A GRASSALKOVICH-OK.
66A GRASSALKOVICH-OK.
Immár 160 éve annak, hogy a besnyői kegytemplom kriptájának lakója, gróf Grassalkovich Antal, a nagy vagyonszerző, a kiváló nemzetgazdász, a gödöllői kastély épitője, a hazai barokk nagy mecénása, Mária Terézia gáláns vendéglátó gazdája meghalt – s méltó életrajza ma is hiányzik.
Romantikus pályafutása már régebben foglalkoztatta az írókat, méltatták mint nemzetgazdászt és műpártolót, s főleg gödöllői és besnyői alkotásai kapcsán tárgyalták működését,* de leszármazási és életrajzi adatai hiteles források híján általában helyesbítésre szorulnak. Egykori családi levéltáruk adatai alapján kísérlem megrajzolni a rövidéletű, nagynevű család vázlatos történetét.
Odrobsnyák (Odray) Nep. János: Gödöllő hajdan és most. 1875. – Ripka Ferenc: Gödöllő, 1898. – P. Bartal Imre: Máriabesnyő története. Esztergom, 1929. – Herzog József: A magyar kincstár háborús hitelműveletei Grassalkovich kamaraelnöksége idején. Századok, 1924. évf., 433–461. 11. – Kapossy János: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. U. ott, 585–613. 11., s ugyanattól a szerzőtől: A Grassalkovich-ok, mint művészetpártolók. Napkelet, IV, k. (1924), 304–309. 11.
I. A Grassalkovich-ősök.
II. Grassalkovich I. Antal III. Károly idejében.
III. Grassalkovich I. Antal Mária Terézia idejében.
IV. Grassalkovich II. Antal.
V. Grassalkovich III. Antal.
