család oklevéltára első kötetei szerkesztésében. Bár a vármegyei élet mindinkább igénybe vette idejét és munkaerejét, az oklevélpublikácziók terén mindvégig a régi buzgalommal működött; utolsó műve e téren, a Nagy Imre és Nagy Gyula társaságában szerkesztett Zalai oklevéltár két kötete, az 1886. és 1890. évek folyamán jelent méeg.
A korán elhunyt rendkívül becses oklevél- és kéziratgyűjteményt hagyott maga után, legnagyobbrészt forrástanulmányi anyagot Veszprém vármegye monografiájához, melynek megírásához kora ifjúságától ritka 101kitartással gyűjtötte az adatokat. Ha e gyűjteményt sikerülne a nemzet közkincsévé tenni, ez volna kétségkívül a legalkalmasabb mód munkás élete emlékének megörökítésére.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi