Der Deutsche Herold. Zeitschrift für Wappen-, Siegel- und Familienkunde, herausgegeben vom Verein Herold in Berlin. XXXIV. évfoly…
Der Deutsche Herold. Zeitschrift für Wappen-, Siegel- und Familienkunde, herausgegeben vom Verein Herold in Berlin. XXXIV. évfolyam, 1903.
Mig a bécsi «Adler» évkönyveiben a magyar vonatkozása czikkek éppenséggel nem ritkák, addig a tőlünk távolabb eső nagy német «Herold-Verein» folyóirata csak elvétve tartalmaz bennünket közvetlen érintő dolgozatot. Ennek lehet tulajdonitani, hogy ez utóbbi még eddig nem talált ismertetőkre a Turulban; pedig a régibb heraldikát illető általános érdekü czikkei, pompás mümellékletei s gazdag szakirodalmi rovata méltán magukra vonhatják a czimertannal behatóbban foglalkozó szakembereink figyelmét. Régi mulasztást óhajtunk pótolni akkor, a midőn az ismertetni szokott szakfolyóiratok sorába a Deutsche Herold-ot is felveszszük s bemutatjuk elsőnek az elmult évi, immár harmincznegyedik évi folyamot.
Ime az érdekesebb czikkek rovata:
Az első füzetben E. Lorenz Meyer Angewandte Heraldik cz. rövid dolgozatában a heraldikai motivumoknak butorokon való helyes és izléses alkalmazását ismerteti. Czikkéhez két táblán rajzokat is közöl. A harmadik füzetben figyelmet érdemel a hesseni nagyfejedelemség czimerét megállapitó 1902 deczember 9-ikén kelt rendelet, melyhez a nagy és a kis czimer képe járul. E czimer bennünket különösebben érdekel, mert ezüsttel s vörössel kilenczszer vágott oroszlánja valószinüleg az Árpádok, illetve magyarországi Szent-Erzsébet czimerére vezethető vissza. A negyedik füzetben kezdődik s a következőben fejeződik be könyvészeti összeállitás a C von Hesse ur birtokában (Szent-Pétervár) levő hivatalos almanachok és névkönyvekről. A gazdag gyüjteményben Magyarországot egyetlen kötet képviseli: Almanach von Ungarn aus den Jahr 1778. Az ötödik és hatodik szám Hubert von Platen tollából hoz nagyérdekü czikket a von Platen család czimer-emlékeiről. A család legrégibb czimeres pecsétje 1316-ból való. Az ötödik füzetet diszitő fénynyomatu mellékletet a régi heraldika összes kedvelőinek különösen figyelmébe ajánljuk. A képen XIV. századi bronz aquamanilát látunk, a mely teljes fegyverzetü lovagot ábrázol. A lovag fején csöbörsisak van, melynek czimerdisze reá tüzött czimertábla (schirmbrett); az alakon sodronying van, e fölött pedig szorosan testhez álló bőrpánczél, lábainak vértezete kivehetetlen. Hóna alatt egykor (most már hiányzó) lándzsa volt, döfésre készen előre nyujtott hegygyel. Lova szerszámja merőben külömbözik a nyugati lovagokétól, a mérsékelt magasságu kápával ellátott nyereg, a lószerszám egyszerü szabása inkább a keleti, könnyü lovasra mutatnak. Az érdekes műdarab az 1902-iki düsseldorfi műkiállitáson volt látható; tulajdonosa, Oppenheim Albert báró szerint, Belgiumból származik.
A hatodik szám a 92 éves korában elhunyt világhirü műtörténész Jakob Heinrich von Hefner-Altenek († 1903 május 19.) nekrologjával kezdődik. A megboldogult neve sokkal ismeretesebb, különösen a heraldikusok előtt, mintsem hogy róla itt szólnunk kellene. Ugyanezen számban, a társulati ülésekről szóló tudósitások között találunk bennünket érdeklő hirt: «Ad. M. Hildebrandt tanár úr jelenti, hogy a Horvát-Szlavon-Dalmát tartományi levéltár igazgatósága Karl Emich Graf zu Leiningen-Westerburg urat Neupasingban tiszteletbeli bizalmi férfiuvá (Ehren-Vertrauensmann) nevezte ki.» Nem tudjuk, a kitüntetetten, vagy a kitűntetést osztogatón mosolyogjunk-e inkább. Mindenesetre nevezete, hogy a zágrábi levéltár Németországban keres «bizalmi» férfiut.
A következő füzetben szép fénynyomatu képet találunk az 1506-ban elhunyt boroszlói püspök Róth János gyönyörü siremlékéről, a melyet Peter Vischer készitett. Csinos műmelléklet van a 8. füzetben is: két a XVI. század elejéről való fából faragott czimer. A tizenkettedik füzet a mittaui (Poroszország) heraldikai kiállitásról hoz tudósitást s egy érdekes czikket Max Bach tollából a sváb czimerről.
V.
