b) Comes Gothardus «de Ludan».
b) Comes Gothardus «de Ludan».
Fejér munkája V. része 2. kötetében 279. l. egy okiratot közöl, melyben a nagyváradi káptalan 1275 deczember 13-ikán tanusitja, hogy «Comes Gothardus de Ludan» és Hontpázmán nb. Mikó maguk között abban egyeztek meg, hogy a közös birtokukat képező Kyssobenkye folyó vizén lévő malmot szintén közös birtokuknak tekintsék, mely azonban Gothard halála után Mikó kizárólagos tulajdonába megy át. – E «Ludáni» Gothardot annak idején* Ludányi Gotthard minorita szerzetessel azonosnak vettem, de ez – tekintettel a birtokviszonyokra – téves.
«A magyar nemzetségek» cz. művem, II. k. 170. l.
Miután a szóban lévő malom a Kyssobenkye folyón van, az ügyről a nagyváradi káptalan tanuskodik. Hontpázmán nb. Mikó az ugocsamegyei Ujhelyi család őse, a miből világos, hogy a személyeket és a birtokot az ország északkeleti vidékén kell keresnünk; Szabolcsmegyének kis várdai 176felső járásában találjuk Benk mellett Őr-Ladányt; igy tehát bizonyos, hogy a Külső-Benke folyón lévő malom Ladányi Gotthard comesé volt és hogy az eredeti okiratban valószinüleg Ladan áll.
Ismerjük e Ladányi Gotthardot is.
A nagyváradi káptalan 1277-ben tanuságot tesz arról, hogy e Gotthard, neje és veje: Káta nb. Panyit fia Ábrahám (a Csáholyiak őse) jelenlétében végrendelkezik. Egyetlen egy leánya van, kinek anyja, Gotthard neje, Turul comes és Éty fia Pál országbiró Anna nevü leányának a leánya, a Berettyó mentén fekvő Rof és a Szalacs melletti Mihál nevü birtokot hagyományozza.*
Fejér, V. r. II. k. 417. l.; de V. r. I. k. 73. l. ugyanezt az okmányt szószerint közli, tévesen téve keltét 1270-re. V. ö. V. r. I. k. 48. l., 1270 augusztus 20.
