VI.

Full text search

VI.
A rendi jegyzőkönyvek vezetését Mátyás király 1473. évi december hó 9-én kelt oklevelében rendelte el.* Ezek a jegyzőkönyvek fontos okiratok, amelyeknek nemcsak kiállításuk idejében volt jelentőségük, hanem ma is nagy történeti értéket képviselnek. Jelentőségük a multban abban rejlett, hogy ezekkel igazolták valakinek valamelyik rendbe tartozását, ma pedig a leszármazók rendi állásának megállapításánál szintén elsőrangú forrásokul szolgálnak. Ezenkívül felbecsülhetetlen értéket képviselnek a Székelyföld népmozgalmának története szempontjából. A rendijegyzőkönyvek voltaképpen háromféle célból készültek, így ez alá a gyűjtőszó alá a jegyzőkönyveknek három különféle csoportját sorozhatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a rendi összeírások, amelyek a népesség teljes létszámát, a családfőket és családtagokat névszerint felsorolva foglalják magukban; a második csoportot a hadiszemlejegyzőkönyvek alkotják, melyeket a háború esetén fegyverfogásra kötelezett személyekről készítettek; s végül a harmadik csoportba tartoznak a hűségesküjegyzőkönyvek, melyeket a fejedelmeknek tett hódolati eskü (homagium) alkalmával vettek fel. Mindhárom csoportba tartozó jegyzőkönyveknek legfontosabb jellemzője, hogy a felvett személyeket a székely nemzetet alkotó három rend szerint elkülönítve tüntessék fel, vagyis biztos iránymutatóul szolgáljanak abban a tekintetben, hogy az egyes személyek melyik rendbe tartoztak. Rendijegyzőkönyveknek kizárólag az 1713. évi vagy ezelőtti időből eredő jegyzőkönyvek tekinthetők, mely időhatár a belügyi, pénzügyi és igazságügyi minisztereknek már többször idézett és I. Ferenc József által 1869. évi február hó 16-án elfogadott 10,598/1868. B. M. számú közös felségelőterjesztésén alapszik.
Szabó-Szádeczky id. m. I. 220–221.
A meglévő rendijegyzőkönyvek történeti értékét különösen emeli az, hogy legnagyobb részük az idők viharaiban megsemmisült. Tájékozásul felsorolom azokat, melyek az erdélyi, a magyarországi és a bécsi hivatalos és családi levéltárakban részben vagy egészben fennmaradtak és ismeretesek. Ezek a jegyzőkönyvek székenként időrendben csoportosítva a következők:
1. Udvarhelyszék (Keresztúrszékkel és Bardócszékkel): 1566., 1602., 1604., 1614., 1620. körül, 1627., 1635. és 1702.
2. Háromszék (Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék, Miklósvárszékkel vagy más néven Erdővidékkel): 1566., 1602., 1614., 1635., 1659, 1665., 1666., 1667., 1670. körül, 1680., 1683. és 1691.
3. Csíkszék (Al-Csíkszék, Fel-Csíkszék, Gyergyószék és Kászonszék): 1566., 1569. körül, 1602., 1603., 1614., 1616., 1643., 1645., 1654., 1658, 1660., 1681., 1683., 1685. és 1702.
4. Marosszék (a régen beolvadt Szeredaszékkel): 1566., 1575., 1602., 1603., 1614., 1635., 1636., 1647., 1677., 1685., 1691. és 1692.
5. Aranyosszék: 1642.
Ez a felsorolás mutatja, hogy a rendijegyzőkönyvek legtöbbje elveszett. Az a kevés, ami megmaradt, részben csonka és aránytalanul oszlik meg az egyes székek között.
Az 1635. évi rendijegyzőkönyvnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy az Approbata Constitutio III. Része 76. Címének 12. §-ába becikkelyeztetett. Ez a rendijegyzőkönyv I. Rákóczi György fejedelem által a Székelyföldön 1635-ben személyesen tartott rendiszemléről készült.
A fejedelmi kiváltságlevelek, az erdélyi királyi könyvek, amelyeket egyébként is nagyon hiányosan vezettek s a székely rendijegyzőkönyvek idők folytán nagy részben elpusztultak, ezért ma már gyakran nem tudjuk megállapítani, hogy az egyes családok magasabb rendi állásukat mikor és hogyan szerezték. Az ilyen kérdésekben a régi konkrét ügyekben kelt elvi határozatok alapján kialakult 13joggyakorlat szerint egyrészről a székely rendi állást adományozó fejedelmi oklevelek, másrészről pedig a rendi állás megszerzését, illetve jogos bírását hivatalosan tanúsító rendijegyzőkönyvek egymással egyenlő értékű forrásokul szolgálnak.*
Orsz. levt.: magy. kanc. 9,311/1804. sz. és erd. kanc. 1286/1810. sz. ügyiratok.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi