Duna-Almás
Duna-Almás, magyar falu, Komárom, az uj rend. szer. Esztergom vgyében, a Duna jobb partján, a bécs-budai országutban, Komáromhoz 1 5/16 állomásra, ut. postája Neszmély 3/16 állomásra a Vértesi hegyek éjszaki tövében. Határa 2800 hold, mellyből 22 6/8 urb. telek után 900 h. urbériség, a többi majorság, ennek is pedig nevezetes része a szőlő. A határ délkeleti része hegyes, nyugoti róna. Földje részint agyag, részint homok. Bora a neszmélyihez hasonló. Lakja 559 ref., 211 r. kath, 4 ágost., 9 zsidó. Ref. és kath. anyatemplomok, mellyek közül az első még a 13-ik századból való baráttemplom lehetett s a templom mellett maig is szemlélhetők több cellulák romai. Van két patakja, mellyek a tatai hires meleg forrásokból veszik eredetüket, és két meleg forrása 20 fok melegségű, egyik a ref. templom mellett a Dunaparton, másik a helység malma felett. Határának keleti része hegyes levén, az itteni kőbányákban jó épületkő töretik, s a komáromi vár is innen épült. Mészkő is találtatik a Köpite hegy méhében, de vörös márvány itt nincs, mert ezt Tardosnál a Gerecse hegyből ássák, s ebből az almási faragók által készíttetnek a legszebb s legcsinosabb kőfaragói munkák. Emlitést érdemel még az országut mellett az Orgovány sziklacsucs, és azon földhányás, melly Füzitőtül lefele Tatának 956 ölben nyulik be, alap szélessége 11, teteje 8 öl széles, s régi római töltés maradványa. Két patakmalma közül az egyiket a helység a zsámbéki basától kapta a 17-ik század elején, s azóta háboritlanul birja. Birja a falut gr. Zichy Miklós.
