4. Kratzer.
4. Kratzer.
I. Lajos magyar király 1351 jul. 11-én a következő személyek számára engedélyt kér a pápától, hogy haláluk órájában külön gyóntatót választhassanak;
1) Péter fia Miklós, jászói prépost, 2) Miklós szepesi prépost, 3) Péter «custos ecclesiae Pollomensis», 4) Lőrincz fia Miklós, Pozsonymegye főispánja (Kont Miklós, a későbbi nádor), 5) Miklós fia: Budai Győri Péter és neje, 6) Eyzecher Mihály és neje (Eyzecherné), 7) Budai Brünni (de Brunna) Lőrincz és neje Erzsébet, 8) Elrenkateli Burchard neje Erzsébet (ferditett név; lehet esetleg Ellerbachi Burkhard), 9) néhai Budai Miklós özvegye Margit, 10) Chasschai Jakab és neje Erzsébet (ez minden valószinüség szerint a trencsénmegyei Kaszsza), 11) Pannwitzi Verner és neje Gele, 12) Péter fia Budai János és neje Klára, kik az esztergomi, veszprémi, ágostai s boroszlói egyházmegyéhez tartoznak, 13) Rudolpho dicto Cratzer és nejének.*
Supplic. ad Clem. VI. Ann. X. fol. 67.
1358 aug. 28-án Rude dictus Cratzer Zólyommegye főispánja s Árvavár várnagya.*
Reviczky-család oklevéltára 8.
Kicsoda e Rratzer Kudolf?
1371 decz. 6-án tanusitja Puchheim Albert osztrák főúr, hogy «Rudolf der Chratzer von Ofen» (ez lehet budai vagy Budáról való Chratzer) és fivére Frigyes, Cholmuntz és Budweis nevü váraikat összes tartozékaikkal Tyrnai* János osztrák tárnokmesternek (= Hubmeister) 2300 font bécsi denárért eladták.* Miután Puchheimi György 1513-ban arról panaszkodik, hogy Collmütz urai: Hofkircheni Farkas és Watzlarn az ő Raabs nevü birtokán garázdálkodnak, ennek következtében a szereplő személyek családi viszonyaival egyetértőleg határazottan mondható, hogy ugy «Cholmuntz», mint Budweis Ausztriában feküdt; Budweis e néven ott már nem található; de van Alsóausztriában egy Kollmitzberg, egy Kollmitzdôrfl és egy Kollmitzgraben (a két utóbbi Raabs táján, a thayai Waidhofeni kerületi kapitányságban) nevü helység, melyeknek egyike a fenti Cholmuntz-nak megfelel; így tehát az is mondható, hogy Kratzer Rudolf osztrák származásu ember.
Tirna (= Terna) Alsóausztriában van Raabs mellett. Ternai Weikhard 1454-ben a magyar-cseh béketárgyalásokban vett részt.
Fontes rer. Austriac. XXI. Második kötet 259.
Teljesség kedveért legyen még kiemelve, hogy egy Kratzer nevü rablóvezér Puchheim Hartneidot, valamint az altenburgi s szent-Bernhardi kolostorokat 1473-ban arra kényszeritette, hogy «homagium» (= hübér) czim alatt 600 forintot neki fizessenek.*
Jahrbuch des «Adler» 1859. évf. 168.
