II. Tamás vonala.
II. Tamás vonala.
Tamásnak Ilona nejétől három fia született: Miklós, Gergely és Kelemen.
1. (IV.) Miklós. Fivérével együtt elsőizben az Egervári és a Geregyei családok közt 1400 körül létrejött egyezséglevélben emlittetik. 1422-ben rokonaival együtt panaszt emel Dyémfalvi László ellen. 1439-ben a többi családtagokkal egyetemben pallosjogot nyer. 1454-ben Egervári Balázs fia Kelemen özvegyével, Hieronimia aszszonynyal egyezkedik.*
* Gr. Festetich ltár. Cast. 180.
Miklósnak csupán egy fia született: V. János, a ki 1465-ben a nagybátyjától örökölt egervári és geregyei birtokrészeket, továbbá Fancsikát egészen, végül egy egervári malmot 300 arany forintért elzálogosított Egervári Mihálynak és Lászlónak.*
* Orsz. ltár. Dl. 16.242.
Jánosnak három fia volt: (VII.) János, (II.) Lőrincz és (IV.) Mihály.
János 1496 november 17-ikén rokonaival együtt kiegyez Csányi Balázszsal.* 1533 szeptember 23-ikán királyi ember.* A családi javak visszaszerzése érdekében kifejtett tevékenységét alább fogjuk ismertetni. Fivérét, Lőrinczet Kanizsai György horvát bán és neje Klára asszony 1498-ban az összes Vas vármegyében fekvő birtokai fejében 200 arany frttal kielégitették.*
* Magyar Nemz. Múzeum ltár. Reg.
* U. ott.
* Orsz. ltár. Dl. 20.725.
János második fivéréről, Mihályról közelebbi adataink nncsenek, csupán a Rajcsányi által összeállitott leszármazási táblán szerepel.
126Tamás második fia:
2. Gergely. Csupán egy izben, az 1400 körül kötött egyezséglevélben fordul elő.
Tamás harmadik fia:
3. I. Kelemen. Első izben 1418-ban szerepel.* 1423-ban Egervári István özvegye és leánya pert inditottak ellene.*
* Orsz. ltár. N. R. A. 1699 : 180.
* U. ott. Dl. 11.405.
1426-ban Egervári Mihály fia Balázszsal egyetemben pert folytatott István vasvári őrkanonok ellen Oszkó birtokáért.*
* U. ott. N. R. A. 18 : 79.
1434-ben Gersei Petöfi János fiainak eladja Mihályfalva, Ivahonfölde, Szentpéterfalva, Jánosfalva, Trenkesfölde és Zema birtokait.*
* U. ott. Dl. 14.836.
Mint általában az Egervári család tagjai, Kelemen is a hadi pályán működött. 1435-ben a királyi sereghez indultában, midőn Csepreg mezővárosban az estebédnél ült, Hermán nembeli Baldoni Miklós több társával együtt őt megtámadta; panaszára a király Baldoni Miklóst ez év szeptember 12-ikén a törvény elé idézte.*
* Orsz. ltár. Dl. 12.753.
1446-ban rokonával, Egervári Balázs fia Mihálylyal együtt egyes oszkói részbirtokokra iktatási parancsot nyer az országbirótól.*
* U. ott. Dl. 12.985.
1447-ben közbe jár a Kisfaludi és az Ugron családbeliek közti egyezségnél.* Neje Hidvéghi István leánya Borbála asszony volt, akitől azonban nem maradtak utódai.*
* Hazai okmtár, V. k. 237. l.
* Festetich ltár. Castr. 181.
1464-ben néhainak iratik. Birtokai után járó örökrész fejében Domaföldi Margitot és Tilai Bodoló Benedek leányát Katalint az Egervári család tagjai kielégitik.
Mint láthatjuk, Tamás fiai közül csupán Miklósnak maradtak unokái, a kik közül a mohácsi vész utáni korszakban egyedül (VII.) János képviseli a családot, reája hárult az ősi név fényének fentartása. Hogy ez nem sikerült, mint látni fogjuk, nem rajta mult.
***
Egervári Bereczk hagyatékának átvétele, mint fentebb láttuk sok nehézségbe ütközött, sőt közvetlen a mohácsi csatavesztés után a tulajdonjog, a jogbiztonság teljesen veszendőbe ment. Bereczk testvére János tehát, a mint a szörnyű itéletidő után a hatóságok kissé rendbe jöttek, nem késett jogainak érvényesitésével.
Első sorban Kanizsainé ellen emelt panaszt az egervári javak elfoglalása miatt.* Hasonló okból bepanaszolta Tóth Balázst és Dienesfalvi Lászlót.* Hasságyi Dénes pedig Egervári János házát is felgyujtotta, miért és egyéb hatalmaskodások miatt a rendes törvényszék kikerülésével a hadbiróság elé állittatott.*
* Egerváry Pál feljegyzései. 325. sz.
* U. ott. 326. sz.
* Kapornaki konv. jelentése 1528 deczember 21-ikén Magyar Nemz. Múzeum ltár.
Körös vármegyében sem mentek jobban a dolgok.
Ott meg Budor Sixtus okozott tömérdek kárt az Egerváriaknak.*
* Egerváry Pál feljegyzései. 328. és 330. sz.
A viszálykodás valószinüleg onnan eredt, hogy Budor Sixtus is igényt tartott Margaróczra. Az 1533-ban megtartott vizsgálat azonban az Egerváry családnak e várra és tartozékaira vonatkozó tulajdonjogát kétségtelenül igazolta,* mire a viszálykodó felek kibékültek. Ez azonban korántsem akadályozta őket abban, hogy ujból ne tegyenek kárt egymás javában.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. B. láda. III. k. 40. l.
* Egerváry Pál feljegyzése. 341. sz.
Egervári János Szapolyai pártján volt. 1533-ban Sárossy Imre országbiró itélőmester Kőrös vármegyei javaiba történt beiktatása alkalmával, mint János király embere (homo regius) szerepelt.*
* Magyar Nemz. Múzeum.
A mint János király szerencsecsillaga hanyatlott, Egervári Jánosra is rossz napok következtek be, javai lefoglaltattak, ezzel végleg letünik a szereplés teréről.*
* Egerváry Gyula oklevélgy.
A család fennállására nézve ily felette váltságos időben tünt fel unokaöcscse VII. János. Azzal kezdte, hogy a Szentandrási család ellen Csütörtökhely és Jakabfijánosfalva elfoglalása miatt óvást emelt.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. B. l. VII. k. 25. l.
Sikerült is neki 1536-ban Ferdinánd királytól 127Egervár várára, továbbá Fancsika, Gösfalva, Szent-György, Jakabfijánosfalva, Csütörtökhely, Légfalva, Pósfalva, Töttös, Csetelakosa, Tompafölde és Bedekelakosa birtokokra, továbbá az egervári, geregyei, telekesi, hegyfalusi részbirtokokra, végül Nagyfalu, Apáthi helységekre adománylevelet kieszközölni, mely birtokokba történt beiktatás alkalmával Nádasdy Tamásné, Kanizsai Orsolya ellent mondott.*
* Orsz. ltár. N. R. A. 1565 : 57.
Nádasdyékat azután ugy elégitette ki a király, hogy Csókakő, Velike, Stynysnyák és Vasmegyericse várakra 1557-ben uj adománylevelet állitott ki.* Jánosnak hosszabb ideig nem lévén fisarja, Deres Istvánt örökbe fogadta.* Utóbb azonban mégis született V. Mihály nevü fia, a kit később II. Ferencz követett. Mihálytól származik a család jelenleg virágzó ága, Ferencz ifjan elhalt. Az emlitett két fián kivül Jánosnak négy leánya született: Borbála (1542–63), Anna (1542–45), Kata (1542) és Potentiána (1542–70.) Mihály 1536-ban lép fel.* 1451-ben Egervárott 4 hold földet elcserél Nádasdy Ferenczczel.*
* U. ott. N. R. A. 567 : 26.
* Rajcsányi 2159. Quart. Lat. : 67–68.
* Vasvár-Szombathelyi kápt. Prot.
* Magyar Nemz. Múzeum 339.
1542-ben sógora Intay Ferencz részt követel Geregyéből, valamint az egervári, fancsikai, oszkói, rezneki, jakabfijánosfalvi, lékfalvai, vasvaróczi és margaróczi részbirtokokból.*-
*- Vasvári káptalan Prot. 1542–22. sz.
Ugyanezen évben nővérei: Borbála, férjezett Intay Ferenczné, továbbá Klára, Anna és Potencziana hajadonok eltiltják Mihályt, valamint ennek öcscsét Ferenczet, Geregye eladásától.
Mihály leánytestvérei csakhamar mindnyájan férjhez menvén, fő gondját kielégitésük képezte, 1545-ben Potencziát, férjezett györkönyi Nagy Ferencznét, ugyanazon évben pedig másik nővérét Annát, udvardi Fodor Istvánnét elégitette ki.* Borbála nővére, ekkor már Miletinczy Miklósné, igényt emelt Geregyére is, mely birtokot első férje Intay zálog czimén birt és neki visszaadott.*
* Vasvári kápt. ltár. Prot.
* Vas várm. ltár. Vegyes kötetek és Vasvári kápt. levéltár.
Borbála azonban a néhai Kata nővérétől, férjezett Szentiványinétől született Szentiványi Ferenczczel együtt 1560-ban a geregyei jószág, valamint az egervári, fancsikai, felsőoszkói, rezneki, jakabfijánosfalvai és légfalvai részbirtokok iránt támasztott igényével elutasittatott,* és egyuttal I. Ferdinánd király e birtokokra a női ág kizárásával uj adománylevelet állitott ki.
* Vas várm. ltár. Vegy. Köt.
E birtokokba Mihály és fiutódai 1561-ben Nádasdy Tamás gróf rendeletére beiktattattak,* azonban Egervári János fogadott fia, Deres István még a beiktatás foganatositása előtt tiltakozott.*
* Vasvári kápt. ltár.
* U. ott.
Az ezen ellenmondás következtében megindult per folyamán Vas vármegye közönsége, minthogy Egervári Mihály a tárgyaláson nem jelent meg, osztozkodási bizonyitványt állitott ki Deres István részére.*
* Egerváry Pál feljegyzései 239. és Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár.
Egervári Mihály tiltakozása következtében az ügy a felső biróságokhoz került. 1573-ban azután ugy Egerváry Mihály, mint Deres István királyi adományt nyertek Geregyére, továbbá az egervári, fancsikai, oszkói, jakabfijánosfalvi birtokrészekre, fiutódaikat illetőleg.*
* Vasvári kápt. Stat.
Egervári Deres István Boldogasszonyfalván volt birtokos.*
* U. ott.
Sopron vármegyében főadószedő is volt.* Tompa másként Szekér Annától négy gyermeke született: Ferencz, János, Miklós és Kata. 1570-ben elzálogositotta Boldogasszonyfalvát Török Bálintnak.*
* Orsz. ltár. N. R. A. 22 : 45.
* Vasvári kápt. jegyzákönyv. I. k. 136. l.
Gyermekei közül 1602-ben Miklós Bodonfalván vesz zálogba kisebb részbirtokokat, szintén Boldogasszonyfalván volt birtokos.*
* U. ott. 212, 178, 219, 64.
Atyjához hasonlóan a közszolgálat terére lépett.
1597-ben Zala vármegye alispánjának helyettese,* 1598–1622 közt Zala vármegye egerszegi járásának szolgabirája volt.*
* Nagy Imre kiadatl. jegyzetei.
* Nagy Imre kiadatl. jegyzetei, Corpus Juris 1618 : 49 és 1622 : 36.
128Másik fia, Ferencz 1613-ban Somogy vármegyében adórovó volt.* Leánya, Kata 1602-ben már Luka Benedek özvegye.* Deres István gyermekeinek aligha maradtak utódai, mert az 1573-ban kelt királyi adománylevél daczára Mihály fiai osztatlanul örökölték az ősi birtokokat.
* Nagy I. kiad. jegyz. Valószinüleg azonos azon Egervári Ferenczczel, a ki 1613-ban Lórántffy Mihály megbizottja volt. Orsz. ltár. N. R. A. 172 : 2.
* Vasvári kápt. jegyzőkönyv 94. sz.
Még a Deres István ellen folytatott per közepett, Egervári Mihály panaszt emelt Kanizsai Orsolya ellen, egyes birtokrészek elfoglalása miatt. Ez ügyben jogai védelmére Báthori András országbiró 1565 február 5-ikén kiadta részére az Egervári Mihály és fiai, másrészről a Szentandrásiak közt 1419 október 16-ikán kötött szerződést.*
* Orsz. ltár. Dl. 10.854.
A hosszu ideig tartó perek Mihályt anyagilag teljesen kimeritették. Már 1547-ben eladott egy fancsikai jobbágytelket,* 1549-ben Oszkón 31 jobbágytelkét zálogositotta el, 1555-ben ujra elzálogositott Oszkón egyes elhagyott jobbágytelkeket, sőt 1565-ben Egervár, Geregye és Oszkó helységekben elterülő összes javait el akarta adni, de ezen szándékát Intay Ferencz özvegye és Fodor István leánya Anna, továbbá Koltay Bernát meghiusitották.* Így azután csak a geregyei birtokát zálogositotta el 76 frtért.* Fiai (II.) Gábor, (III.) László, (VI.) Mihály és (II.) Tamás is sok adósságokat csináltak; ezeknek fedezésére 1566-ban Felső-Oszkón, 1569-ben Geregyén lévő jobbágytelkeket, az utóbbi évben az egervári szőlőket, majd 1570-ben Egyházas-Oszkón, Geregyén és a zala-vármegyei Csütörtökhelyen elterülő részbirtokait részint eladta, részint elzálogositotta.*
* Vasvári kápt. Prot.
* U. ott. 117. l.
* Vasvári kápt. A kapornaki konv. jegyz.
* Vasvári káptalan ltár. Kapornaki konvent jegyzákönyvei 30, 44, 46, 126, 264 sz.
Az ősi javaknak ilyetén elkótyavetyélése végre fiai részéről is élénk ellenmondásra talált. (III.) László, (VI.) Mihály és (II.) Tamás 1571-ben eltiltják édesatyjukat Egervár, Felső-Oszkó, Geregye és Csütörtökhely eladásától, mely birtokokat Nádasdy Kristóf szándékozott megvenni.* Ez azonban mitsem akadályozta Mihályt abban, hogy 1574-ben Geregyén és Csütörtökhelyen fiaival együtt még a meglevő részeit is el ne zálogositsa.*
* Vasvári kápt. Prot. 193. sz.
* Vasvári kápt. Prot. 109.
A geregyei zálogos javak ügyében 1584-ben egyezkedett Gellen Mihály örököseivel.*
* U. ott. 132. sz.
Mihálynak összesen nyolcz gyermeke volt: Gábor (1547–60), László (1551–71), János (1551–1601), Mihály (1565–1615), Tamás (1565–99), Zsófia (1591), Borbála (1591) és Jusztina (1591). Ezen testvérek közül egyedül Mihály utódait ismerjük. Tamás özvegye, Ajkay Borbála 1599-ben vette fel móringját Egervári Mihálytól.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. letár. C. l. I. cs.
V. Mihálynak 1575-ben bekövetkezett halálával még életben maradt fiai, János, ifjabb Mihály és Tamás vették át, nagyrészt elzálogositott birtokait. Atyjuk példáját követve, a csütörtökhelyi és geregyei jószágokból, kisebb összegek erejéig ujból elzálogositanak egyes részeket.* A mi még megmaradt, azt Mihály és Tamás 1596-ban egymás közt felosztották.*
* Vasvári kápt. 1588 évi Prot. 265. sz. stb.
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. C. l. III. cs.
Mihály, miután a nagyrészt elzálogositott birtokok mitsem hoztak a konyhára, Vas vármegye szolgálatába lépett.
1585-ben a vármegye jegzyője, 1586-tól 1604-ig a kemenesaljai járás szolgabirája volt.*
* Hg. Batthyányi csal. körment ltár; Corpus Juris 1602 : 14 és 1604 : 8.
Mihálynak Kata nevü nejétől három fia született: (VII.) Mihály, (IV.) György és (III.) Gábor. Valószinüleg az ő leánya volt Orsolya is, a ki Vitynédi Jánoshoz, Nádasdy Pál gróf jószágigazgatójához ment nőül és még 1625 előtt elhalálozott.*
* Orsz. ltár. N. R. A. 580 : 36.
Mihály fiaival a Geregye helység határában elterülő «Nyesevölgy» erdőt 1610-ben 10 évre elzálogositotta, 1615-ben bekövetkezett halálával fiai ujból 10 forintot vettek fel ezen erdőre, sőt 1628-ban az egervári vár alatt elterülő 18 hold földet és a hozzátartozó udvarházat is elzálogositották.*
* Vasvári kápt. ltár. Prot. 62. sz. 138 és 169. sz.
129IV. György Geregyén volt birtokos. 1631-ben Bekényi Andrással együtt nádori adománylevelet nyert Szent-Tamás és Gutaháza birtokokra, de utóbb ezen birtokokra vonatkozó összes jogairól lemondott.*
* Vasvári kápt. ltár. Prot.
IV. György a Bethlen Gábor-féle felkelő hadjárat alkalmával semlegesen viselkedett, miért is menedéklevelet nyert a fejedelemtől, 1620-ban azonban a szombathelyi táborból császári őrséget kapott.*
* Egerváry Pál feljegyzései. 349.
Sem IV. Györgynek, sem pedig III. Gábornak nem maradtak utódai. Családot egyedül VII. Mihály alapitott. Első nemét, Cziráky Évát Telekesi Török János szécsényi kastélyában ismerte meg, hol három napi ismeretség után 1633 november 8-ikán meg volt a kézfogó. Az esküvő csak egy év mulva, 1634 szeptember 29-ikén tartatott meg Szent-Gróton, innen október 2-ikán vitte az uj menyecskét Geregyére, ősi udvarházába. Cziráky Éva 1635 deczember 4-ikén egy fiat szült, de a szülés után nemsokára, deczember 22-ikén elhalálozott.*
* Egerváry Mihály naplója E. Gyula úrnál.
Mihály első neje halála után Bagoly Mihály és Bakolczay Anna leányát, Judithot vette nőül.
A Bagoly család, mely Dömötöriben volt birtokos, egyike volt azon családoknak, melyek ősi birtokaikat azon időkig megtartották. Ezen házasság után jobb napok következtek az Egerváriakra. Mihály neje után szép hozományt is kapott, ezzel megkezdi a Dömötöriben levő jószágok összevásárlását.
1645-től egészen 1673-ban bekövetkezett haláláig folyton vesz Dömötöriben részeket, Bagoly Gáspártól és Istvántól, Hagyárossy Gáspártól, Hajgató Mihálytól, Bozzay Jánostól, Söptey Páltól, Ebergényi Jánostól, továbbá megváltotta Bagoly Mihály részeit, ezenkivül Cseszeregy Péternétől is vett kisebb részeket.*
* Vasvári kápt. Prot. 32, 9. stb. sz.
Ezen apránként összevásárolt javak jelenleg is a család birtokában vannak.
De szükség is volt az uj birtokokra, mert a törökök előnyomulása következtében az egervári, oszkói és csütörtökhelyi javak a hódoltsági részekbe esvén, teljesen elpusztultak, sőt azokba Nádasdy Ferencz gróf országbiró másokat iktattatott be, mely beiktatás ellen azonban Mihály, fiaival, Lászlóval, Mihálylyal és Istvánnal egyetemben 1662 november 14-ikén a vasvári káptalan előtt tiltakozott.*
* Egerváry Gyula úr ltár.
Időközben Mihálynak az első házasságából származott (VII.) György nevü fia a kanizsai törökök fogságába került, honnan 1667-ben kiváltása érdekében levelet irt atyjának.*
* Vas várm. ltár Egerváry csal. ltár. C. 1. I. cs.
Mihály ekkor fiának a török fogságból leendő kiváltása végett Telekesi Török Imrétől 300 frtot vett fel, melyet még ez évben 1668 deczember 30-ikán visszafizetett.
Mihály nemcsak hogy fiát váltotta ki a török rabságból, sőt Musztafa Olay bégtől 1669 augusuztus 16-án menedéklevelet kapott ki az egervári határban lévő földekre nézve.*
* U. ott. Vegyes kötetek.
(VII.) Mihálynak második házasságából hat gyermeke született: (IV.) László, (V.) István, (IX.) János, (VIII.) Mihály, Kata és Erzsébet, a ki Tulok Tamáshoz ment nőül. Gyermekei 1673 deczember 15-ikén osztoztak az örökségen s 1674-ben egyezkedtek anyjokkal.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. B. l. VIII. k. 2. l.
Legidősebbik fia (VII.) György Dozmaton és Niczken volt birtokos. 1678-ban végrendelkezett, mely végrendelet ellen azonban mostoha testvére Egervári László tiltakozott.*
* Vasvári kápt. ltár. Test. és Egervári Pál feljegyzései. 59.
(VII.) Györgynek Madarász Évától egy leánya született, Krisztina, a ki 1690 körül ment férjhez Szelestey Ádámhoz, mely alkalommal a kiházasitási költségeket Egervári László, Mihály, János és István viselték. Özvegye utóbb Káldy Zsigmondhoz ment nőül.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. B. l. VII. k. 9. l.
Egervári László és testvérei számos ujabb szerzeménynyel gyarapitották az atyai örökségöket.
1688-ban megveszik Telekesi Török Istvántól Szécsény egy részét, 1690-ben Ebergényi Pál és Miklós állit ki részükre záloglevelet,* 1691-ben és 1695-ben Dömötöriben vesznek részeket a Hagyárossy és a Bagoly családoktól.* 1690 június 11-ikén Lipót király rendeletéből 130visszanyerik azokat a birtokokat, melyeket VII. György leánya Szelestey Ádámné, atyjának halála után maga részére lefoglalt.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. C. l. III. cs.
* Egerváry Pál feljegyzései 117 és 87. sz.
* Vas várm. ltár. Vegyes kötetek.
1693-ban Egervári János bepereli a Draskovich grófokat a «Farkas erdején» elkövetett károk miatt,* ezért ez év deczember 10-ikén kárpótlásul 442 frtot kaptak a Draskovich családtól.
* Egerváry Gyula úr oklgyüjt.
László, Mihály, János és István testvérek ezután a dénesfalvai birtokukat rendezték, oda jobbágyokat telepitettek, majd 1701-ben kiegyeztek a kamarával,* mire (1701 deczember 18-ikán) nádori adományt nyertek Dénesfára.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. B. VI. k. 2. l.
* Vas várm. ltár. Vegyes kötetek.
Gazdálkodásuk közepett 1703-ban kitört a szabadságharcz.
Mivel rokonuk Szelestey Ádám őket a kuruczok hirébe keverte, a német hadak közeledtére 1704 április 14-ikén, illetőleg 17-ikén László és István leteszik a hűségesküt Erdődy Sándor gróf főispán kezébe.*
* U. ott.
De mert teljesen visszavonultak geregyei birtokukra, senki sem háborgatta őket.
Rosszabbul járt azonban a kuruczból labanczczá lett Szelestey, kinek birtokait a kuruczok elpusztitották. Neje Egerváry Jusztina 1709-ben József királyhoz fordult oltalomért.
József király oltalomlevelet állitott ki részére s 1710-ben elrendeli a kuruczok által birtokain okozott károk megbecslését.*
* Orsz. ltár. N. R. A. 239 : 70.
A kuruczvilág lezajlása után a testvérek közül egyedül Istvánt találjuk életben, a ki 1712-ben megyei esküdti tisztséget visel.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. C. III. csomó.
(V.) Istvánnak Márffy Erzsébettől, Márffy Sándor és Bezerédi Klára leányától* négy gyermeke született: Judith, József, Klára és Antal. Özvegye, férjének halála után (1719) Lipich Mózeshez ment nőül, s 1736 márczius 12-ikén végrendelkezett.*
* Rajcsányi Ádám gen.
* Vas várm. ltár. Egerváry ltár. C. VII. csomó.
(V.) István idősebb fia, József 1724 február 3-ikán Széchenyi Zsigmond gróf ellen perelt.*
* Vas várm. ltár. Egerváry Ltár. C. VIII. csomo.
1730-ban a Bessenyey árvák megbizottja. 1738–46-ig Zala vármegye főjegyzője volt.*
* Zala várm. ltár. és Orsz. ltár. N. R. A. 234 : 5.
1743-ban nejével, Bessenyey Magdolnával együtt megvette Niczky Zsigmondnétól Tárnok, Bonczófölde és Misefa birtokokat.*
* Egerváry Gyula úr okltár.
Az 1747-ben Gelsén, Alsó-Rajkon, Nemes-Apátiban, Martonfa pusztán, Bonczóföldön és Káváson is birtokos volt.
Két gyermeke maradt: Pál és Róza. (II.) Pál költekező életmódja miatt örökségét nagyon megterhelte, miért is 1755-ben javai zár alá helyeztettek.* Kérelmére a vasvári káptalan 1766 január 16-ikán átirja I. Ferdinánd király 1560-ban kelt adománylevelét.* 1762-ben Zala vármegye táblabirája. Ő kezdte a családra vonatkozó adatok és okiratok összegyüjtését. (II.) Pál 1758-ban nősült. Márffy Annát vette el, minthogy vérrokonok voltak, egyházi felmentésben részesültek.* Csupán egy fia született, (II.) Pál, a ki azonban korán elhunyt. I. Pál özvegye 1799-ben halt el, végrendeletét a körmendi sóhivatal ez év február 27-ikén bontotta fel.*
* Vas várm. ltár. Vegyeskötet.
* U. ott.
* Egerváry Pál feljegyzései.
* Vas várm. ltár. Egervári csal. ltár. A. l. III. cs. 19.
(II.) Pál nővére, Róza Déli János, utóbb Takasits András gyámsága alatt nevelkedett fel. Két férje volt: Előbb Mérey Lajoshoz, ennek halála után Deák Lászlóhoz ment nőül.
József testvérei közül Klára Kisfaludy Antalhoz ment nőül, a Dömötöriben fekvő javak utáni osztályrésze fejében 1000 forintot kapott fivéreitől.* József ifjabb testvére, Antal 1719-ben még csak 6 éves volt, 1736-ban lép osztályos egyezségre bátyjával.
* Egerváry Pál feljegyzései.
Ezen osztály alkalmával Antal Dömötörit nyeri, az Oszkón és Ujlakon lévő jobbágytelkekkel, továbbá az egervári kuriát, az ottani hegyvámos szőlőt és Dénesfán egy rész szántóföldet, végül a geregyei és az ujlaki malmok felét. József pedig Geregyét kapja tartozékaival.*
* Vas várm. ltár. Vegyes kötet.
Egerváry Antal, Vasvármegye szolgálatába lépett.
1746–47-ben szolgabiró, 1752-ben főszolgabiró volt.*
* Balogh Gyula, Főszolgabirák «Vasmegyei lapok» 1891.
Közpályán szerzett érdemeit méltányolva, Pálffy János gróf nádor, 1742-ben Neszele, Gebárt, Árkosháza és Döbröte (zala-vármegyei) helységekben lévő részbirtokokra, melyeknek ősei már hosszu időn át békés birtokában voltak, de a vonatkozó adományleveleket elvesztették, uj adománylevelet állitott ki.*
* Egerváry Gyula úr oklevélgyüjt.
131Egervári Antal a későbbi nádornak, Batthyányi Lajosnak is bizalmasa volt. Hitbuzgóságáról tesz tanuságot ama körülmény, hogy Neszelén külön kápolnát emelt. Nagy műveltségű férfiu, a ki szépművészetek iránt különös fogékonysággal birt, költészettel is foglalkozott.*
* Egerváry Pál feljegyzése. 293. sz.
Nejétől, Zarka Juliától, lukafalvi Zarka István és Gyely Mária leányától hét gyermeke született: Lajos, (X.) János, Imre, (VII.) István, Ignácz, Teréz és (II.) Antal.
Halála után, 1774 április 22-ikén, ákosházi és neszeli birtokai összeirattak.
Antal gyermekei:
1. (I.) Lajos. (1733–1786) Vas vármegye szolgabirája, kinek Benkő Klárától, Benkő Lázár és Hollóssy Julia leányától,* egy fiu és egy leány született: Vincze és Mária. Vincze (1801–1803) Gecsén, Geregyén és anyja után Rempe-Hollóson volt birtokos; utódai nem maradtak. Mária Domján Józsefhez ment nőül.*
* Kőszegi ker. tábla ltár. 1778 évi 925/582 sz.
* Rajcsányi Ádám. Gen.
2. (X.) János ifjan elhalálozott.
3. (II.) Imre. Neszelej községben volt birtokos. 1773–94 közt Zala vármegye táblabirája. Utódai nem maradtak.
4. (V.) István. 1750-ben gróf Széchenyi Istvánnal cserél kisebb birtokrészeket.* 1777-ben megosztozik Ignácz testvérével Dömötörin.*
* Vas várm. ltár. Egerváry csal. ltár. C. l. IX. cs.
* U. ott. A. l. II. cs. 24. sz.
1774-ben elvette Szechödy Juliát, Szechödy György és Benkő Terézia leányát, a kinek 1000 frtot ád móringul.*
* U. ott. C. l. VII. cs.
1790-ben szolgabiró Vas vármegyében, mint kir. tanácsos halt el 1802-ben.
Utódait alább közöljük.
5. Ignácz. Született 1751 márczius 12-ikén Zala-Egerszegen, 1767-ben a kegyes-tanitórendbe lépett, 1769 október 11-ikén ünnepélyes fogadalmat tett, 1775-ben áldozópappá szenteltetett. Ifju korában a gróf Nyáry családnál nevelősködött, majd Kecskeméten, utóbb Nyitrán és Szegeden tanitott.
1805-től a pesti rendház főnöke volt. 1806-ban tartományi főnökké (provincziálissá) választatott meg, ez utóbbi tisztét egész 1809 április 26-ikán bekövetkezett haláláig nagy buzgalommal és odaadással töltötte be.*
* A kegyes tanitórend anyakönyvéből vett adatok szerint.
Ignácz még tanárkodása idejéből benső barátságban állott Révayval,* irodalommal is foglalkozott, többek közt 1792-ben leforditotta Metastazio Péter «Artaxerxes» cz. szomorujátékát, mely a gróf Erdődyek játékszinében adatott elő.*
* Csaplár Benedek. Révay élete. 1. –III. k.
* Magyar Nemz. Múzeum, Széchenyi könyvtár.
6. Teréz. (1765–86) Horváth Antal neje.
7. (II.) Antal. 1762-ben, a zala-vármegyei nemes árvák sorában fordul elő. Ifjan elhalálozott.
(VI.) Istvánnak három fia és három leánya született: Kristóf, Nándor és IX. Mihály.
Nándor ifjan elhalálozott.
Kristóf és Mihály tovább folytatták a családot. A leányok közül: Róza, Kenessey Antalhoz, Eszter, Bertalan Pálhoz és Viktoria, Darázs Lajoshoz ment nőül.
István idősebbik fia: Kristóf, pályáját a királyi kuriánál, mint gyakornok kezdte meg. Később ügyvédi oklevelet szerezvén, hazajött Vas vármegyébe, hol több előkelő család jogtanácsosa volt. Dömötöriben volt birtokos. Még gyakornokoskodása idejében barátságot kötött Rajcsányi Ádámmal, s az ő utbaigazitásai alapján kezdte az Egervári család leszármazását összeállitani.
Két neje volt: Porpáczy Mária és Ekker Róza. Négy gyermeke született: (III.) Benedek, a ki 1845-ben hirdettette ki ügyvédi oklevelét,* 132Viktor, Amália, férjezett Farkas Károlyné és Francziska, férjezett Pölöskefői Istóczy Antalné.
* Vas várm. ltár. Közgy. jegyzőkönyv.
Kristóf és Viktor nőtlenül haltak el.
(VI.) István második fia, (IX.) Mihály 1792-ben született. Dénesfán, Dömötöriben és Kis-Unyomban volt birtokos.* Korchmáros Polixenától három fia született, (II.) Lajos, Károly és (VI.) Miklós. (II.) Lajos született 1820 augusztus 25-ikén Dömötöriben. 1844-ben hirdettette ki ügyvédi oklevelét Vas vármegyében.* 1845-ben aljegyzővé, még ez évben szolgabiróvá választatott, mely tisztében a szabadságharcz lezajlásáig müködött.
* Egerváry Gyula úr okltár.
* Vas várm. ltár. közgy. jegyzőkönyv.
1850-ben nejével, Tubolyszeghi Tuboly Emiliával együtt megvásárolta a szalapatkai Inkey-féle 2000 holdas birtokot, melyet fia Gyula adott el 1872-ben. Lajos 1854 augusztus 26-ikán hunyt el, tetemei a szentléránti (vas-vármegyei) családi sirboltban nyugosznak.
Két fia született: Jenő (szül. 1847 október 4-ikén, † 1869 április 16-ikán) és Gyula. Ez utóbbi sz. 1849 deczember 2-ikán Kis-Unyomban. Középiskolai tanulmányait Varasdon, Szombathelyen és Pápán elvégezvén, a jogot Budapesten és Pozsonyban hallgatta. 1873-ban átvette az atyjától öröklött szalapatkai jószágot. 1876-ban Budapestre költözött.
Ez évtől kezdve belmunkatársa lett a «Vadász- és Versenylap»-nak, majd az 1880-ban alapitott «Vadászlap»-nak eleintén szintén belmunkatársa, 1885-től társ- és 1890-től felelős szerkesztője lett.
A szakirodalom terén kifejtett tevékenysége számos elismeréssel találkozott. Az 1881-ben alakult orsz. vadászati védegylet titkárává választotta, az 1885. évi orsz. kiállitáson diszoklevéllel tüntettetett ki, utóbb a koronás arany érdemkeresztet kapta. 1893-ban országos vadászati felügyelővé neveztetett ki.
Németh Rózától két fia született: Gyula és Jenő.
Mihály második fia, Károly, 1821-ben született. Ügyvédi oklevelét 1844-ben hirdettette ki Vas vármegyében. Lajos bátyja halála után elvette ennek özvegyét, a kitől egy leánya született: Mariska, dr. Czinder Istvánné.
IX. Mihály harmadik fia, VI. Miklós 1861-ben a pornói (Vas várm.) járás szolgabirájává választatott. 1867-ben a vasmegyei nemesi pénztár ügyésze. Jelenleg Dömötöriben birtokos. Nagy Francziskától három gyermeke született: Ödön, 1896-ban nőtlenül elhalálozott, Gizella, Bejczy Ödönné és Irma, Német Gyuláné.
A nemzetség ősi czimere égerfalombot tartó könyöklő pánczélos kar. Mint Egervári Mihály vasmegyei alispán 1365. évi, továbbá Egervári László horvát bán 1490 és 1492 évi pecsétei;* ez utóbbi azon történelmi nevezetességü okiraton található, melyben 63 horvátországi főur Miksa és II. Ulászló közt kötött békepontokat elfogadta.*
* Orsz. ltár. Dl. 25.852.
* Tirnhaber Archiv. III. k. 513. l.
Az ősi czimer mesteralakja maig is változatlan, de maga a czimer az idők folyamán a következőkép bővül:
Egervári János pecsétje (1708.): égerfalombot tartó, könyöklő pánczélos kar; sisakdisz: görbe kardot tartó pánczélos kar, a kardon átütött török fő.*
* Vas várm. ltár. Egervári ltár. B. l. VI. k. 25. l.
Egervári István pecsétje (1750–1802): leveles koronán könyöklő, égerfalombot tartó, pánczélos kar; sisakdisz: görbe kardot tartó pánczélos kar, a kardon átütött török fő vérzik.*
* Egerváry Gyula úr okltár.
A paizs szine a XVIII. században kék. Ez a szin is felel meg legjobban a mesteralaknak. Mindezeket összefoglalva, az Egervári család czimere a következő: kékben arany leveles koronán könyöklő, égerfalombot tartó pánczélos kar; sisakdisz: görbe kardot tartó, könyöklő pánczélos kar, a kardon átütött török fővel; takarók:: kék-arany, veres-ezüst.
Végül közöljük a nemzetség leszármazási tábláját a XIII. század közepétől egészen a jelenleg élő nemzedékig.
A nemzetség közel hétszázados történetét a következőkben foglaljuk össze:
Törzsökös magyar nemzetség, mely a tatárjárást követő korszak helyreállitási munkálatai közepett került az ország nyugati részébe, hogy ott az akkor már mindegyre jobban elhatalmasodó Németujváriak ellen, a magyar király 133és a magyar állameszme bajnoka legyen. E fontos feladatát, évtizedek hosszu küzdelmei között is rendithetetlen kitartással teljesitette, bár egyidőben teljesen magára hagyatva léte is koczkán forgott. A koronás király iránti rendithetetlen hüség képezte tagjainak kiváló jellemvonását. A mint már Kun-László király dicstelen kormányának jelentékeny támasza volt e nemzetség, ép úgy, annyi méltánytalanság daczára is, önzetlen hüséggel viseltetett II. Ulászló és II. Lajos királyok iránt. Korán emelkedett jelentőségre Vas vármegyében s tagjai csakhamar országos fontosságu szerepeket töltöttek be.
Már I. György (1349) Vas vármegye főispánja és I. Lajos király követe volt. Ennek unokaöcscse, I. Mihály 1364–65-ben Vas vármegye alispáni székében ült. Ettől kezdve a XIV. és XV. században majdnem mindenik tagja közhivatalt viselt.
Az Egervári család fényének alapját II. Mihály (1386–1420.) rakta le. Zsigmond király legodaadóbb hive, a ki fejedelme kegyét legnagyobb mérvben élvezte s arra a legméltóbbnak is mutatkozott. Bőkezü királyi adományok által az ősöktől öröklött vagyont mindegyre gyarapitani törekedett.
Méltó unokája volt László, hovrát, szlavón és dalmát bán, kinek tüneményes pályája bámulattal tölt el bennünket. Nagy műveltsége, fényes tehetsége, kiváló egyéni tulajdonai, Mátyás udvarában fontos szerepkört, a közéletben magas méltóságokat és a nagy király kitüntető bizalmát biztositották számára.
De halálával úgy a család fényes helyzete, mint az általa összeszerzett roppant vagyon szertefoszlott.
Unokaöcscsének, Bereczk püspöknek ugyan még sikerül az ősi javak egy részét ideig- óráig megvédeni, de ennek halálával végleg letünt a nemzetség fénykora. A mohácsi vész után a Tamás ágából leszármazott VII. János ügyességének ugyan sikerült egyes ősi javakat a hatalmas rokonok körmei közül kiragadni, de a létért folytatott küzdelemben azok legnagyobb részt elzálogosittattak. Sőt a XVI. század közepén a családot magszakadás veszélye is fenyegeti. A XVII. században VII. Mihály jó házasság révén kissé rendbehozza vagyoni viszonyait, így a XVIII. században a család Vas és Zala vármegyék jómódu középbirtokosai közt foglal helyet. Tagjai, főleg a táblabirák korszakában, mindkét vármegye közéletében elég jelentékeny szerepre jutottak s közülök többen vármegyei hivatalokat is viseltek.
A vele rokon Nádasd nemzetségen kivül, a Geregye nembeli Egerváryak tán az egyedüliek az ősi Vas vármegyei nemzetségek közül, a kik a XX. század küszöbét két erőteljes ifju hajtással lépték át.
Mielőtt letenném a tollat, köszönetemet kell kifejeznem Egerváry Gyula orsz. vadászati felügyelő úrnak, azon szives készségéért, melylyel évek szorgalmával összegyüjtött családi oklevélmásolatait, valamint a család leszármazására vonatkozó egyéb adatokat e munka megirására átengedte.
(A táblákat l. a 134. és 135. lapon.)
Dr. ifj. Reiszig Ede.
134I. Geregye a XIII. század közepén.; Barnabás 1249–55; Pál; Bertalan 1277–91; Menyhárt 1302; I. Miklós a XIII. sz. második felében; «egervári» Kalmer (Kázmér) 1275–1333; Márton 1302; I. György Vas vármegye főispánja 1349; I. János a geregyei ág őse 1325–55; II. Miklós 1325–55 a fancsikai ág őse; I. István 1329–33; I. Mihály 1364–65 Vas vármegye alispánja az Egervári család őse neje Margit; Erzsébet Haraszti Tima fia Fábián neje 1367; II. Benedek 1370–76; Egervári Fejes I. Benedek 1367–1402 1393-ban homo regius Ilona 1402; III. György 1376 †; Bálint a Geregyei család őse; II. György 1362 †; Dénes 1362–94 †; II. János 1361–95; III. Miklós 1365–95 megöletett 1395-ben 1382-ben Vas vármegye alispánja 1393-ban homo regius 1. Iváncsi Miklós leánya Klára 1368 2. Mákvai Pető Péter leánya Klára 1378–1422; Kata 1. Osl nb. Viczai Osl 2. Apáthi István 1366; I. Pál 1400–39 Rumi Rumy Anna 1444; Mária 1384; IV. György † 1406 előtt neje Molnár Klára utóbb Szélchi Miklósné 1406–50; I. Imre † 1444 előtt; Anna 1450 Alsó-szelestei Szelestei György; II. István 1389–1420 Vas vármegye alispánja Köveskuthi Dallos Miklós leánya Borbála; I. Lőrincz 1389 † 1395; II. Mihály 1386 † 1421 1402–06 sárvári és sümegi kapitány 1406–19 Vas vármegye alispánja Rusynth 1394; Kata 1386; I. Tamás 1386–94 a jelenleg virágzó ág őse Ilona 1409–18; III. János (Fancsikai) 1386–1405 Szőllősi János leánya; Skolasztika 1422 Bélchi Chuz János; N Bebes Péter 1414; N Hosszutóthi Demeter 1414; Borbála 1414 Gösfalvi Gös Bencze; Penthe 1414; IV. János 1397–1403 †; I. András 1397–1404 †; I. Balázs 1400–44 Borbála még él 1474-ben; V. György 1401–18; Sára 1416; IV. Miklós 1400–52; Gergely 1400 †; I. Kelemen 1400–47 Hidvéghi István leánya Borbála †; V. János 1465; II. Kelemen 1422 † 1443 előtt 1429-ben kir. udvari jegyző 1. N. N. 2. Hieronimia 1443–52; V. Miklós 1422–36 †; III. Mihály 1439–83 1449–64 zalai alispán 1470-ben vasmegyei alispán † 1489 előtt 1. Lábatlani, másként Dédi Farkas leánya Klára 2. Ágota özv. 1506; Dorottya 1441 Szerdahelyi Imrefi Mihály; I. László szül. 1430 körül † 1496 elején 1474-ben Bihar vármegye és 1475–76 Zala vármegye főispánja 1476–93 horvát bán 1493–95 tálnokmester Rozgonyi Klára; VII. János 1496–1536 Kata (Folytatás a következő oldalon.); II. Lőrincz 1498–1522; IV. Mihály †; 1-től Dorottya 1452; 2-tól Veronika 1454–89 Beéri Ferencz; II. Balázs 1473–89 †; Bereczk Tinini püspök 1473–1520; I. Ferencz 1473–83 †; I. Gábor 1482–89 † Veronika 1518 Beéri István; VI. János 1506–33 Egervári várkapitány †; IV. István 1506 †; II. László 1492–96 jegyese: Frangepán Isota; III. István 1496–1512 1508-ban kir udvarnok
135VII. János; Borbála 1542–63 1. Inthay Ferencz 1542–46 2. Miletinczy Miklós 1558–60 özvegye; Anna 1542–45 Udvardi Fodor István; István (Deres) fogadott fiu 1557–65 Tompa, másként Szekér Anna 1570 özvegye; Kata 1542 Szentiványi N.; Potentiana 1542–1570 1. Györkönyi Nagy Ferencz 1542 † 1560 előtt 2. Dédesi Nagy János † 1570 előtt 3. Rezneki Nagy Imre 1570; V. Mihály 1536–75; II. Ferencz 1542; Ferencz 1570–1613 adórovó Somogyban; János 1570; Miklós 1570–1618 1598–1618 Zala vármegye szolgabirája; Kata 1570–1602 Luka Benedek; II. Gábor 1547–60; III. László 1551–71; VIII. János 1551–1601; VI. Mihály 1565–1618 1600–04 szolgabiró Vas vármegyében Kata; II. Tamás 1565–98 Ajkay Borbála 1599; Justinia 1591; Borbála 1591; Zsófia 1591; VII. Mihály 1610–73 1. Cziráky Éva † 1635 2. Dömötöri Bagoly Judith 1633–1700; VI. György 1610–33 †; III. Gábor 1610–15 †; Orsolya 1602 † 1625 előtt Vitynédy János 1602–38; 1-től VII. György szül. 1635 1662-ben török fogoly 1690-ban néhai Madarász Éva; 2-tól IV. László 1662–1704; V. István 1662–1714 1712-ben esküdt Vas vármegyében Márffy Erzsébet özvegy 1719-ben, végrend. 1736-ban; IX. János 1662–1708; VIII. Mihály 1662–1708 Tőke Zsuzsánna végrend. 1744; Kata 1662–68; Erzsébet 1662–1701 Pósfalvai Tulok Tamás 1674–93; Jusztinia Alsó-Szelestei Szelestey Ádám 1690–1710; Klára 1719–65 Kisfaludy Antal; József 1724–1747 1738–46 Zala vármegye főjegyzője Bessenyey Magdolna; Judith 1731; I. Antal 1719–54 1747-ben szolgabiró Vasvármegyében Lukafalvi Zarka Julia; II. Pál 1754–69 † 1773 előtt Márffy Anna esküvő 1758-ban † 1799-ben; III. Pál †; Rózsa 1763–64 1. Mérey Lajos 1763 2. Deák László; I. Lajos 1733–86 Benkő Klára; X. János †; II. Imre 1733–94; VI. István 1750 † 1802 Szecsődi Szechődy Julia 1774–77; Ignácz 1751 † 1809 a kegyes tanitórend provincziálisa; Teréz 1765–86 Horváth Antal; II. Antal 1762 †; Vincze 1801–02 † 1839; Mária Domján József; Kristóf sz. 1775 † 1845 1. Porpáczy Mária 2. Ekker Róza; Nándor †; IX. Mihály sz. 1792 † 1847 decz. 13. 1814-ben kir. táblai jegyző Korchmáros Polixena; Rózsa Kenessey Antal; Eszter Bertalan Pál; Viktória sz. 1781 Darázs Lajos; III. Bencze sz. 1823 † 1848; Viktor †; Francziska sz. 1822 † 1892 Pölöskefői Istóczy Antal Vas vármegye főügyésze 1845–48; Amália sz. 1828 † 1884 Farkas Károly; II. Lajos sz. 1820 † 1854 1845–49 szolgabiró Vas vármegyében Tubolyszeghi Tuboly Emilia; Károly sz. 1821 † 1881 Tuboly Emilia; VI. Miklós sz. 1828 1861-ben a pornói járás szolgabirája Nagy Francziska sz. 1837 † 1892; Mariska Dr. Czinder István; I. Jenő sz. 1847 † 1869; I. Gyula sz. 1849 Németh Róza; Ödön sz. 1857 † 1896; Gizella sz. 1858 Bejczy Ödön; Irma sz. 1861 Németh Gyula; II. Gyula sz. 1877; II. Jenő sz. 1878
