Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába.

Full text search

Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába.
Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába. Első füzet; LXII, 34 l., 2°, 16 tábla. Budapest (K. M. Egyetemi Nyomda), 1926. [A Magyar Királyi Országos Levéltár Kiadványai. Szerkeszti dr. Csánki Dezső.]
A török történet kutatása Magyarországon ugyanabban az időben kezdődött, midőn Európában Hammer «Geschichte des Osmanischen Reiches» című művével a török történelem tudományos művelését megkezdette, s azóta szakadatlan sorban következnek egymásután e téren a magyar kutatók. Hammer kortársa Gévay, utána jön Repiczky, majd Szilády, Thúry, Karácson. Idevonatkozó munkásságuk szinte kizárólag a török történet magyar vonatkozásainak területén mozog. Nekik köszönhetjük, hogy ma már nagyjában ismerjük mind a magyarországi török 132oklevél-anyagot, mind a Magyarországra vonatkozó török kútfőket.
Fekete Lajos ismertetendő munkájában tovább megy. Bevezetésd ad – főleg magyarországi anyag alapján – a török paleographiába és diplomatikába, nagymennyiségű török oklevelet közöl facsimilében, átírással és fordítással s ezzel voltaképen az egész török oklevél-anyag kutatását biztos alapra helyezi. (A munka természetesen idegen – német – nyelven is megjelent.)
Palaeographiai és diplomatikai bevezetéséhez minden előző munkálatot lelkiismeretesen felhasznált s az eddigi eredményeket tetemesen bővítette és kiegészítette. Kétségtelen, hogy ez a munka tovább bővítve egy kitűnő török palaeographiai és diplomatikai kézikönyvvé fog kifejlődni.
A facsimilék szépek, az átírás kifogástalan (Fekete el tudja olvasni a legolvashatatlanabb helyet is, ez az ő főerőssége), a fordítás jó, a jegyzetek bőségesek (néhol túlságosan bővek is) és gondosak.
Több aprósághoz hozzá lehetne szólni, de a bíráló nem volna benne biztos, hogy neki vagy a szerzőnek van-e igaza. (Ilyen hozzászólás például Mordtmannak egy megjegyzése Fekete könyvéről írt, különben kitűnő bírálatában [Ung. Jb. VIII, 1928, 168 skk.]; egy arab többesről, az anşâr-ról van szó, melyet Fekete «győzelmek» szóval fordít. «Das ist richtig, aber nicht korrekt», mondja Mordtmann. «Seit wann ist anşâr Plural von naşr» «Sieg»? Ezzel szemben Zenker és Richardson-Johnson naşr «győzelem» többesének jelzik az anşâr-t s adatuk hitelessége kétségtelen.)
Feketétől még sokat várunk. Akár török okleveleket ad ki (nagyon szép volna például a Törökország történetének első két századára vonatkozó, elérhető török okleveleket kiadni s ezzel a rendszeres török oklevél-kiadás útját megtörni), akár a kútfők hitelességének kérdését vizsgálja tovább a Szekfű által (Török Történetírók III.) megjelölt úton, akár új forrásokat keres Konstantinápolyban vagy más helyeken, akár a török történet valamelyik részletkérdésének kidolgozásához fog, mindenképen fontos munkát fog végezni.
Török János.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi