A nemes Beccaria-család történetéhez.

Full text search

A nemes Beccaria-család történetéhez.
Olasz földön már a XVI. században egy hires Aristoteles és Szent Tamás commentator származott a Beccaria-családból, a mely az ujabb időkben a büntetőjog és nemzetgazdaságtan, illetve az elméleti és kisérleti természettan terén is kimagasló tagokkal dicsekedhetett.
A XVII. század elején hazánkban is van Beccaria-család, melyet Becharia, Bekaria néven is emlegetnek. Mikor a család előttünk ismerős lesz, ugy látszik, a legvagyonosabb tagja, Virgil, Győrött lakik. Később nála van két fitestvére, Károly és Lőrincz s egy, minden látszat szerint, pártában maradt nőtestvére, Regina; az ötödik testvére, Doris, Polisticiai Gáspár pozsonyi «fondaco», élelmezési biztos felesége volt.*
Történ. Tár. 1899. 534. l.
Beccaria Virgil, kiről egyet-mást el akarnánk mondani, kereskedő volt. Hogy tulajdonképen mivel is kereskedett, nem tudjuk; valószinü, hogy minden üzletet megbecsült, a miből tisztes keresetre tehetett szert, mivel gránátért és posztóért csak ugy tartoztak neki, mint tégláért és gabonáért, s mikor vagyona növekedett, a Dunán forgó malmából csak ugy pénzelt, mint szőllejéből, győri házainak árendájából, zálogos földjeiből és rétjeiből.*
V. ö. u. o. 338., 511., 518., 533–535. l.
109A XVII. század elején még legényember volt s mint ilyen került Győrré. Itt azután feleségül vette Pesti Imre deáknak és feleségének, Kapra Agáta asszonynak leányát. Ez a házasság nem sokáig tartott és, a mennyire látjuk, gyermektelen maradt. Virgilius uram, a mint később közönségesen nevezték, hamarosan uj asszonyt vitt a házhoz, az első feleségének családjával rokon Torkos Ilonát, a kit ő, elég különös, Rozina néven emleget s a ki Torkos András leánya volt.
A Torkosokkal való összeházasodás nemcsak vagyonilag vált hasznára, mivel a Torkosok jómódu család voltak s Ilona régebbi örökségből már egy győri piaczi (a mai Széchényi-tér) ház tulajdonosa volt,* hanem azért is, mivel Győr több tekintélyesebb polgári és néhány nemesi familiájával rokonságba jutott.
Történ. Tár, 1899. 325. l.
Feleségének atyja 1617-re átengedte neki egy házát s igy Beccaria a többszörös háztulajdonosok sorába lépett; mert közben vétel utján is gyarapitotta fekvőségeit. A győri 1617-i telekkönyv szerint az övé volt egy részben a piaczra, részben a Szent Móricz-utczára néző ház, melyet Torkostól örökölt, e mellett egy másik nagy ház, melyet Andrásics Mátyástól vett s a Görbe-közben is volt neki háza, melyet katonai kvártélynak szerzett.*
Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erőditése, házteleki és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században, 141., 165., 172. l.
Vagyonosodása közben nemességet szerzett* s 1622-ben mint országos nemes vette zálogba feleségével, Torkos Ilona asszonynyal és gyermekeivel, Mihálylyal, Virgillel, Judittal, Pázmány Ferencz győri gyalogos fővajda társaságában 1000 magyar forintért a győrmegyei Ság pusztát, melyet Bedegei Nyári Miklós a Nyáriak más jószágai visszaszerzése végett volt kénytelen idegen kézbe ereszteni.*
A győri káptalan levéltárában levő nemesi levelét emliti Karagyena Mihály: Magyarország hiteles helyeinek levéltáraiban őrzött herczegi, grófi, bárói és nemesi okleveleknek jegyzéke, mely a Turul 1887-i évf. mellékleteként jelent meg.
Pannonhalmi hiteleshelyi levéltár, 216. sz.
E szerint tehát Beccaria családi viszonyai erre az időre igy alakultak:
Beccaria Virgil 1. ~ Kapra N. 2. ~ Torkos Ilona; Károly; Regina; Lőrincz; Boris ~ Polisticiai Gáspár; Mihály; Virgil; Judit
Hogy mindjárt emlitsük ezen gyermekek sorsát: Mihály jezsuita lett,* Virgil, a ki 1630–1632 közt iskolásfiu volt s egész a retorikáig haladt,* hamarosan meghalhatott s ugyanezen sorsra jutott Judit is, mivel később semmi megemlékezés sincs róluk. 1622 után még két leánya született, Anna Mária és Rozina,* kit ő maga Rézlinek nevezgetett.*
Ezt több forrásból, köztük Beccariának végrendeletéből ismerjük, hol pénzét emlitve annak felét hagyja Beccaria Mihálynak, a jezsuiták szerzetén valónak.
Acsay Ferencz: A győri kath. főgimn. története, 104–105. l.
Pannonhalmi rendi levéltár: act. archiabbat. fasc. 17. nr. 13.
Történ. Tár, 1899. 534. l.
Hogy Beccaria vagyonosodott, abban szorgalmán kivül a szerencse is segitette. 1623-ban sikerült egy meglehetősen rozoga házát 2500 magyar forintért Himmelreich György pannonhalmi kormányzónak vagy, mint nevezni szokták s maga is irta magát, főapátnak eladnia. Himmelreich azt igérte, hogy a ház árából 2000 forintot három év alatt lefizet, a maradék törlesztéséig pedig átengedi Beccariának három pusztáját, Tarisznyavárt, Szentivánt és Szentlőrinczet. A megvett ház azonban oly rossz volt, hogy Himmelreich hiába javitgattatta, nem tudott benne meglakni. Ezért azután utóbb nem törődött vele, az árát sem fizette s igy a puszták megmaradtak Beccariánál, a ki 12 éven át évi 250 forint hasznot látott belőlök.*
A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, V. 365. s köv. l.
Vagyonosodásával nőtt a tekintélye s ennek eredményeként Győr birói székébe jutott. Egy peres ügyben, melybe a zálogos Ság miatt keveredett, 1626-ban nemcsak egregiusnak, hanem Győr város birójának is czimzik.* Most biró korában a feleségével kapott házát s a magáét összeépitette s igy keletkezett az a csinos, a maga idejében palotaszerü épület, a melyet közönségesen csak Virgilius-ház néven emlegettek s a mely utóbb a pannonhalmi főapátok residentiája, majd a győri kisebb papnevelő helyisége lett.*
Pannonhalmi rendi levéltár: capsa 62. litt. R.
Villányi, id. m. 146. l.
1635-ben letelt az a 12 év, a mely alatt Himmelreich a Beccariától vett ház árának a törlesztését igérte. Mivel nem használhatta, tudtára adta Beccariának, hogy visszaadja neki. Virgilius uramnak azonban annyit mégis sikerült elérnie, hogy Himmelreich a három pusztát még egy évig nála hagyta.*
A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, V. 366. l.
Mire a visszaadásra került volna a sor, Beccaria már nem volt életben. Ugy látszik, hirtelenében elbetegesedett s 1636 márczius 14-én mint «az Győr városnak mostan főbirája» betegesen ágyában feküdvén, elméjében mindazonáltal helyen levén, tollba mondotta utolsó akaratát.*
Kiadtam a Történ. Tár 1899-i évfolyamában, 533–535. l.
110Beccaria rövidesen elhunyt végrendeletének megtétele után, mert 1636 márczius 20-án Himmelreich György pannonhalmi kormányzó már a miatt jelent meg a győri káptalan előtt, hogy, a mennyiben a legközelebbi napokban meghalt Beccaria Virgil végrendeletében olyasmi van, mely azon három pusztára, melyről az előző évben lemondott, sérelmes volna, tiltakozzék ellene s az örökösöket a haszonvételtől eltiltsa.*
L. ezekre részletesen A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, V. 366–367. l.
A leányok még nem voltak férjnél Beccaria halálakor s igy a jezsuita Mihálynak kellett a hagyatéki ügyekkel vesződnie. Rendezte a Himmelreichnek eladott ház miatt még fönnforgó nehézséget, majd áruba bocsátotta a Virgílius-házat Niedermann Sebestyénnek* s talán az utolsó Beccaria-ház is gazdát cserélt. A leányok férjhez mentek vagy távoztak s az 1703-i győri telekkönyvben a Beccariak már nincsenek a háztulajdonosok sorában.
Villányi, id. m., 183. s köv. l.
Srs.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi