Dr. Kmety Károly. Nemzeti szimbólumaink térfoglalása. (Magyar Kultúra, 1915. 21. sz. 353–362. l.)
Dr. Kmety Károly. Nemzeti szimbólumaink térfoglalása. (Magyar Kultúra, 1915. 21. sz. 353–362. l.)
Szerző az új czímereket s ezek használatát a valósággal közös hatóságokra és intézményekre közjogunk szempontjából elfogadhatóknak tartja, a közös hadsereg magyar részének csapatainál azonban, szerinte, megfelelőbb lenne, mert ezen csapatok közjogi jellegét hivebben kifejezné, a magyar állam egyesitett czímerének kizárólagos alkalmazása. Az egész hadsereg ugyanis nem közös közjogi jellegü minden atomjában egyaránt, mint azt az ujabb s kevésbbé megalapozható fölfogás tartja, mely azonban ugy látszik, a címerrendezésben is érvényesült. Csupán a szorosan vett közös katonai hatóságok és intézetek czímer- és zászlóhasználatára nézve lehetett volna a két állam czímerét és szineit használni olykép, mint az a közös polgári hatóságoknál megállapitást nyert.
Erős közjogi ellenvetése van továbbá a bosnyák czímernek az ujonnan megszerkesztett osztrák császári czímerbe való fölvétele ellen. Ez a császári aktus szent koronánk igényének kizárólagosságával nem egyeztethető össze; Bosznia semmikép sem paritásosan közös ország, nem ad jogczímet ily véleményre és igénytámásztásra az sem, hogy a közös haderő működött közre visszaszerzésében.
A flotta lobogóján pedig nem a magyar állam ősi czímerének, hanem a ma élő magyar állam élő czímerének kellene törvény és jog szerint szerepelnie.
