57. Kárászi Sándor.
1272–1273.
Ez országbirónak ősi fészke a szabolcsmegyei Kárász, melyről maga és utódai nevöket vették. Atyjáról, Sándorról, mit sem tudunk. Ifj. Sándor 1260-ban részt vesz a szerencsétlen kroissenbrunni csatában, és István társkirály oldalán vitézül harczol. De már azelőtt is részt vett a csehek elleni harczokban, s az olmüczi vár ostromlása alatt számos sebet kapott. A cseh-morva háboru lezajlása után azon magyar hadosztálynak egyik parancsnoka, melyet István a görögök ellen Bulgáriába menesztett vala. Az öregebb és az ifjabb király között kitört viszályok alkalmával Sándorunk ott hagyta szülőit, gyermekeit és vagyonát, hogy teljes erejével a szorongatott Istvánnak mehessen segitségére és első babérait akkor aratta, midőn Borsa nb. László vajda és fivére Gyula, István ellen vonult. Érdemeinek oroszlánrésze azonban a feketehalmi csata idejére (1264-re) esik. Kezdetben Kemény fia Konrád (Lőrincz fivére) ellen harczolt, alig hogy ez seregével együtt a várhoz megérkezett; később kitüntette magát Lőrincznek egyik kirohanása alkalmával, midőn számos ellenséget részint megölt, részint fogságba ejtett. Az isaszegi csatában (1265-ben) Istvánra annyira vigyázott, hogy ez őt egyik okmányában «védő fal»-nak nevezte és vitézségét csodaszámba menőnek mondta; 1268-ban szörényi bán és akkor megkapja Istvántól a Szatmármegyében fekvő Kak, Vasvári, Szalka és Szentmárton nevü birtokokat, melyeken kivül a szabolcsmegyei Solymos-t is birtokolta. 1272 november 27-ikétől 1273 márczius 6-ikáig országbiró és Orbászmegye főispánja; 1274 augusztus 27-ikétől 1275 első harmadának végéig czimzetes bán, Doboka- és Szebenmegye főispánja.
1275-ben (még mint Doboka- és Szebenmegye főispánja) László király előtt a Pestmegyében lévő Isaszeg, Bagota, Megyer, Kerepes, Buda (Szénhalomnál) és Szentjakab nevü helységeit nejére ruházza át s megengedi, hogy neje e birtokokat fiának vagy leányainak hagyományozhassa.
Sándor és János nevü fiain kivül két ismeretlen nevü leánya is volt. Egyikök az Aba nb. Kompold fia Péternek a neje, ki 1296-ban fivéreitől a hevesmegyei Szent-Jakab helységet kapja, másikuk Tolcsva nb. Jánosnak a neje.
55Sándor és János 1296-ban merül fel. Sándor 1308-tól 1312-ig Szabolcsmegye főispánja; neje Bábonyi Gergely leánya, ki azonban már 1325 október 22-ikén bizonyos Derzs mesternek a felesége. Sándor fiai: Miklós és László. Miklós nem hagyott jó emléket maga után, a mennyiben orgazdasággal vádolva, Szabolcsmegyében fekvő devecseri birtokát kénytelen volt a nádornak átengedni. László, kinek nyomait 1357-ig ismerjük, felveszi a «Solymosi» nevet. Fia István 1357-ben merül fel. Megkapjuk tehát a következő stemmát:
Sándor; Kárászi Sándor országbiró és bán 1260–1275 neje: 1275; Sándor; 1296–1312 Szabolcsm. főispánja neje: Bábonyi Gergely leánya 1325; János 1296; Leány 1296 férje: Aba nb. Kompold fia Péter 1296 † 1319/20; Leány férje: Tolcsva nb. Lángos fia János 1291; Miklós 1315–1333; László 1325–1357 felveszi a «Solymosi» nevet; István 1357