Derekegyháza

Full text search

Derekegyháza, roppant kiterjedésű, s igen szép és gazdag puszta, Csongrád vgyében, Holdmező-Vásárhely és Szentes közt. Elosztatik Belső és Külső-Derekegyháza pusztára, miután 1827-ben az egész puszta gr. Károlyi Lajos és István részére két felé hasittatott, Belső-Derekegyháza István, Külső-Derekegyháza Lajos grófnak jutván. Külső-Derekegyháza áll 10,159 47/1100 holdból, s határoztatik nyugotészakra Szentes határától, keletre a vásárhelyi közlegelőtől, délre a Belső-Derekegyházi pusztától. Külső-Derekegyháza ismét felosztatik három gazdaságra, u. m. 1. Lajoskedvi vagy Mágócsi, 2. Lajosszállási, 3. Lajostanyai majorságokra. A Lajoskedvi, melly a köznép nyelvén, a rajta keresztül kigyódzó holt folyó mederről Mágocsnak is neveztetik, áll 3481 979/1100 hold földből. Itt van egy csinos, izléssel épitett grófi kastély; egy 150 holdas angolkert; iskola a cselédek gyermekei számára, egészen a gróf költségén; egy 50 házból álló szegődményes kertésztelepitvény, uraság költségén épült lakházakkal; a kertészek esztendei bére készpénzben, élelemszerekben, s földben levén megállapitva, tartozásuk nehány napszám, leginkább pedig szakmányos munkák teljesitése. A Lajosszállási majorság 4477 735/1100 holdat foglal magában, s ennek területén létezik egy uj majorság Lászlótelek nevezet alatt, hol 25 házból álló szegődményes kertésztelepitvény van. Ezen majorságba van továbbá egy nagyszerű szeszgyár, gőzerőre épitve. E gyárépület juhmosásra is használtatik és pedig nagy sikerrel, mert a hideg napok daczára már april hónapban folyamatba szokott vétetni, a mosás ben az épületben 7 ötven akós kádakban meleg vizzel történik, s hó fejérségre tisztitja az uraság zsiros gyapjas juhait. 1833- és 1834-ben ártézi kútfurással is tétetett kisérlet, de ez a mester tudatlansága miatt nem sikerülvén, most helyette egy nagyszerű bővizű, 10 öl mély szivatyúskutja van, melly lóerő által árasztja vizét a mellette épült szeszgyárba, s ellátja a nevezett juhmosást. A Lajostanyai majorság területe 2199 533/1100 hold. – Általában a külső-derekegyházi gazdaságokban, okszerű földművelés, juhtenyésztés nemesitéssel összekötve üzetik. Azon földekre nézve, mellyek állandóul majorsági erővel munkáltatnak, következő vetésforgó divatozik: 1. trágyázott ugar, 2 repcze, 3. buza, 4. kukoricza, 5. árpa. Mindenik ága ezen előszámlált veteményeknek gazdag aratással jutalmazza a tulajdonost; átmérőleg terem egy hold föld 12 pozsoni mérő repczét, 13 p. m. buzát, 15 p. m. kukoriczát, 14 p. m. árpát. A szénatermesztés nagy területeket foglal el, s a luczerna és bükköny főágai a takarmánynak. Gyepkaszállók csak a laposabb téreken vannak; ellenben hasznosnak, majdnem nélkülözhetlennek tapasztaltatott jármos ökrök nyári és őszi takarmányául a vetett zöld kukoricza, valamint birkák és lovak számára vettetni szokott baltaczim. A földmivelés mind a 3 fő majorságban 104 bérest, 170 darab ökröt foglalkodtat, s czélszerű vas ekékkel, vas és tövis boronákkal, kapáló- irtó- és töltögető-ekékkel, vontató-taligákkal folytattatik. A föld általában fekete korhany és egészen rónaságon terül el. A birkák száma Külső-Derekegyházán 4 juhász számadó, 44 juhászbojtár gondviselése alatt, 15,500 darabra rug. Ennek szaporitása és nemesitése legkedvesebb törekvése a tulajdonos grófnak. A hágatás kitünő finom kosokkal évenként két szakban szabadon falkánkint történik kivevén a pepiniere falkát, melly kézből hágattatik, felette jegyzőkönyv vitetvén. Egy egy darab vegyes nemü és koru birkákra esik 1 3/4 font olly finom gyapju, mellynek mázsája 110-120 pengő forinton vásároltatik meg. – Külső-Derekegyháza gr. Károlyi Lajos alföldi birtokainak középpontja levén, itt székel az uradalmi felügyelő, az uradalmi juhászati intéző, mérnök, számvizsgáló. A gazdaságok és számadások vezetését egy kasznár és két ispán viszik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi